Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-03-14 / 11. szám

ÍV. ÉVFOLYAM, ix. ss&m. Ünnepi szam 8 oldal. Ara: 60 fillér 1948 márci szabadulásra irányuló igényeit. A feudalizmus teljesen radikális felszámolása szorosabban egybekapcsolta volna a nemzeti szabadság ügyét a szociális felszabadulással és ez nagyobb erőkifejtésekre tette volna képessé a nemzetet. . , , , , így nemA szabadságharcok a

z. ért bukott el, mivel két reakciós nagyhatalom: a Habsburg birodalom és a cári Oroszország túlereje lépett fel ellene, hanem azért is, mert a forradalom és a szabadságharc vezető rétege, a középbirtokos nemesség nem tudott elég következetes lenni a nép és a nemzet ügyének összeforrasztásában. De elbukott azért is, mert a nagybirtokos arisztokrácia a Habsburg uralom ügynöke volt ez országon belül -rr %—~ ITörtém 9 órai kezdettel ismer* tetik ünnepség keretében a versenyfeltételeket az üzem dolgozói előtt és tudjuk, hogy a Perutz-gyár dolgozói is megértve azt, hogy „A magunk hasúját építjük, a magunk életét tesszük jobbá és szebbé, a magunk jövőjét derűsebbé, gondtalanabbá" — mint azt a WM dolgozóinak a felhívása mondja — azon lesznek, hogy munkaversenyükkel az ország és saját jólétüket szolgálják. 15-ik MÁRCIUS 1848 ^ <ar történet múzsája, ffsa

&ptíta soká nyugodott, §gridd föl azt s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot l Nagyapáink és apáink, Mig egy század elhaladt, Nem tevének annyit, mint mink Haszonnégy óra alatt. Csattogjatok, csattogjatok, Gondolatink szárnyai, Nem vagytok már többé rabok, Szét szabad már szállani. Szálljatok szét a hazában, Melyet eddig láncotok Égető karikájában Kínosan sirattatok. Szabad sajtó /... már ezentúl Nem féltelek, nemzetem, Szivedben a vér megindul, S éled a félholt tetem. Ott áll majd a krónikákban Neved, pesti ifjúság A hon a hálátórában benned lelte orvosát. - Petőfi Sándor Mig az országgyűlés ott tenn, Mint szokása régóta, Csak beszélt nagy sikiretlen; Itt megkondult az órat Tettre, Ujak, tettre végre, Verjük le a lakatot, Mit sa\tónkra, e szentségre, Istentelen két rakott. És ha jő a zsoldos ellen, Majd bevárjuk, mit teszen; Inkább szurony a szivekben, Mint bilincs a keifkben 1 Föl a szabadság nevében, Pestnek elszánt ifjai t... S lelkesülés szent dühében Rohantunk hódítani. És ki állott volna ellen ? Ezren és ezren valánk, S minden arcon, minden szemben Rettenetes volt a láng. Egy kiáltás, egy mennydörgés Volt az ezrek hangja, Oda tört a sajtóhoz és Zárját lepattantotta. N*m elég... most föl Budára Ott egy iró fogva van, Mert nemzetének javára Célozott munkáiban. S fölmenénk az ős Budába, Fölrepültünk, mint sasok, Terhünktől a vén hegy lába Majdnem összeroskadott. >4 rab írót oly örömmel S diadallal hoztuk el, Aminőt ez az öreg hely Mátyás alatt ünnepelt! — Magyar történet múzsája, Vésd ezeket kövedre. Az utóvilág tudtára Ottan álljon örökre. S te, szívem, ha hozzád férne, Hogy kevély légy, lehetnél! E hős ifjúság vezére Voltam « nagy tetteknél. Egy ilyen nap vezérsége, S díjazva van az élet,., Napoleon dicsősége, Teveled nem cserélek! k nyomorúsáét világháború rt. 1848 szelleWelekedett a magyar cia, amikor a földreform fíellett a nagyipar és a ankok államosításával örította a tőkéseket az mhatal ómból. , f

J nagy tanulsága ItiaSlk 18 48-nak, hogy országunk függetlenségét és a szabadságát csak a dolgozó osztályok összefogásával, a demokratikus nemzeti egység megvalósításával lehet biztosítani. A magyar demokrácia vezető-osztálya, a munkásság, parasztság és értelmiség szilárd szövetségre lépett és ennek következtében szilárdabb alapon áll nemzeti függetlenségünk és népünk szociális felemelkedésének az ügye. A két munkáspárt egyesülésének napirendre kerülése, a reakció szétzúzása, a jobboldali szociáldemokrata imperialista ügynökök könyörtelen leleplezése, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiszélesítésének alapjait adja meg, a j •, jólétének meg deJcébeirSmegvalósítjuk építő hároméves tervünket begyógyítjuk a háború ütötte sebeket és a terv sikere biztosítja, hogy idegtn tőkétől ne kerüljön az ország gyarmati függésbe. Az ország dolgozói munkaversenyeken vesznek részt az ország mielőbbi talpraállítása érdekében. A munka himnusza zengi be az országot, falút, tanyát, várost egyaránt, amely biztosítéka annak, hogy hazánk a dolgozók boldog otthonává válik. A kolcrt »

bita

ng°

k" fels2

á" /\ oeiSO molása, demokráciánk biztos fejlődése megnövelte a szomszédos népek bizalmát irántunk. Ma már nem állunk elszigetelten a világban, mert szövetségeseink a demokratikus Jugoszlávia, Románia és szövetségesünkké vált a világ demokratikus nagyhatalma: a Szovjetunió. Ma hazánk a békeszerető népek szövetségében együtt küzd a szabadságszerető népek soraiban, az amerikai és angol imperialisták háborús politikája ellen. P . az eredmények KosLZeK sut^ Petőfi, Táncsics és az egész 1848-as szabadságharc méltó követőit bizonyítja demokráciánk vezetőiben. A magyar demokrácia az elmúlt három év alatt több eredményt tud magáénak, mint az elmúlt 100 esztendő és ma már a demokráciánk jelszava: „Tiéd az ország, magadnak építed" nem üres frázis, hanem épülő valóság. A magyar nép a dicsőséges szabadságharc magasra emelt zászlójával biztosan halad szabadságunk, függetlenségünk megvédése meh lett a szebb holnap felé! és a szabadságharcban nyiltan a nemzet elnyomói mellé állt és megtagadta magyarságát. I

T a szabadságharc ellj gy a n bukott, de nem volt hiábavaló. Egy évszázadon át kiapadhatatlan forrása volt a nemzeti öntudatnak, ébren tartotta a vágyat a nemzeti függetlenségre és a parasztságban tudatosította azt, hogy, a földért csak úgy küzdhet eredményesen, ha harcol szabadságáért is és a nemzet politikai öntudatába maradandó betűkkel írta azt a tételt, hogy a magyar szabadság és a vi^ lágszabadság ügye elválasztj^ftatlan. J^K&jW Jfö A felszabadulással a vérben és gyalázatban ös£szeomlott Horthy-rendszer tftán nyílt meg ^ehet^ség af magyar népnek / 1848 ^történelmi folytatására^ Elérklzett a^fdeje annak, hogy 184ö szelhá&ébeo építhessük orsilgunkaj, irányíthassukjiorsumcat, d$ azofc'nélkül a hibák nélkül, amelyeket őserok 1348-ban^Ékövettek. A szabadságharc jf|kgy pranulsága számunkra, hogy a nemzeti szabadság és függetlenség ügyét szorosan össze kell kapcsolni a nép szociális felemelkedésének ügyével! a ^^áhs Demokráciánk nagybirtok felosztásával, radikális földreformjával befejezte 1848 megkezdett művét. Azonban ma mar nemcsak a nagybirtok pfolt népünk fejlődésének akadálya, hanem az a nagytőkés osztály is, amely 1867 óta részes volt a hatalomban és amely nem kevésbbé felelős a 1 tőkéseknek; hanem raa< gának építi az országot. Efeböli^feiismerésből születJtt^flpcsak a munkaversenyek, mert — mint Kossá elv^^Hnondotta — „A munkaIgisp'ny döntő fegyvere a jóiéi ^mgteremtésének

