Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-03-09 / 10. szám

Útban a munkásszövetkezetek fel « . * A szakszervezetek hiúsították meg a kapitalista álszövetkezetek próbálkozásait A szövetkezeti törvény egyik korszakos újításaként rövidesen munkásszövetkezetek alakítása válik lehetővé. Valószínű, hogy a szakmunkásság s^íne-java minden iparágban tömegesen fog-élni ezzel a lehetőséggel, elindítva egy olyan folyamatot, amely idővel kétségkívül irányt fog szabni, új utakat fog kijelölni az egész kisipari termelésben. Ez a vállalkozási forma ugyanis egyesítheti magában a kisés nagyüzem minden előnyét, a hátrányok nélkül, • amelyek a kisüzemben a gépek és a felszerelések hiányaként, a nagyüzemben pedig a gépesített munka természetes velejárójaként jelentkeznek. Egy megfelelően instruált, jól vezetett munkásszövetkezet mindenképpen alkalmas lehet arra, hogy ezeket a hátrányokat termeléséből, vevőszolgálatából, egész üzletviteléből kiküszöbölje, anélkül, hogy lemondana a modern termelőeszközök által biztosított hatalmas előnyökről. Hisszük, hogy az esetek többségében ezt az optimális célkitűzést sikerül majd elérni vagy legalább megközelíteni. _ Lehetnek azonban — kétségkívül lesznek is — kivételek az általános szabály alól: olyan álszövetkezeti próbálkozások, amelyek a kodifikátorok jóhiszeműségével visszaélve, kunjuktúráiis Kereseti alkalmat látnak ebben a törvényes lehetőségben és „munkásszövetkezetek" cégére alatt igyekeznek révbe juttatni homályos vállalkozásaikat. Alábbiakban a visszaélések egyes olyan válfajaira hívjuk fel a figyelmet, amelyekkel a gyakorlatban máris találkozhattunk: így előfordult, hogy szakmunkásnak álcázott tőkés állt az alakuló munkásszövetkezet mögött, míg az igazi szövetkezők sem tőkével, sem felszereléssel nem rendelkeztek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen alakulás életképtelennek fog bizonyulni vagy pedig csak a tőkés társnak hoz hasznot. Mindenképpen elsőrendű közérdek fűződik a munkásszövetkezet eszméjét megcsúfoló ilyen alakulások meghiúsításához. Ez a feladat elsősorban a szakszervezetekre hárul; de úgy tudjuk,' hogy a kereskedelmi és iparkamarák is szívesen működnének közre az üzleti élettel összefüggő bizonyos jelenségek kivizsgálásában. Felhívták figyelmünket arra a konkrét esetre is, hogy az egyik vidéki városban 18 taggal alakult építőipari munkásszövetkezet máris 300 munkást foglalkoztat, szemben azzal a vállalt kötelezettségével, «,hogy csak olyan alkalmazottakat tart, akik tagjai a szövetkezetnek. Az ilyen erőszakolt fejlődés és mammut-organizáció túlnő a szövetkezeti keretekenés bármilyen szerencsés kézzel aknázza is ki a konjuktúrális kereseti lehetőségeket, előbb-utóbb a szövetkezeti gondolat lejáratására fog vezetni. S ebben az esetben a 18 alapító tag sem találhatja meg a számítását. Meglehetős sűrűn fordulnak elő az iparjoghalmazások, amelyek sohasem illeszthetők be az ipari szövetkezeteket mindig jellemző szerény keretek közé.. így az egyik nemrég a'akult budapesti szövetkezet nyolc különböző iparágra akarja kiterjeszteni tevékenységét s ehhez képest nem kevesebb, mint nyolc különféle iparjogosítványt váltott ki: a dobozgyártásra éppen úgy mint a fénymázoló és lakatosárúüzem fenntartására, nem feledkezve meg az asztalosságról, kárpitosságról, valamint a bádogos szakmáról, sőt a vízvezetéki és a villanyszerelésről sem. Hogy ezeknek a munkaköröknek együttes ellátása semmiesetre sem lehet szövetkezeti feladat, alig szorul bizonyításra. Hisszük, hogy á szakszervezetek, amelyek olyan féltő gonddal őrködtek a munkásság erkölcsi színvonalán, hivatásuk magaslatán lesznek akkor is, amikor az elkerülhetetlenül jelentkező visszaélések és kinövések meghiúsitásáról vagy kigyomlálásáról lesz szó. Ebben az esetben a munkásszövetkezetek új, foltmentes fejezetet nyitnak meg demokráciánk gazdasági és szociális fejlődésében. Újgazdáink állattenyésztése Irta: Dr. Veres Sándor állatorvos. A földbirtokreform megvalósításakor uradalmi cselédségünk és földmunkás tömegeink .teljesen magukrahagyatottan állottak a reménytelennek látszó jövő előtt. Feudális nagyuraink és csatlósaik, magyar és német fasiszták segítségével „.nyugatra mentették" majdnem teljes állatállományukat, a megmaradt csekély hányad pedig, a háborús es'eményekkövetkeztében sűlyedt majdnem nullára. Az újbirtokosoknak nem maradt másuk, mint töretlen energiájuk, a jobb jövőbe vetett hitük, legfőképp jedig, az évszázados rabszolgaságból való felszabadulás örömteli ténye," amely megvalósította régi vágyukat, birtokba venni azt a kis földdarabot, amelyet véres verejtékével, mondhatnám szívével és lelkével, ezer • éven át megművelt. Közvetlen anyagi segítség csak a háborút vesztett haza erejéhez képest • jutott nekik, amely majdnem egyenlő volt a semmivel, de valamennyi baloldali párt teljes erejével és

% minden tömegével száz százalékos biztosítéka volt és lesz is annak, hogy ezt a földosztást a paraszttól többé semmiféle hatalom cl nem Teheti. Az út, amelyet parasztjaink az elmúlt két évben megjártak, göröngyös ós fárasztó volt, úgy gazdaságilag, mint politikailag. Az időközben nyugatról hazaszivárgott nagybirtokosok ós egyéb „nyugatosok" mindent, elkövettek, * hogy újgazdáink kedvét szegjók ós nem rettentek vissza a legvadabb rémhírek terjesztésétől kezdve a fenyegetésekig, hogy az újgazda bizalmát, birtokban maradásában megingassák. Igyekeztek bebizonyítani nekik ós az ország hozzá nem értő lakosságának is, hogy a törpebirtok nem alkalmas arra, hogy a megfelelő gabonatermést és állatállomány kitermelését ós felnevelését végre lehessen hajtani. jj közvéleményt az új gazr dák ellen akarták hangolni azzal az álhlrrel, hogy nem értenek az állattenyésztéshez, levágják *tenyészállataikat, elherdálják takarmányukat, henyéli és dologkerülők. Foglalkozásom keretén belül, két éve kísérem figyelemmel az újgazdák ténykedéseit az állattenyésztéssel kapcsolatban ós azt . a megállapítást tettem, hogy munkájukban szorgalmasak, takarékosak, ami azzal az eredménnyel járt, hogy a legtöbben a semmiből, 2-'3 drb. nagymarhát és jelentékeny sertés állományt szereztek, illetve szaporítottak, nem is szólva a baromfi állományról. Dó nem csak menn3

Tiségileg produkáltak, hanem szakszempontból nézve, a rjevelés módja és rrjinősége is majdnem kifogástalannak nevezhető, amiből azt kell következtetnem, ha majd megfelelő anyagi eszközök is rendelkezesükre állnak, a még mutatkozó hiányokat is bepótolják. Nem is szólva sertéstenyészetükről, amely annyira fajtiszta mangalica, hogy községeink sertésállományának jelnemesitésére, nyugodt lelkiismerettel felh aszn álh a tó. • Nagy hátrányt jelent tőkeszegénységük, amely meggátolja a szükséges lóállomány beszerzését. Amint látjuk tehát, újgazdáink az állatállomány elszaporításával és nevelésével sikeresen kiállotta a próbát. Az eddig elért eredmények, természetesen nem nevezhetők százszázalékosaknak, de ezek figyelembevételével és azzal a feltevéssel, hogy a jövőben az állattenyésztés egyik legfontosabb tényezője a megfelelő gazdasági épületek (külöq istálló minden tulajdonosnak, elegendő számú takarrriánypajta, megfelelő IVÓVÍZ, trágyadomb, stb.J is rendelkezésükre áll, egybekötve azzal a már meglévő buzgalommal, amelyet csak a megfelelő szakoktatás útján lehet megszerezni, teljes eredmén3't érhetnek el. Minthogy pedig nem kívánhatjuk, hogy az összes gazdák a megfelelő gazdasági szakiskolák tanfolyamait látogathassák, fel kell hívnunk a helyi gazd. szakiskolát, hogy úgy, amint azt községeinkben láthatjuk, hogy a gazdasági szakemberek ismeretterjesztő előadások keretében látják el a gazdákat a szükséges tudnivalókkal, úgy városunkban is meg keh valósítani a gazdák iskolánkivüli szakoktatását. Férjem elhunytával / / zo. mm -. - é> kép keretező műhelyemet a régi munkaerővel tovább folytatom özv. RUFF JÁNOSNÉ Aba Sámuel u. 10. (Tókert-u.) lóhere-, lucerna-, fehérhere-, nyúlszapuka-,somkóró-, mohar-, köles-, cukorrépa-, mustár-, takarmánycukorrépamag, ezenkívül hüvelyesek, borsófélék tavaszi bükköny, valamint fajtiszta, fajazonos minőségű konyhakerti és viráomaovak hagyma, foghagyma, daghagyma y » kicsinybea és nagyban a legolcsóbb áron beszerez- f • • y hetok AQufmann Ignác cégnél Papa, Fő-tér 19. szám. (volt Eisler-féle üvegkereskedés)