Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-02-23 / 8. szám

Jlnwrihai levél a Éai munkásokhoz Igen tisztelt elvtársak!' Kardos Sándor és Jvardtfs Ma­riska (tíoósné) szeretettel kö­szöntik Argentínából a Kommu­nista és a Szocialista Pa'rtok helyi csoportját és az összinuu­káaságot kepviselö „Munkás­otthont" abból az alkalomból, hogy tudomást szereztek arról az ünnepélyről, amivel az 1919­20-as évek fehér-terrorjának ál­dozatairól megemlékeztek ­Az emberi szabadságjogokért, a kollektív biztonságért és az áltatános demokráciáért folyta­tott világküzdelemben, — mely alól a Föld egyetlen országa sem volt kivétel, — bár békés tormák közölt, de mi is kivettük részünket s mód ielett boldogok voltunk, mikor óhazánkat a Szovjetunio dicsőséges hadai megszabadították a barbár náci­germán hordáktól és segítve a Magyar Ellenállási Mozgalom bátrainak, elsöpörték a gyűlölt Horthy-rendszert is. Leírhatatlan volt örömünk, mikor azt olvas­tuk a világsajtó jelentése nyomán, hogy ,,elesett Veszprém, Pápa, Jutás" és, hogy a magyar ellen­állás katonái sokszor elöljárnak a harcban ós az orosz előnyo­mulás után tanácsokat alkotva azonnal hozzáfognak a polgári rend és biztonság megszervezé­séhez. Ezt olvasni elvtársak, nekünk, akik 20-25 évi számű­zetésünkben a gyűlöletből, a bosszúvágyból és abból a mély­séges kívánságból éltünk, hogy még egyszer — elsöpörve a Horthy-rendszert — dolgozhas­sunk egy szebb, jobb, magyar jövőért., olyan kimondha­tatlan gyönyörűség volt, amit leírni nem lehet. Szeretnénk mindenkit meg­ölelni, mindenkit, aki még élve maradt e harc után. Elvtársak! Ti egy új világ építéséhez fogtatok hozzá. Benne vagytok a munkában, a harc­ban. Kincs időtök nyilván arra, hogy féljetek mint mi. Mert mi • sokszor, megvalljuk, hogy aggó­dunk. Kívülről talán másképpen, vagy elfordítva látjuk a helyze­tet, de vannak jelenségek, amik jogossá teszik aggodalmunkat. Az „ellen-Magyarország" nem alszik. A kimentett óriás-vagyo­nok otthonhagyott ügynökei és hazaküldött ágensei még nagy bajokat okozhatnak a fiatal ma­gyar demokráciának, ha ti elv­társak csak egy pillanatra is ellágyultok. Az 1919-es forrada­lom proletár gavallériáját, finom­ságát véresen fizettük meg. A mi családunk két kádártai ha­lottja és szétszóródása a világ minden tája felé, csak porszemei a nagy tragédiáknak. Mégegy­szer ez ne ismétlődjön meg ! Erre kér benneteket a pápai 29 mártír közül kettőnek, Kar­dos Mártonnak ós Gyulának Argentínába szakadt testvérei: Kardos Sándor, La Plata és Kardos Mariska (Soós Istvánná), Buenos Aires. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének pápai csoportja ez úton mond hálás köszönetet a vas- és fémmunkásoknak, a bál bevételéből'juttatott 500'— Forintért, melyet a gyermek­ótkeztető javára adományoztak. Az összeesküvés szálait követve és figyelve, világossá válik előttünk, hogy milyen mó­don ós milyen utakon próbálták megkaparintani ezek a nemzet vesztére törő urak a »hatalmat. Látjuk egyrészt, hogy kikből tevődött össze az a csoport, amely az elégedetlenség leveze­tésére fegyveres bandákat akart felállítani, hogy így vegye ke­zébe az ország kormányzását és azt is látjuk, hogy kikkel akarták mindezt végrehajtani. Megbízható embereiken kívül nagyobb tömegekre is spekulál­tak : a parasztság különböző rétegeire. Ezt a tömeget kellett volna megszervezni ahhoz, hogy számukra használhatóvá váljék. S e tömegszervezés kulcspont­jának az összeesküvők a sző­vetkezetek vorjalát jelölték meg. Nem véletlen, hogy a szövetke­zeti életben igyekeztek kulcs­pozíciókat elfoglalni, nem vélet­len, hogy a nemzetgyűlés ülésén puccsszerűen akartak adni a Hangya-Központot régi gazdái­nak, a népellenes, nemzetellenes, haladásellenes uraknak. Szolgál­jon ez tanulságul számukra. Héder János, Horváth János ós valamennyien, akik megkí­sérelték a szövetkezeteket a maguk oldalára állítani, eltűnnek a közélet porondjáról. De nem hihetjük azt — önámítás lenne — hogy a szövetkezetek megzava­rására irányuló mesterkedések véget értek. Felkészülve várjuk a további támadások megindítá­sát. A munkásság és parasztság szövetkezetein, a FSzOK-án, a alappillére a szövetkezetek ki­fejlesztése. A demokrácia tudja,' hogy mit jelentene a szövetke­zeti mozgalom a reakció kezé­ben, de azt is tudja, hogy mit jelent'! akkor, ha saját maga irányítja azt. A fegyver vissza­felé sült el — vós ahelyett, hogy a nép közé lőne, a népellenes bűuösöket^taiálja. FOK-on keresztül felvértezve áll ellen minden olyan nyomásnak, amely szervezeteiket a régi rend urai kezébe akarja átjátszani. Mert a szövetkezetek nemcsak a reakciós, kísérletek kezében jelentenek hatalmas erőt, hanem Magyarország újjáépítésében, a tervgazdálkodásban egyaránt el­sődleges szerepet játszanak, hiszen a hároméves terv egyik IIMUIMiM Megalakult tXTSftSSSS szépszámú érdeklődése ríiellett. Az alakuló gyűlést Polgár Gyula, a Nemzeti Parasztpárt helyi elnöke nyitotta meg, rá­mutatva beszédében, hogy a Népi Ifjúsági Szövetség ne csupán egy párt ifjúsági csoportja le­gyen, hanem ennek a mozgalom­nak ki kell hordoznia magából azt a lehetőséget, amit a törté­nelem Belehelyezett. Majd Biró Zoltán és dr. Németh István szóltak az ifjúsághoz, hangsú­lyozván, hogy caak az a fiatal­ság képes alkotó történelem-for­máló nemzetekké válni, ame­lyiknek komoly, alapos társada­lomtudományi érettsége, társa­dalmi tudata van. Ennek a moz­galomnak arra kell törekednie, hoRy vezetői és tagjai alaposan felkészüljenek ezen a téren. Új magatartás, új szellem, új er­kölcs — ez a közösségi össze­forrás példája. > — „ Keserűséggel látjuk, — mon­dotta Veres Péter a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetének teaestjén, — hogy ifjúság most, amikor olyan szabadsága van, mint még soha, izgul, kap­kod, felületes jelszavak után fut, igazi népi és magyar kultúra helyett a nagyvilág szemétdomb­járól összehordott ordenáréság­gal szórakozik." Beszéde további során hangsúlyozta, hogy egy erős egészségesszellemű népi kultúrát tnagáénak valló, és a nagy történelmi átalakulás mun­kájából tevékeny részt vállaló Népi Ifjúsági Szövetségre van szükség, ahol mélyebb, és átfo­góbb, korszerűbb* tudásra lehet szert tenni, mint amit ma tu­dunk és az iskola nyújt. Ezeknek a gondolatoknak a soronkövetésével alakult meg vasárnap a NISz a parasztifjak, a különböző iskolák nevelőinek ós népi származású diákjainak A Szociáldemokrata Párt Nőnapjáról Nagyszámú érdeklődő előtt zajlott le a JSzoc. Dem. Nőmoz­galom vasárnapi nőnapja. A nap meglepetéséül szolgált a Mező­gazdasági Középiskola tanárainak ós növendékeinek vendégszerep­lése. Korcsmárosné elnöknő meg­nyitó szarai után Tarsoly Attila Tompa Mihály „Házasság" című tréfás versét szavalta nagy tet­szés ineflett, majd J)obó Jstvánné tanárnő tartott előadást ,,Az élelmezés főbb szempontjairól" Tarsoly Attila népi tánca nagy sikert aratott. Varga Xász/Ó műdalaival ismét bebizo­nyította tudását, mely nemcsak helyi, de nagyvárosi viszonylat­ban is fényesen megállná helyét. Zongorán kísérte Nosalopy György. gereben bojtár] tanító-titkár „Mit énekeljünk" címmel tartott előadást és igyekezett felvilágo­sítani a népi énekek fontosságá­ról és szépségéről. Majd Bartók­Kodály „Háry "Jánosát" hegedű ós énekszámok kíséretével adta elő. Előadását a közönség taps­viliara kísérte. Majd pódiumra lépett a Nő­mozgalom éneklő csalogánya: Qzágás 6rzsebet. J)r. jYíaurerné zongorakísérete- mellett magyar­nótáival igazi örömöt ós szóra­kozást nyújtott a közönségnek, mit a hallgatóság t szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. Visi Horváth Margit szavala­tát siker koronázta. Varsányi Józsefqé tréfás monológjával nagy meglepetést keltett.. Ez a dóhitán ismét tanúbi­zonyságot tett amellett, hogy a Pá^án működő Szoc. Dem. Nő­mozgalom fáradhatatlan munká­val küzd a társadalomban lévő válaszfalak ledöntéséért és egy szebb, boldogabb, demokratikus Magyarországért. — szi — Aprított tűzifa bármiiyen mennyiségben kapható házhoz szállítva is Elöjegyzésekej KÁK Ág fERENC «f tüzelő és építőanyag nagykereskedő a Pápa, Possonyi-út 8. szám. Telep: Széchenyi-utca 23. szám. Srdó'n. Én nem szeretek erdőn járni; ne?n látok benne messzire; bár száp, ha énekes madárhad édes dalával zengi be. A szarvasoknak illanásán a szunnyadó kedv fellobog, s kacajt, derűt lopnah szívünkbe a játszi kedvű mókusok. ^ ezüsthúron szelíd dalt penget a táncoskedvű kis patak; de bármi szép, én benne mégis börtönben érzem magamat. Béklybtalan, bilincstelennek ott érzem én csak Lelkemet, az űrnek égszínkék harangja, ha ringadoz fejem felett. Borongó erdők éjszakáján keresztülcsapna- most a láng, ha kölcsön adná nekem Isten a gyújtó vi llám ostor át! Pápai Tóth Géza. ÜZLETÁTHELYEZES Értesítem Pápa város nagyér­érdemű közönségét, hogy pékségemet KARD-UTCA 5. SZ. ALÓL Veszprémi-ull.sz.alá áthelyeztem (volt Hegedűs-féle pékség) Kérem a közönség pártfogását Simon Zoltán pékmester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom