Pápai Néplap – IV. évfolyam – 1948.

1948-07-18 / 29. szám

IV. évfolyam, 29, «*ám. •Ara: 60 fillér Í948 Julítis 18 NÉPLAP Magyar Dolgozók Ir^s-tjsa hetilapja A földmívesszovetkezetek a kisparasztság boldogulásának eszközei Irta: FARAGÓ MIHÁLY. A szövetkezet — többek kö­zött — fegyver a kis- és kö­zépparasztság kezében a ki­zsákmányoló nagygazdák ellen. Bár a demokráciában komoly eredményeket ért el a kis- és középparasztság, de kell be­szélnünk a még fennálló bajok, ról is. Röviden,ezt így fogai mazhatjuk meg': nem vetett a demokrácia véget még a falusi tőkés kizsákmányolásnak. A parasztság között döntő szere­pet játszik az az árutermelés, melyben a parasztság kizsák. mányolói, a nagygazdák játsszák a főszerepet. A demokrácia szétosztotta a földet a kis- és nincstelen paraszto nak, de nem azért, hogy most egy kis része kiugorjon és a többi rovására tőkéssé vá'jon, hanem azért, hogy egyénileg mindenki boldogulhasson. Ezt a boldo gulást biztosítani a demokrácia a parasztságnak a kormány által is támogatott Földmíves­szöveíkezeteken keresztül tudja. Ezek a szövetkezetek a doI= gozó kis- és középparasztság kezében a fegyverek, az osz tályharc közepette, mely a de­mokrácia fejlődése következ­tében mind élesebb. Éppen ezért ezt a fegyvert élesen kell tartani, amit csak akkor lehet, ha ez a kis- és középparaszt ság akaratából önkéntesen jön létre és mentes minden burzsoá befolyástól. A jó földmíves­szövetkezetek kivonják a falusi gazdagok befolyása alól a dol­gozó kis- és középparasztságot, az nem kaphat olcsó munka erőt. Ez a tudat mozgatja a gazdag parasztságot, mikor a szövetkezetek ellen tör, akár úgy, hogy el akarja ijeszteni a kisparasztságot a szövetkeze­tektől, vagy ha ez nem sikerül úgy, hogy igyekeznek bejutni a földmívesszövetkezetek veze­tőségébe és így maguknak, valamint családtagjaiknak elő­nyöket biztosítanak. Ha az előnybiztosítás nem sikerülne, igyekeznek megakadályozni a szövetkezet fejlődését és ezzel elvennék a kis- és középpa rasztság kedvét a szövetkezeti gondolá tól. A demokrácia fej­lődése már számtalanszor meg­mutatta, hogy ami ellen a nagygazdák agitáltak, az min dig jó volt a dolgozó kis- és középparaszíságnak. Már a pa­rasztegységgel sem lehet telje­sen félrevezetni a dolgozó kis­és középparasztságot, mert rá­jött, hogy ha gazduramhoz szo­rul igáért, vagy más segítségért, robotban kétszer annyi értékűt kell dolgoznia, mint ha azt készpénzen fizetné meg, akár| a szövetkezeteknek, akár az állami traktorállomásoknak. | Ebből a robotból származó haszon felhalmozódása a ka­pitalzálódás, a gazdagodás biztos alapja. Érdeke tehát a gazdagparasztságnak, hogy to­vább tartsa a kisparasztot ab­ban a sorban, amiben még ma van. Szeretnék a nagygazdák, ha a «ia még földnélkü! és kevés földdel rendelkező pa­rasztot tovább elnyomhatnák és a földnélküli paraszt egész éven át a kevés földdel ren­delkező paraszt pedig az év bizonyos részein persze a leg­szorgosabb munkaidőkben a gazdag paraszt rendelkezésére álljon. Parasztegységre hivat­koznak a gazdagok akkor, ha vállukra a demokrácia több terhet rak azért, hogy a kis­parasztságon segítsen. A pa. rasztegységre hivatkozva pró­bálja megvédetni a kis- és középparasztsággal a gazdag­parasztság a saját érdekeit. Vájjon lehet e egy í 0—100 holdas paraszt érdekeit rédeni a* kis- és középparasztnak ? Vájjon a 8C0—100 holdas bér­letekkel rendelkező és cseléde ket tartó bérlők érdekeit meg­védheti e a cseléd csak azért, mert a cselédember is paraszt. Arról külön beszélni nem is érciemes, hogy például Pápán ezen bérlők dön'ő része nem is paraszt. A parasztot csak büdösnek ismerik még ma is, ha annak követelése van, de magát is parasztnak nevezi, ha saját érdekeit akarja meg. védetni a golgozó kis. és kö- i zépparasztsággal. Tudja-e még így szekerébe fogni a gazdag parasztság a dolgozó kis- és középpaiaszt­ságot ? Részben tudja, mert a múltban a parasztság körében nem volt szövetkezeti irozga. lom, ami volt, arra volt jő, hogy a falu nagygazdáit és a múlt rendszert híven kiszolgáló jegyzők és papok a kisparaszt­ság zsírján részvényeik utan busás jövedelemre tegyenek szert. Részben tudja azért is, mert a demokráciában sokáig a szövetkezeti vonalon is ér­vényesült a tőkések befolyása, ha csak egyet említünk, a pa rasztszövetség volt szövetke­zetei, melyek a hasznot az összeesküvésnek adták fegyver gyűjtésre, hogy ezzel a fegy­verrel a demokráciát meg döntve, kizavarják a parasztot a tőidből. Ezek miatt az ese­mények miatt nem ismerked­hetett meg a dolgozó kis* és középparasztság az igazi de­mokratikus, a dolgozó paraszt­ságot szolgáló szövetkezeti mozgalommal. Ezek voltak azok az erők, melyek a föld­mívesszövetkezetet, mint fegy j vert, a dolgozó parasztság ke- ! zében kicsorbították, hogy a ^ 8 mázsás holdasikénti termésátlaga megyében A termésnek felét már learatták — A csépiési rendeletet megszegő zsírosparasztokat vettek őrizetbe Az esős időjárás ufán szép napok következtek; a földmű­ves lakosság teljes erővel hoz zálátott az aratáshoz. A jelen­legi helyzet szerint a termésnek csaknem felét learatták és több helyen megkezdték a cséplést. A legjobb a termés az enyingi járásban, utána a pápai, majd a devecseri következik. A csépiési rendeletet nehéz kijátszani, — a zsírosparasztok áttértek a fekete kézicséplésre. A csépiési rendeletet minde­nütt igyekszik kijátszani a zsí rosparasztság. Különösen az enyingi járásban történt ez meg, ahol Dégen, Feketepusztán. Me> zőkomáromban és Enyingen négy cséplőgéptulajdonost vett őrizetbe a rendőrség szabályta lanságok miatt. Gépüket lefog­lalták és beállították a becsületes csépiési munka szolgálatába. Gyakoribb eset a fekete kézi cséplés, ami miatt eddig Nyá= rádon Pál Gyulát és B. Ko­vács Lajost, Dabronyban pedig Síkos Károlyt (176 os házszám) vették őrizetbe. Ez utóbbi ku lákparasztnál egész szekér csé­pe'etlen gabonát találtak a csűr­ben. Azzal védekezett, hogy utólag akarja megszerezni a csépiési engedélyt. Nemessza­lókon is tettek kísérletet fekete* cséplésre. Varga P. Károlyt, Mórocz Rezsőt, Bor<r~ Sándort és K. Erdélyi Gyulát a rend­őrség őrizetbe vette. Valameny* nyiüket átszállították a veszpré­mi vármegyei kapitányságra. Á szegény és középpa* rasztság mindenütt oda­adó szorgalommal dol­gozik és becsületesen betartja a rendeleteket. ORTUTAY GYULA kultuszminiszter nyitja meg a Pápai Ünnepi Heteket 50®/ o menetdíjkedvezmény lesz, különvonatokat indítanak A Rádió közvetíti a megnyitást A Pápai Ünnepi Hetek ren­dezőhizottságának három tagja — Hajnóczky Ferenc, Závory Zoltán, Loránd Imre — Németh Imréné elvtárs polgármester ve­zetésével e hét elején Buda* ! pesten járt, ahol sikerült több | fontos, a „Pápai Ünnepi Hetek" sikerét rendkívül nagy méiték. ben elősegítő megállapodást kötniök. Végleges, hogy az augusztus 29.én kez­dődő Ünnepi Heteket a magyar kormány nevé­ben Ortutay Gyula kul­tuszminiszter fogja megnyitni. Schöpflin Gyula elvtárssal, a Rádió müsorigazgatójával tör. tént megbeszélés alapján a meg­dolgozó és dolgoztató paraszt­ság között folyó harcban hasz­nálhatatlan legyen. Az ország területén már számtalan szépen működő földmívesszövetkezet van és a benne dolgozó pa­rasztságnek már mesélhetnek még kolhozról is. Ezt a fegy­vert most a Magyar Dolgozók Pártjának szövetkezeti kon­gresszusa a jól működő föld­mívesszövetkezetek tapasztala­tain keresztül élesre fenve úgy mint máskor a fegyvereket, most a dolgozó parasztság kezébe adja, hogy vívja vele az osz­tályharcot és megteremtse a virágzó magyar mezőgazdasá got. A főldmívesszövetkezetek — ismételten hangsúlyozni kí vánom — csak önkéntes egye sülések alapján jöhetnek létre. nyitást Bp. I. közvetíteni fogja, a Rádió riporterei pedig kü­lönböző pápai gyáraknál és in* tézményekről helyszíni kőzve* títést fogok adni. Gerő Ernő elvtárs 50 % me. netdíjkedvezményt biztosít a ki. állításra utazóknak, Szombat* helyről és Budapestről pedig 400 résztvevő jelentkezése ese* tén különvonat fog indulni Pá­pára. A küldöttség elintézte azt is, hogy a pápai kisiparosok ki­állítandó remekműveikhez bőr­kiutalást kapjanak. Variházi Oszkár vezérőrnagy elvtárs volt a szerdai összevont pártnap elő. adója. Az új magyar hadse­regről beszélve hangsúlyozta, hogy az a nép hadserege, a békehadserege, amely őrt áll hazánk függetlensége felett. Az egybegyűlt tömeg nagy lelke­Lehet ez már földdel rendelkező kis- és középparasztság részé­ről, hogy a mezőgazdaságot gépesítve és a fokozatos bel­terjes gazdálkodásra való át­téréssel egész éven keresztül a szorgalmas parasztság saját földjén találjon munkát és az ebből származó minden fillér az övé legyen. Egy másik kibontakozása a földmívesszövetkezetnek a bér­lők szövetkezete. Igaz, hogy a nagy földterülettel rendelkező tulajdonosok maguktól nem adnák a bérlők szövetkezeté­nek a földet, mert hiszen a bérlők szövetkezete a demo­krácia szüleménye, már pedig ezt támogatni a nagygazdák­nak ha! ?os bűn. De a nincs­sedéssel kísérte a Pápán is rendkívül népszerű hadosztály* parancsnok előadását. A hozzászólások során bei­gazolódott a tagság nem áll a kispolgári antimilitarimus alapján: erős magyar hadse* reget kíván. ítelen parasztnak is megélhe­tést kíván biztosítani a demo­krácia, nem nézheti el a ki­zsákmányolásukat, segíteni Í akarunk és fogunk rajtuk ugy, hogy a nagybérletek megszűn­tetésével az önkéntességen ala­puló bérlők szövetkezetének biztosítjuk a nagybérleteket. A Magyar Dolgozók Pártja által most élesre fent szövet­kezeti politika útmutatásai alap­ján, mint mindig, irányt muta* tunk, most is megoldjuk a dolgozó kis- és középparaszt­ság érdekében a szövetkezeti kérdéseket, megvívjuk az osz­tályharcot a nagygazdák ellen és eiincítjuk a parasztságot a virágzó mezőgazdaság meg­teremtése felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom