Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-11-28 / 48. szám

A képviselőtestület letárgyalta a város költségvetését A város képviselő testülete letárgyalta Pápa város 1949 évi háztartási és önálló üzemi költségvetési előirányzatát Az előirányzat szerint a háztartás szükséglete 1949 évre 4,800.000 forint és ugyanennyi fedezet is várható bevételekből igy a város jővő évi költségvetési előirányzata deficitmentes. A költségvetést még e hó folya­mán 'letárgyalja a miniszteri tárcaközi bizottság. Korszerű fürdő A költségvetésben beruházá­sokra 1,700.000 forint az elő­irányzat. Ennek keretében a város vezetősége tervbe vette a vágóhíd teljes rendbehozását, ahol sonkadobozólót épit az export áruk előállítására, to vábbá korszeiü munkásétkez, dét fürdővel, porfáslakást és ólakat. Nagyobb összeggel sze* repel a városmajor korszerűsí­tése, trágyagödör, sertésólak és a bentlakó kocsisoknak és családjuknak egészséges ár nyékszék építése­Fentieken kívül sor kerül a város összes házainak tataro zására, a város több utcájának rendbehozására és a csatorná­zás korszerűsítésére is. A háborús események kö­vetkeztében megrongált vízve­zetéki hálózat javítása tervsze­rűen folyik, aminek következ tében hetenként kb. 3.000 köb« méter viz megtakarítás érheti el és teljesült az emeleten la­kók régi vágya : van az eme. leteken is viz. A csatornázás keretében fo­lyik ezen a héten is az ugy nevezett Cinca árok kitisztogat tása, amely 30 év óta nem voll tisztogatva és ennek következ­tében sok helyen viz szivár­gott a pincékbe. Kerékpárgyártásimk messze túlhaladta % a háború előtti termelést tos gyártásra, egymás mellett láncszerűen folyik a termelés. Nemcsak a nagy idővesztesé* get küszöbölték ki, hanem a selejtcsökkentés terén is nagy eredményeket étnek el, mert a hiba azonnal megállapítható. Ez természetesen a termelés ol­csóbbodását is eredményezte Az első tervév ragyogó ter melési eredményének köszön heíő, hogy a dolgozók ma má részletre is beszerezhetik, a elegendő mennyiségben rendel kezésre álló kedvenc közieke dési eszközüket, a kerékpár! 1938-ban áíiag 6.200 kerék, párt {^ártottak havonta, ami évi 74400 drb nak felet meg. Az első tervévben 6.700 dara­bos átlagot irányoztunk elő és 8:50o at értünk el. Túlteljesítet­tük tehát az előirányzatot és messze magunk mögött hagy­tak a háború előtti színvonalat. A terv szerint 6.000 kerékpár­ral kellet volna többet termelni, mint 1938 ban, végeredmény­ben azonban 14.500 darabbal állítottunk elő többet Ezt az eredményt elsősorban kerék­párgyártásunk racionálizálása tette lehetővé. A VM-ben áttér­tek a folyamatos gyártásra.,Ed' dig ugyanis az volt a helyzet, hogy a különböző munkafolya­matokat a legkülönbözőbb, egy* mástól gyakran távoleső műhe­lyekben végezték. A nagy idő­veszteség mellett ez azt is ered­ményezte, hogy a selejtnek nem volt gazdája. A sok ide—oda szállítás közben nem lehetett megállapítani, hogy hol végez­tek selejtes munkát. Amióta áttértek a folyama­KEREKES JAN0S ny* polgármestert kitüntette a köztársasági elnök A Köztársaság elnöke, Kere- i kes János ny. polgármestert, a a Köztársasági Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Kerekes János, a demokrácia érdekében kifejtett közhasznú, eredményes munkásságának elismerése* képen kapta a magas kitünte­tési, mely minden pápai em» berben osztatlan örömet keltett. Kerekes János fiatal korától kezdve a munkásmozgalomnak példás harcosa volt. Küzdelmes életének legmaradandóbb, leg­értékesebb fejezete a mostani háború utáni három esztendő, mely idő alatt, főként az újjá­építés terén, alkotó erejével hervadh&í-slían érdemeket szer. zett Pápa város talpraallításá­ban. % A kitüntetést ünnepélyes ke< retek között adták át. Egy hármas szalontlikőr és próbababák eladók. Bő­vebbet : Horváth Erzsébet, Szombathely, Szabadka-u. 21. Népszámlálás kezdődik Magyarországon Újév napján. Népszámlálást minden országban szoktak tartani, amiből az következne, hogy nincs is különösebb jelentősége, mert célja egyedül csak a lakósság számának megállapítása. A valóságban azonban többről volt szó a múltban is. A Horthy-rendszer azt akarta megállapítani, hogy mennyire szaporodik a nép/ mennyi katonát adnak majd kalandorpeliti­kájuk támogatására a magyar anyák, mennyi olcsó munkae­rőre számíthatnak a nagybirtokok, mekkora tartalékhadsereg áll az ipar rendelkezésére. A földbirtokosok és feudálisok csak arra voltak kíváncsiak, ami az ő uralmukat érinti és ugyan­akkor féltékenyen vigyáztak arra," nehogy a nép is tudomást szerezzen arról a lázító valóságról, amely ebben az országban uralkodott. A demokrácia népszámlálását az őszinteség és nyugodt lel­kiismeret fogja jellemezni. A kérdések részletesen feltárják a társadalmi rétegek szociális körülményeit, a magyar munkás, paraszt és értet miségi helyzetét, a reformok során beállt vál­tozásokat. A magyar népi demokrácia nyugodtan a világ elé tárhatja a népszámlálás eredményeit, mert ezek csak őt fogják igazolni és alátámasztják büszkeségét. De s ztikségünk is van a népszámlálás megejtésére. A háború végén olyan sokan cseréltek lakóhelyet, annyian kerül­tek más erszágokba, hogy mindeddig csak hozzávetőleges ada­taink vannak az ország lakósságának számbeli és szociális adataira vonatkozólag. Az ország továbbfejlődése szempontjá­ból szükségünk van pontos szociálpolitikai adatokra. Természetes, hogy a reakció a legvadabb rémhírekkel támadja majd a népszámlálást, mint a demokrácia minden egyes kezdeményezését. Mondanunk sem kell, hogy a nép­számlálás semmiféle mellékszempontot nem szolgál, egyedüli célja, hogy a szociálizmus felé haladó ország, az új ötéves terv számára felmérje az országot. Szükségünk van azonban olyan összeíró biztosokra, akik falvakon és tanyákon megmagyarázzák a népszámlálás célját és fontosságát. Függetlenül ettől mindnyájunknak azon kell lennünk, hogy a népszámlálás elérje célját és előbbre segítsen bennünket a fejlődés útján. - * Rendkívüli közgyűlést tartott a VAOSz A városházi dolgozók Sza» bad Szakszervezete mult szom­baton tartotta rendkívüli köz gyűlését, ahol megválasztották az új tisztikart. A közbizalom újból Németh Imréné po'gár­mesterasszony felé szállt, akit kitörő lelkesedéssel elnökké választottak. Alelnök dr. Né* meth Öyula, titkár Keiényi Mihály, pénztáros Tóth István. Választottak ezenkívül 13 bi­zalmit. Az új tisztikar ígéretet tett, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy a VAOSz fejlődjön és a szegény sorsban tengődő tisztviselő rétegen se­gítsen. A teremben meleg, nehéz le* vege7 párázott, szinte nyomta a melleket. — A tendszet megdöntésére törekedett, lázított, elégedetlen* séget szított, fel akarta forgatni az ország rendjét — pattogtak Töreky Géza szavai és felindu­lásában ceruzájával kopogtatta az asztalt. A barna, nyúlánk fiú csak ült, tétován cserélgette a lábait, majd határozottan szembe né­zett az elnökkel. — Én a magyar népért har­coltam. Töreky felhúzta a szemöldö* két, akart valami keserűt mon­dani, de inkább sóhajtott egyet. Valaki köhentett a hallgatóság soraiban, később székek zörög­tek, mindenki felállt. — A magyar szentkorona nevében ... a Kúria nyolc évi fegyházra itéli Kulich Gyu* Az elitélt ajkán megjelent egy fáradt mosoly, előrenyúj­totta karjait, érezte a hideg láncot, véSighordozta szemét a pergament arcú birákon, akik karvalyként vizsgálták az arcát és eléjük vágta: — Nem tart már ez a rend­szer nyolc évig, uraim. A felhördülést már nertí. hal­lotta, egykedvűen ^lépdelt lefelé a lépcsőn, mögötte csattogtak a fegyőrök bakancsai. Lent fá radtan leült• a padra, mélyet sóhajtott, behunyta a szemét, és^.­nekitámasztotta fejét a falnak. A rácson beszűrődött a villa* mos csilingelés, messzirőt autók dudáltak, az utca zúgott, mint a tenger mélye . . , Mo$t ott­tmA+* /» A 1f£r> /iff/1 A/Ví //f fi M/rr/tAJvI. házban talán libákat etet az anyja, a testvérei a földeken izzadnak, a mások földjein. Ha megtudná az édes, milyen rutul bánt el vele az urak bí­rósága, elejtené a kukoricás tálat, a fejéhez kapna és rá­borulna az ágyra. Hogy mondta neki annak idején: ne menj Gyuszi Pestre, itthon is megél egy ilyen ügyes szabólegény, mit keresel te ott a sok rossz ember között, meglásd, elve­szejtenek téged az urak . . . Mégis csak felment. Munka alig volt, be kellett osztani a filléreket, de a nyugalmát nem osztotta be. Minden szabad óráját az elvtársak között töl­tötte, a fiúk között, a kedves r\TD L-- -u-t nr „ . . vei vezető is lett. Ő volt a „Gyuszi", a mindenki Gyuszija, aki magával hozta az arany szivet a hatgyerekes családból, a lendületet a cserkészetből. Hirtelen felrebbent. Guszti . . . Mi lehet Gusztival ? Tudja, hogy itt van, de nem tudja, hogy elitélték. Szegény Guszti Megesküdtek volna, ha elő tudtak volna kaparni kétszáz pengőt. Nem tudták előterem­teni, pedig Horthy fia ennyit egy délután elver. Ezért sápadt rő, ezért kell kiirtani a társa­dalomból. Eh, úri Magyaror­szág, végedet járod már'. . . Nézte a kezeit, a vékony, szép ujjait, a lánc után maradt gyűrődést és elszégyelte magát. dolkodott, mert é meghalhat, a párt élni fog. Mi lesz a fiatal elvtársakkal, akik még gyengék? Ki fogja folytatni a megkezdett szemináriumát ? Az ám, meg a parasztlegények, akik az ő kez­deményezésért minden Szent István napkor feljöttek. Mi lesz velük ? Jaj de nagy baj, hogy az ember fogva van. « Dachau felett őszi szél ka­varja a ködöt. Emlékek városa. Sokan járnak ida sírni, emlé­kezni. Az utolsó napokban többen látták még sápadtan, égő szemekkel, amint révedezett az új Magyarország ébredésén. Mi nem mehetünk a hamvedre elé sirni. Nyoma veszett. De lehet, hogy e késő napsugár­ban a Gyuszi üzen nekünk ? A mi Gyuszink. L. M Házasság. Szűcs Aranka és Komlós István folyó hó 27-én, szombaton déli 12 órakor tart­ják esküvőjüket a pápai ref. templomban. (Minden külön ér­tesítés helyett)

Next

/
Oldalképek
Tartalom