1

4. y A csepeli dolgozók versenyre hívták ki az ország valamennyi üzemét. A csepeliek útmutató példája megmozgatja városunk dolgozóit is és példájukon járva a Perutz gyár munkásai is munkaversenyre indulnak a többtermelés, a jólét érdekében. Március 15'én reggel A szabadságharc és március 15-ének 100 éves évfordulója dupla ünnepe lesz a magyar népnek. Az évforduló napján szerte az országban munkaversenyek indulnak, hogy 1848. magasztos célkitűzéseit m&jM gyorsabb ütemben vihissíi^H megvalósulás útján. A magyar demokráctffl^D lettségénete fokmérője: a meg induló munkaversenyek, anfely abból a felismerésből született, hogy/a magyar d^lgé^P megértették a többtóf^cip fontossága mefiett ^t, hofjfy most már app nem a £ Munkaverseny X# a Perutz-gyárban A dicsőséges m agyar szabadságharc legfényesebb napjának; március lő-nek századik évfordulóját ünnepli az egész magyar nép. A hamisítás és a megcsúfolás huszonöt éve után, a harmadik szabad március, történelmünknek e nemzetformáló forradalma igazi értelmében ragyoghat tanyán, falun és városon, Kossuth, Petőfi és Táncsics neve zengi be az országot, akik a nép ügyének, felszabadulásunk és függetlenségünk élharcosai voltak. két főcélja : a nemzeti Í84b függetlenség és a jobbágyfelszabadítás volt. A Habsburg-dinasztia és a vele szövetségre lépett magyar arisztokrácia uralma alatt sínylődött a magyar nép. A jobbágyoké volt minden teher, de nem volt Övék egyetlen szabadságjog sem. Az ország egy elavult politikai és gazdasági rendszer uralma kÖvetkez tében szegény és elmaradott völt. A feudalizmus nyomasztó uralmát pedig még súlyosabbá tWffc .• i gyarmati sors, clrnetyfs hu•/,•' rA a t *t*lii\iá 1 dinasztia kárhoztatta. felszabadításért Á nemzeti folytatott harc a szociális felszabadulásért vívott küzdelemmel 1848-ban fonódott először össze. Március 15 én demokratikus- népforradalom indult el Budapestről, mely nélkül nem történt volna meg a felelős magyar minisztérium kinevezése, az önáiió nemzeti kormány megalakulása és a jobbágyfelszabadítás kimondása sem. Ezért a magyar demokrácia első nagy győzelme, a magyar szabadságharc nyitánya 1848 március 15-e. Vasvári, Jókai s a Felöli, márciusi ifjúság többi vezetőinek az érdeme, hogy az önálló cselekvés terére l

éP

t

e^ és magukkal ragadták a néptömegeket is. És Kossuth Lajos volt a szabadságharc^ vezére és lelke, aki a szabadságharc döntő pillanataiban, amikor a megalkuvók és az ingadozók szerették volna letéríteni a nemzetet az eUenállás és^ függetlenségi vonaláré^ és amikor szeretlek volna kiegyezni népünk és nemzetünk halálos ellenájgeiveM következeti sen kitajiott a nemzpti függetlenség gondolata mellett és meghiúsította a i)-hódolók és az ingadozók terveit Á forradalom hez^azonban i ji/oágyf^pzabadításnak az a formája ésFmértéke nem K^lt etég kielégítő és ezért fFmem Judta pa széles paraszti tömegeketfa szabadságharc záírilaja alá felsorakoztatni. l#í-8-b|m a nemzeti egység nem volt effég szilárd, mert nem elé gítetxe ki a dolgozó népmilííók |v|áFíadalmi átalakulásra és fel-