Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-01-19 / 3. szám

ff Á város pénzügyi mérlege egyensúlyban van" Kerekes János polgármester közigazgatási beszámolója Akik a plakátokat figyelik, az elmnlt lióten furcsa szövegű hir­detményt láthattak elhelyezve a város különböző részein. Szövege nem táncot, szórako­zást, hanem számunkra eddig furcsa ós ismeretlen programot hirdetett; „A polgármester be­számol a város lakosságának eddigi munkájáról és ismerteti a legközelebbi teendőket a yáros újjáépítése, a lakosság életszín­vonalának emelése érdekében." „Sohasem volt ez a múltban", jegyzi meg a plakátolvasó falusi bácsika. Nem volt szabad látnia az egyszerű polgárnak, hogy is gazdálkodnak az adó formájában befizetett pénzzel az „urak". Kötelessége volt a polgárnak, de joga nem. Ma azonban demokrácia van. A polgármester munkásszárma­zásu, kommunista. Ő személye­sen átélte a mult rendszer átko­zott bürokráciáját, ami annyi sikkasztás és panama kuttorrása volt. És mindezt a szegény adózó polgár nyögte. Ma: a demokráciában kötelességének érzi a polgármester, hogy akik­nek bizalmából elfoglalhatta e fontos közhivatalnoki széket, azoknak feleljen: eleget tett-e Vladirgir Jljies Xqnin (U/ja­M fTba Bolsevik Párt és a Szov­jet Állam megalapítója 1870 április 22-én született Szem­birszk városában, (most Ulja­novszk). Apja elemi iskolai igaz­gató volt. Miután 1887-ben a középisko­láját kitüntetéssel elvégezte, Ka­zánban iratkozott egyetemre. Innen hamarosan kicsapták, sőt egy időre be is börtönözték, ké­sőbb falura száműzték, mert tevékeny részt vett az egyetemi ifjúság zavargásaiban. Tanulmá­nyait azonban, mindazon ne­hézségek ellenében, amelyeket a cári uralom állított útjába — mint rendkívüli hallgató — el­végezhette és jogi vizsgáit ki­váló eredménnvel tette le. 1898-ban Xenin Szentpéter­várra költözött, ahol hamarosan elismert vezére lett a földalatti marxista mozgalomnak. 1895­ben a különböző szentpétervári marxista köröket egy szervezetbe egyesítette ós megalapította á „Harci • szövetséget a munkás­osztály felszabadítására", a ké­sőbbi OroszBolsevikPárt magvát. Xenin felvilágosította az orosz munkásságot történelmi szere­péről, céljairól és azokról az eszközökről, melyekkel azokat elérheti. 1895 végén Xenint újból el­fogták, 14 hónapot töltött bör­tönben, de még ott sem szűnt meg népéért dolgozni, tovább irányította a munkásmozgalmat és felvázolta az orosz munkás­párt programmját, 1897-ben hivatásának, hogyan gazdálko­dott a város pénzével, a nép bizalmával ? Sajnos városunk polgárai nin­csenek hozzászokva e demokra­tikus jelenséghez és ennek tud­ható be, hogy vasárnap délelőtt a Bencés-gimnáziumban meg­tartott beszámoló nem vonzott elég érdeklődőt. Pedig nincs a városnak egyetlen polgára sem, kinek sorsát, mindennapi életét ne érintené az elhangzott be­számoló. Mindannyiunk érdeke az, hogy szűkebb hazánk gaz­dasági, kultúrális, egészségügyi és szépészeti szempontokból fej­lődik-e, vagy sem. Nemcsak azért, mert életünk legnagyobb részét itt éljük, hanem azért is, mert sok rendezett és boldog város, boldog országot ad. Pápa városa ehhez a célhoz a legjobb úton halad. Ha figye­lembe vesszük, hogy a borzal­mas háború után alig két évvel nincs a városnak egyetlen éhező polgára sem, ha felmérjük újjá­építésünk eddigi eredményeit, joggal mondhatjuk, hog} r váro­sunk közigazgatási ügyvitele feladata magaslatán áll. A stabi­lizáció első 5 hónapjának pénz­ügyi mérlege 7.005'— Ft kész­pénz maradványt mutat. Köz­ellátásunk igen jól működött. A legszükségesebb élelmi cikkek kenyér, zsír, só kielégítően volt, a bufgonyaellátásunk személyen­ként 50 kg mennyiségben ki­osztás alatt van. A gazdák je­lentős része eleget tett a beszol­gáltatási kötelezettségnek, ezért részükre a textil-anyag jutalom kiosztása folyamatban van. A város tűzifa ellátása biztosított. 9460 ürméter, erdőben kiutalt tűzifa áll a város reneelkezésére, ezenkívül a nagy piaci felhoza­talból a város szegénysorsu la­kossága sokzor a maximális áron alul jut tüzelőanyaghoz. A r\ép­jóléti és közegészségügyi téren 207.000 Ft van előirányozva a f. költségvetési évben. Pápa me­gyei város az országban elsők között létesítette Jíépi kollégiu­mát, mely a pápai járás sze­gény, munkás és paraszti gyer­mekeinek középiskolai tanulmá­nyai folytatását biztosítja. Az 50 növendék befogadására alkal­mas kollégium élelmezési, egész­ségügyi ellátása biztosítva van. Ugy a qépjóléti, rrjint a Jíépi Kol/égium fenntartásában hat­hatós segitő társa a város ve­zetőségének a Demokratikus ffőszövetség pápai csoportja. A munkanélküliség leküzdésére a város által végeztetett építési és javítási munkálatok folyamán 16 ezer négyzetméter aszfalt kocsiút javítása, a városi épüle­tek rendbenozása, a megrongált vizmű hálózatának kijavítása, stb. 197.917 Ft értékben komoly eredményt mutatott fel. A város határában lévő 7117 kh. szántóterületből 6460 kh. fel lett szántva, vagyis az össz szántóterület 91 °|o" a'­A felsoroltak csak néhány abból az adatsorozatból, amely hűen tükrözi vissza városunk rentabilitásának felfelé ívelését. Mindebből kitűnik, hogy váro­sunk polgárai joggal bízhatnak bizalmukból a város élére állí­tott vezetőikben s azok élén Ke­rekes János polgármester elv­társban. Mi gratulálunk a jó munkához és reméljük, hogy a jövő évi beszámolón a város ve­zetősége még nagyobb eredmé­nyekről, nagyobb érdeklődés mellett fos: beszámolót tartani! 2795 vagon 2795 vagon szenet termeltek ki pénteken magyar bányászok és ezzel a felszabadulás óta a legnagyobb eredményt érték el. A januári napi átlag ezzel 2468 vagonra emelkedett s a magyar bányászok büszkén mutathatnak rá, hogy egy fél év alatt, mult év júliusa óta 500 vagonnal nö_ vélték a napi termelési átlago^ H l lllll I Illll 1111ÍIIIIFIII11I I I li i I III I ^ túra költözhessen az otthonokba. Xeniq mmdíg nagy figyelmet szentelt a nép nevelésének, a tu­domány és kultúra fejlesztésének, megtartva a régi és fejlesztve az új tudományos kádereket. Az éhinség, blokád és idegen be­avatkozás legsúlyosabb idején is komolyan foglalkoztatta Lenint a tudósok, írók, lanárok és mű­vészek jólétének kérdése és meg­vetette a művészet és tudomány fejlődésének alapjait- a Szovjet­unióban. A tudomány élén haladva, Le­nin megmutatta az emberiség­nek azt az utat, melyen egy szebb és boldogabb jövő feié haladhat. Gyakorlatilag alkal­mazta Marx nagyszerű szocialista tanait és továbbfejlesztve új, ma­gasabb színvonalra emelte a marxizmust. A társadalomtudo­mánynak nincs olyan ága, me­lyet Lenin nagyvonalú eszméi ne gazdagítottak volna. Törté­nelmi, filozófiai és nemzetgaz­dasági munkái a tudás gazdag tárházai. Xenin neve őszinte szeretetet ós megbecsülést váltott ki vi­lágszerte minden becsületes, gon­dolkodó emberből. 1924. január 21-én délután félhétkor, hosszú és súlyos be­tegség után, Lenin meghalt. A gyász szomorú napjaiban Sztálin ünnepélyes fogadalmat tett, hogy meg fogja őrizni Le­nin örökét. így is történt. Le­nin halhatatlan műve utódjának, Sztálinnak, ragyogó képességű kezeiben méltó utódjára szállt. három évre Északszibériába száműzték. Száműzetésének le­telte után, 1900-ban Lenin kül­földre ment és ott alapította és jelentette meg a munkások első marxista újságját, az „Iszkrá"-t (Szikra). Az összes szociálde­mokrata elemeket az Iszkra köré gyűjtötte és előkészítette a talajt a párt elvi és szervezeti konszolidálására, amit sikerült is elérnie az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt má­sodik kongresszusán. Előző ily irányú kísérlete az OSzDMP első kongresszusán meddő maradt. 1905. novemberében Xeniq visszatért Oroszországba, hogy személyesen irányítsa az első orosz forradalmat; abban az időben Sztálin, aki a kilencve­nes évekből már ismerte Lenin nevét, Délkaukáziában vezette a forradalmi munkásság küzdel­mét. Következő hónapban a Tammersforsban aratott Bolsevik Pártkonferencián találkozott Le­nin ós Sztálin először. Ez a ta­lálkozás volt a kezdete a két nagy forradalmár és munkás­vezér — Sztáiiq és Xenin — egy életre szóló együttműködé­sének. Tudományos és politikai írá­saiban Xenin összefoglalta a for­radalmi megmozdulások tapasz­talatait és kifejtette a proletár forradalom teóriáját, taktikai és stratégiai irányelveit. A reakciós időkben folytatta a Bolsevik Párt megerősítésére irányuló erőfeszítéseit. Óriási méretű párt­szervezési munkát végzett, szer­kesztette a párt központi sajtó­orgánumát a „Proletár" t, köny­veket és újságokat írt. Lenin és Sztálin vezetésével Oroszország számos nemzetisége egy szorosan egjóittmüködö csa­láddá olvadt össze: a hatalmas Szocialista fan ács köz társ asá­gok Szövetsége. Mindketten nagy tettekre lel­kesítették az orosz népet, ön­zetlen munkára és vasfegyelemre tanították, nemcsak a fronton, hanem az üzemekben is. A nép lelkesen követte vezéreit és ez mentette meg a szovjetnép gyors szellemi és anyagi felvirágzásá­hoz szükséges előfeltételeket. "* Xenin jelölte ki a szovjet nép­nek Oroszország újjáépítésének útját, ö mutatott rá, hogy ha­talmas ipar kifejlesztése nélkül lehetetlen megerősíteni a mun­kásság és parasztság szövttsé­gét, ami a szovjet állampolitika alapvető tényezője — és hogy enélkül lehetetlen kijutni az év­százados elmaradottság hínárjá­ból, véget kell vetni a falvak nyomorának, meg kell szervezni a szétszórt paraszttanyákat, hogy kollektív gazdaságokban, gépesí­tett gazdálkodással jólét és kul­] Csak most tudjuk igazán értékelni Balatoni tányérjait. Nemcsak étvágygerjesztő, ham s ízletesebb az ételek fogyasztása belőlük i Károly s

Next

/
Oldalképek
Tartalom