Pápai Néplap – V. évfolyam – 1949.

1949-06-19 / 25. szám

ffa.fuxi Nífkf* WMfMM lg, i inatu fij tagokkal gyarapodva dolgozik a szövetkezet Látogatás Bárochegyen. Sárguló rozsvetés és telt kalászú búzatábla között haladunk a pápai határban lévő közösen termelő szö­-vetkezet bárochegyi tanyája felé, ahol az érkezőt rögtön megkapja a rend és tisztaság, a parkírozott út­szegély, amelynek helyén a bérlő idejében trágyadomb és szemét volt található. / A szövetkezet elnöke Horváth La­jos elvtárs és helyettese, Korcsmá­ros elvtárs a keszthelyi mezőgazda­sági szakiskolán tanulnak, (képzik magukat a korszerű mezőgazdaság 1 tudománya terén. Fodor elvtárshoz megyünk, aki az igazgatóság megbízásából vezeti a szövetkezetet. Éppen jókor jöttünk, mert itt találjuk Faragó elvtárs, vá­ros titkárt, aki gyakra kilátogat a gazdaságba, hogy segítségére legyen a szövetkezet tagjainak. Fodor elvtárs elmondja, -hogy mikor idejöttek, bizony sok nehéz­séggel kellett megküzdeniök. Az épü­letek nagy része használhatatlan ál­lapotban volt, az udvarok piszkosak, rendetlenek. — De nem ijedtünk meg sem­mitől, — mondja felemelt hangon, — és teljes erővel hozzáláMnnk a .munkához. Segítséget legelőször és legtöbbet a Magyar Dolgozók Párt* látói kaptunk. Elvégeztük az őszi ve­tést, majd a tél beálltával sertés- és ökörhizlaláshoz kezdtünk. Természe­tesen mindkét részről szerződéses 4alapon történt a hizlalás. Az ökrök elszállítása után fejenként több, mint 1000 forint haszon jutott a tagoknak, iiíána, a tavasszal kapjunk egy tehén törzsienyészetet. 15 tehenet a tej és ,borjú szaporulatért tartunk, családon­ként 3 liter tej jut ebből naponta, a többit csarnokba visszük, s 'mfa már 6 kisborjá van az istállónkban. A szövetkezet az enyingi, '"ha­sonló csoporttal van páros verseny­ben, de a többi megyei szövetkezeit­1 tel is folyik a verseny. A kukorica és burgonya kapálás rendben van, most folyik a cukorrépa harmadik kapálása. A szövetkezeti tagoknak egyéni tulajdonuk 26 sertés, 250 csirke, s mindenkinek van 3—400 négyszögöl veteményes kertje. Belátogattunk a szövetkezet iro­dájába is, melyben rádiót, iratszekré­nyeket, könyvtárat láttunk. Kíváncsi­ságból benéztünk a szövetkezet hiva­talos könyveibe, ahonnan megtudj tuk, hogy a tagok a már emlíflettt ökörhizlalási hasznon kívül fejenként kb. 750 forint készpénzt kaptak, ezen kívül húsvétra döntő részben ruhát, s mindenki gv-egy inget és munka­nadrágot. — Politikai téren is dolgozunk — mondja Fodor elvtárs. — Rendsze­resen tartunk pártnapot, szemináriu­\mot is végeztünk már. Köszönést mondunk a népi demokrácia kormá­nyának, s hálásak vagyunk azért, ihogy a közösen termelő szövetkeze­tek részére a termény begyűjtési ren­\telet. megalkotásakor olyan nagy elő­nyöket biztosított. A kívülállók közül talán Faragó elvtárson kívül senki sincs, aki annyit foglalkozott a bárochegyi táblás gaz­daság problémáival. Tőle kérdezzük meg tehát még, milyen fejlődést ta­pasztal a csoport munkájában? —• A szövetkezet óriási politikai és gazdasági fejlődésen ment keresz­tül, s \a tagság lendületes és áldo­zatos munkája azon túl, hogy a ver­senyt meg akarják nyerni, úifprő munka a parasztság válságmentes és versenyképes termelése jelé, amit a magyar demokrácia kormánya teljes erejével támogat — állapítja meg Faragó elvtárs. A jó munka eredményeként hul­lámzó vetések között hazajfelé menve arra gondolunk, hogy az itt látottak és elmondottak eredményeként a már jelentkezett 9 új. tagon kívül, az elkövetkezendő gazdasági évre, még .többen jelentkeznek, s a szövetkezet eredményes munkája meggyőzi a pá­pai parasztságot a szövetkezés he­lyességéről. Mindenki tanul, olvas, képeli magát Látogatás a posta dolgozóinál. fokozottabb mértékben kezdtem ta­nulni. Most olvasom a Bolsevik Párt történését, s bizony egy-egy oldalt többször is át kell tanulmányoznom, hogy világosan és jól megérthessem a nehéz szavakat. Mórocz elvtárs nehezen kapcsoló­dott bele a politikai munkába, ma pedig már egyik legjobb aktiva a postán. \ A választások óta én is képezem magom. — Amikor láttam, hogy 'nincs különbség altiszt és tisztviselő kö­zött, s olvaifam, hogy a postán is [csak a rátermettség és a munka után értékelik az embert, egy pillanatra se késlekedtem és Hozzáláttam a munká­hoz. A választásokkor végzett 5 egésd napos tanfolyamon éreztem igazán, hogy hol a helyem, s azóta nem !mulasztok el egy pillanatot {sem, hogy ne képezzem, magamat tovább — mondja. Sélley elvátrs most végezte Pé­cset a 4 hetes pártiskolát, s szak­szervezeti titkári funkcióban munkál­kodik tovább a postai dolgozók ne­velése érdekében. A jó vezető felelősi ségének tudatában beszél: — Régebben is aktív pártmunkás voltam, ezen a pártiskolán téliem azonban igazán kommunista. Ott ér­te Atem meg, hogy mi az a közösségi szellem, s a szocializmus. Búcsúzóul megtekintettük a pos­tások kis kultúrtermét, a könyvtárt. A tanulás és olvasás bizonyítékakéi^fc mindennél többet mond a könyvszek-i rény, amelynek 100 kötetéből alig; néhány darab található jelenleg ott, a többi kézben van, A posta dolgozói jól használják ki a lehetőségeket: mindenki tanul, mindenki olvas, min­denki képezi magát. »A munka nálunk a becsület és dicsőség dolgai — hirdeti a felirat a postahivatal nagy felvételi termében, amint belépünk, megkapja az ember szemét a szépen feldíszített helyiség, ahol munkaversenyben dolgoznak tisztviselők, altisztek, a magyar posta dolgozói. Vasvári elvtársat, az üzemi párt-* titkárt nagy munkában találjuk. Ép­jpen a Pápai Néplap új előfizetőinek névsorát gépeli, amikor hozzá lé­pünk. Nem zavarjuk meg, addig szét­nézünk a hivatalokban. Minden he­lyiségben tisztaság, rend, dolgozó emberek, a falakon képek és felira­tok, s a dolgozók mindegyike elolt ott látjuk a Szabad Nép, vagy a Népszava egy-egy példányát, an: bi­zonyítja, hogy itt valóban mindenki olvas és tanul. A Bolsevik Párt történetét tanu lmányozom. —• Hát igen, — szakítja meg Vasvári elvtárs a csendes szemléd lődést — most már megy nvnden a rendes kerékvágás botit, pedig eleinte nehéz volt a helyzetünk. A postások, hasonlóan o többi közalkalmazottak­hoz csak a fokozatos fejlődés során értetnék meg azt, hogy a népi demotir ráciába,n megszűnt az a megkötöd* ség, ami az elmúlt rendszerben volt és elszigetelte a közalkalmazdjkikat a politikai éleitől. Most azonban már, különösen a tagrevizió óta, aki csak teheti, hozzálátott a munkához és olvas, tanul, művelődik. Bitai Béla elvtársat a Szabad Nép olvasása közben találjuk. A most folyó szeminárium egyik legszorgal­; masabb hallgatója, s örömtől sugárzó ' arccal beszél: — A Szociáldemok­rata Pártban is a baloldalt képvi­seltem, az egyesülés után pedig még Önköltségcsökkentéssel a terv sikeréért Így dolgozik a Leipnik-gyár. „Szocialista ter­melésünk egyik fö­lényének — a kapi­talizmussal szemben — az önköltség csökkenésében kell megnyilvánulnia." (Rákosi.) Rákosi elvtárs szavai mindig meg­mutatták azt az utflt, amit a magyar dolgozók az ország-építése érdekében kell hogy járjanak. Ma az önköltség csökkentés olyan feladat, ami fejlő­désünk mai szakában döntő fontos­sággal bír. Tudják ezt a dolgozók és ezért fogadják meg Rákosi elvtárs szavára, hogy az önköltséget a lehető legalacsonyabbra szállítsák_ Versenyben a íerménybegyüjíés sikeréért. Közeleg az aratás és a termény­betakarítás ideje. Az ország dolgozó népe a parasztság felé tekint. A gyári dolgozók, a hidak és utak épí­tői, a tisztviselők, tanítók, orvosok és mérnökök százezrei és milliói a magyar falvak felé figyelnek, ahol az ország jövőévi kenyere terem. Mint minden évben, az idén is megjelent a kormány tercnénybegyüj­tési rendelete, amelynek célja, hogy biztosítsa az ország dolgozó népének ellátását és ötéves országépítő ter­vünk sikeres elkezdését. Az idei rendelet alapelve változat­lan : a lehető legnagyobb .mértékben mentesíti a dolgozó parasztságot és nagyobb mértékben terheli meg a kulákokat. A termelő az idén is legelőször a családja ellátásához, továbbá a gaz­dálkodáshoz szükséges mennyiséget tarthatja vissza, s utána kell az elő­írás szerinti mennyiséget beadnia. A rendelet a terménybegyüjtésii kötelezettség alól mentesíti azokat, akiknek 5 kat. holdnál kevesebb a szántóterületük. Természetesen föld­adót ezeknek is kell fizetni. A szerző­déses termelést folytató gazda a szerződéses földterület arányában mentesül a terménybeadás alól. A július 1. után földadóra beadott búza és egyéb termény a terménybegyüj­tési kötelezettség teljesítésébe be­számít. Az 5—25 holdig terjedő te­rület után változatlan a beadási köte­lezettség. 25 hold, va 4gy 350 arany korona kataszteri tiszta jövedelem után fokozatosan emelkedik a meg­terhelés. Az új rendeletben takarmánykive­tés is szerepel, aminek egyharmadát árpával, kétharmadát pedig kukoricá­val kell teljesíteni. A takarmány­kivetésre azért van szükség, mert a kormányzat népünk zsír- és hús­ellátásának feljavítására nagyarányú sertéshizlalási akciót indít. Azok a dolgozók, akik a hizlalási akcióban résztvesznek s erre szerződést köt­nek, a tenyésztés és hízlalásvállalás arányában mentesülnek a szemes be­adási kötelezettség alól. Külön intéz­kedik a rendelet a termelőszövetke­zeti csoportok beadási kötelezettségé­től, amelyek igén nagy kedvezményt kaptak a terménybeadásnál. Végül a rendelet megállapítja, hogy a dol­gozó középparasztság mentesül a mezőgazdasági fejlesztési járulék fi­zetése alól. A rendelet megjelenése után be­szélgettünk a Défosz pápai vezető­ségével s megkérdeztük, a Défosz milyen formában kívánja lebonyolí­tani a terménybegyüjtési rendelet pontos végrehajtását? — Az elmúlt napokban tartott já­rási és városi értekezleten látott lel­kes hangalat eredményeként eUia ár roztuk, hogy versenyben fogjuk vé­gezni a termény hegyű jté^t. A terv most áll kidolgozás alatt, s annak fő elve az, hogy a lehető legrövidebb időn belül jusson el a gabona min­den gazdától la begyűjtési helyre. Leghelyesebb, ha már a géptől átad­ják a kivetett mennyiséget, hiszen így minden tekintetben könnyítést érünk el. Munkamegtakarítást jelent ugyanis az, hogy a géptől a gazdá­hoz, majd a. begyűjtés' helyr" való szállítás helyett egye esen a gyűjtő­helyre megy a beadandó mennyiség. A gazda is jobban jár. Nem szárad padlásán a gabona, hanem a csép­léskor azonnal átveszik. Bízunk ab­ban, hogy tervünk százszázalékos megValósu'ása sikerülni fog, amivel nagy mértékben hozzájárulunk az 5 éves terv alapjainak lerakásához —• kaptuk a felvilágosítást. A parasztságnak valóságos ün­neppé kell avatnia azokat a napokiaft, amikor eleget tesz terménybeadási kötelezettségének, hiszen ezzel a cse­lekedetével hazánk soha nem látcttt, hatalmas arányú fejlődését indíljaei. —V—ó. Ha megnézzük, hogy Pápán az üzemeink mit tesznek ennek az ér­dekében azt látjuk, hogy a legtöbb helyen átérzik az önköltség csök­kentés jelentőségét és cselekednek is az érdekében. Új transzformátort állítottunk be. A Leipnik-gyár vezetőségével be­szélünk : Az önköltséget mi is igyekszünk minél jobban csökkenteni. Új transz­formátort állítottunk be s ez segít abban, hogy ha kisebb üzemmel dol­gozunk nem kell annyi áramot el­használnunk, mintha állandóan a nagy transzformátor lenne munkában. Tovább fejlesztjük a hatgépes-rend­szert, — új, jobb gépeket állítunk be, amiket egyrészt belföldi öl, más­részt a baráti Csehszlovákiából kapunk. Az újítások sokat segítenek. Németh József kikészítő munkás és Tankó Béla esztergályos a kalen­der gépen olyan újítást alkalmazott ami lehetővé teszi, hogy két szál árú menjen egymás mellett. Ez 12.500 forintos évi megtakarítást jelent. — De van újítás még Rózsa Pál, Pol­gár László, Varga Imre, Kovács Gyula munkája, mind-mind segít az önkölt­ség csökkentése terén. A brigádmozgaiom szintén eredményes. Eredményeket jelent a brígádmoz­gaiom is. A brigádban dolgozók el­érik, hogy nem hagynak álló orsót, igy a termelés zavartalanul folyhat. Dolgozik a gyár. Dolgozik, mert minden munkás tudja, hogy a 3 éves terv jó befejezése teremti meg az 5 éves terv alapját. így lesz az önkölt­ségcsökkentés és a selejt-csökkentés is fontos eszköze a tervnek, mely a dolgozók országát virágoztatja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom