Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-04-27 / 17. szám

1947 április 27 PÁPAI NÉPLAP 3 Mit j lent a 3 éves terv a magyar mezőgazdaság Dr. llosvay Imre oki. gazda * mára A felszabadulás után gazdasági életünk a teljes pusztulás képét mutatta. Éhséggel és nyomorral küzdve indították.meg a dolgozók a termelést és tették lehetővé, hogy az infláció anarchiáját a stabilizáció rendezett gazdasági élete váltsa fel. A MKP által kidolgozott és előterjesztett 3 éves államgazdasági terv ezt a célt szolgálja. Ez a terv azt tűzi • ki célul, hogy egyrészt biztosítsa a termés fellendülését, békebeli színvonalának elérését és azokban a termelési ágakban, melyekben ez lehetséges, ennek tulhaladását és ezen keresztül a dolgozók életszínvonalának emelését. A terv végrehajtásának ideje 1947 augusztus 1-től 1950 augusztus l-ig terjed. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, a 3 éves terv a békeévek színvonalának elérését tűzi ki. Ez kétségtelenül nagy nehézségekbe ütközik, mert egyrészt a magyar talaj nagy mértékben kimerült a sok évtizedes és a háborús évek alatt még fokozott rablógazdaság következtében, míg az állattenyésztés a háború alatt különösen súlyos és csak fokozatosan helyreállítható károkat szenvedett. Számolni lehet azonban, mint pozitív tényezőkkel, a fölcjgfform által teremtett demokratikus birtokmegosztásra, ami lehetővé teszi a hagyományos külterjes gazdálkodás fokozatos leépítését és az intenzív, belterjes gazdálkodásra ,yaló áttérést, továbbá arra a segítségre, amelyet az ipar tud növekvő mértékben a mezőgazdaságnak nyújtani gépekkel és műtrágyával, véd-, és oltószerek, elektromos árammal való fokozatos ellátás formájában és végül a földmíves szövetkezetek fejlődésével, melyek lehetővé teszik elsősorban az újgazdák és általában a dolgozó parasztok számára, hogy a lehető leggazdaságosabban műveljék meg kis földjüket és hogy kedvező körülmények között, részesüljenek mezőgazdasági géphasználatban, nlűtrágya ellátásban, stb. Ezekre a kedvező körülményekre támaszkodva a 3 éves tervjavaslat végrehajtása véget vet a magyar mezőgazdaság évtizedes megtorpanásának, nem csak a háború előtti termelést akarja helyreállítani, hanem új utakat nyit a magyar falú előtt. Míg a reakciós rendszer csak szavakban hirdette a belterjes gazdálkodást, a 3 éves terv az első lépést jelenti a belterjes gazdálkodás bevezetése útján. A terv szerint a búza és rozs vetésterülete 1949—1950-ben 7 5 százalékkal lesz kevesebb, mint az 1940 előtti évtizedekben, míg a cukorrépa vetésterülete 46 százalékkal, a dohányé 33 százalékkal, a napraforgóé 1900 százalékkal, a máké 110 százalékkal, a henderé 40 százalékkal, a lucernáé 9 százalékkal, a kerti növényeké 60 százalékkal fogja meghaladni a háború előttit. Ezen kivül a kiviteli lehetőségekre is figyelemmel van a terv, ennélfogva olyan növények termelését irányozza elő, amelyek egy felől a hazai közellátás szempontjából fontosak, másfelől pedig- a tengeren túli versennyel szemben nem érzékenyek. A tengeri és burgonya termelés is a háború előtti mértéken felíü lesz fokozható a kapálógépek nagyarányú munkába állításával. Nyilvánvaló, hogy a vetésterület ilyen átcsoportosítása a falú számára több munkaalkalmat és keresetet, a város számára pedig egészségesebb táplálkozást tesz lehetővé, . a nemzetgazdaságot pedig értékes nyersanyaggal és kiviteli cikkekkel látja el. A terv 3 év alatt helyre akarja állítani az állattenyésztésben beállott csökkenést, úgy hogy a szarvasmatha állomány a terv utolsó évében a békebeli állomány 90 százalékát íogja elérni, a sertésállomány pedig a békebeli állományt 50 százalékkal "fogja meghaladni, mi által tej, tejtermékek és különösen szalonna és zsír bőségesen fog a közfogyasztás rendelkezésére állani. A legjobban szenvedett a lóállomány. Itt a tenyésztés átszervezését teszi lehetővé a terv. A juhtenyésztés átszervezése is a parasztság érdekeit szolgálja. Nagyobb összeg van előirányozva szövetkezeti juhászátok létesítésére. Nyilvánvaló azonban, hogy a többtermelésnek ezek a forrásai nem biztosítják eléggé a terv termelési programmjának* megvalósítását. Szükség van a termelő eszközök nagymérvű felújítására és kiegészítésére, új termelő, valamint közlekedési eszközök és berendezések létesítésére, új beruházásra. Az első évben 900, a második évben 3600, a harmadik évben pedig 4500 új traktor kerül a mezőgazdasági géptelepeken keresztül használatba. A beállításra kerülő cséplőgépek munkájának következtében a cséplési szemveszteséget tudja majd a gazda elkerülni. Az 1800 darab vetőmágtisztítógép munkája lehetővé fogja tenni a jó vetőmag termésfokozó hatását. A fogatos ekék, boronák, kapáló gépek, takarmányelőkészítők, rosták üzembehelyezése nagy mértékben növeli majd *a terméseredményeket. Az ipari munkásság segítségével ekevas, ásó, vasvilla, kapa, szekérvasalás, drót, szög, stb. fog végte a parasztságnak jutni. Belterjes mezőgazdaságra való áttérést segíti elő az öntözés kiterjesztése 30.000 holdról 160.000 holdra, ami lehetővé teszi a rizstermelés olyan arányú emelését, ami a belső fogyasztást ki tudja elégíteni. Nagyarányú trágyatelep akció lebonyolítását irányozza elő a terv, melynek eredményeképpen 1950-ben mintegy 320.000-rel növekszik meg azoknak a parasztgazdaságoknak a száma, amelyek trágyakezelése mintaszerűnek mondható majd s ezáltal az istállótrágya 25 százalékkal kedvezőbb hatásfokkal lesz a termőtalajnak visszaadható. A szőlők és gyümölcsösök helyreállítása terén a gyümölcsösök regenerálása a főfeladat. 3 év alatt az előirányzat szerint' legalább 100 gyümölcsös üzem lesz részben kijavított, részben új motoros permetező gépekktl ellátva. Ugyanezt a célt fogja szolgálni, mintegy 2.000 darab háti magasnyomású permetező gépnek a népi termelésbe való beállítása is. A terv 3 év alatt összesen 6.114,180.000 Forintot irányoz elő beruházási célokra. Ennek a hatalmas összegnek 1936 százalékát .a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, 26.07 százalékát szociális és kultúrális intézményekre szánja, míg 1.96 százalékot tartalékol egyéb, ma még előre nem látható befektetésekre. A mezőgazdasági beruházásokhoz hozzászámítva a közvetlenül a falu céljait szolgáló szociális, kultúrális és egyéb befektetéseket is, a falu összes részesedése a beruházásokban 1918 millió forintot, az összes beruházások 31.37 százalékát teszi ki. Nem érdektelen itt megjegyezni, hogy a háború előtti utolsó 3 év folyamán (1936 és 1939 között) összesen 84,800.000 Pengőt ruháztak be a mezőgazdaságba, tehát forintra átszámítva, egyharmadánál is kevesebbet, mint amit a MKP által .készített 3 éves terv előirányoz, miáltal a parasztság és elsősorban az újgazdák jólétének emelésével megszüntethető lesz a falu elmaradottsága és megteremthető lesz a jómódú parasztság virágzó mezőgazdaság elve. Törvényellenesen tandíjat siednek az általincs iskolában Az általános iskolák bevezetésének célja, hogy a legszegényebb rétegek gyermekei is hozzájuthassanak ahhoz a minimális tudáshoz, mely a mai életben feltétlenül szükséges. Megdöbbenéssel értesültünk, hogy városunkban a felekezeti általános iskolákban tandíjat szednek. Tudomásunkra jutott az is, hogy egyes felekezeti általános iskolák úgy kerülik meg^a törvényesen biztosított ingyenes oktatást, hogy tandíj elnevezés helyett, ilyen, vagy olyan hozzájárulás címen fizettetik meg a szülőkkel. Az általános iskola a magyar nép elsőrendű kulturális érdeke és a demokrácia által biztosított joga is, tehát népellenes bűnt követ el az, aki á törvénytelen tandíj szedéssel csorbítja a magyar nép gyermekeinek ingyenes "iskoláztatási jogát. Ez ellen pedig a legmesszebbmenően felemeljük tiltakozó szavunkat. Szerintünk az általános iskolákban bármily címen beszedett díj (kivétel a törvényben előírt díj) törvénytelen. Az egyháznak arra való hivatkozására, hogy nem tudják az iskolát másképpen fenntartani, csak egy válaszunk lehet: ne a szegény, sokgyermekes szülőket adóztassák meg a különféle címeken szedett díjak útján, hanem ha nem bírják az általános iskolát fenntartani, adják át az államnak. FELROBBANT A GRÁNÁT. Pápakovácsi községben súíyos kimenetelű gyermek szerencsétlenség történt. Szántó János 10 éves és Proszt Ignác 6 éves kovácsi gyerekek a szántóföldön régi gránátot találtak, játszottak vele, piszkálták és eközben felrobbant kezükben. Mindkét gyermek súlyos sérülést szenvedett és beszállítóttát őket az Irgalmasok kórházába. A PÁPA MNDSz legközelebbi kultúrdélutánján f. hó 28-án, hétfőn 6 órai kezdettel dr. Németh István tart élőadást Petőfi* és Ady szerelmi költészetéről. Szaval: Szűcs Aranka, Nagy Erzsébet és Hegedűs István népi kollégista. Minden tagot és érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. Kitűnő hideg ételek KERTMEGNYIT ZŰLDV • szombaton este • A K ERT VÁROSI Príma ízletes faj borok kerthelyiségében Rradi-u, 50, fi ZENÉT Fehér lőni és zenekara szolgáltatja.