Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-10-26 / 44. szám

t i k u t i 1 a p Takarékosságot! A Gazdaság statisztikai Tájé­koztató hiteles számadatai az ál­lamháztartásban bizonyos deficit* ről tájékoztatnak bennünket. Ez a jelenség azt a feladatot állítja a magyar kormány elé, hogy az egyensúlyt a legrövidebb időn be­lül a legszigorúbb intézkedések­kel helyre kell állítani. Ez az egye­temes magyar nemzet érdeke és követelése. Az elébünk tornyosuló nehéz­ségeket azonban nem lehet üres fecsegéssel, hangzatos szólamok­kal megoldani. Azt tapasztaljuk, hogy egyesek követelik ugyan a takarékosságot, de amikor a bei­ügyminiszter utasítására a feketé­zők, valutázók, ingyenélők luxus szórakozó helyeinek ajtaját lezár­ták különböző gazdasági vissza élések miatt, oly védőbeszédek hangzanak el a spekulánsok ér­dekében, hogy ökölbe szorul min­den dolgozó kezt. Tűrhetetlen, hogy a demokrácia gazdasági el­lenségeinek még ma is nyílt vé­dői akadnak s tegyük hozzá, nem kis számmal. Nyilt titok ma már ezc.k-r.ek r«* uraknak a poétikája Rendszabályokat kövelelnek, hogy bizonyos szimpátiát szerezzenek a magyar néo elő t, azonban mikor a végrehajtásra kerül a sor, akkor kimutatják „foguk fehé'ét" és lep­lezetlenül védelmükbe veszik azo­kat, akiknek egyetlen céljuk: a harácsolás, vagyonszerzés, a de­mokrácia gazdasági letiprása. Ezekkel szemben a MKP mi* niszterei ismét, mint már szám­talan esetben tettekkel jönnek a magyar nép elé és bizonyságát adják annak, hogy csak egy út vezet a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséhez és az a „cseleke­det", a „tettek 1 1 útja. R a j k László belügyminiszter szigorú takarékossági rendeletet léptetett életbe a belügyminiszté­riumhoz tartozó területeken. Ezzel a kiadásokat mintegy . 0 százalék­kal csökkentette. Molnár Erik elvtárs külügy­miniszter, a külképviseleti hatósá­goknál, a fizetéseket és napidíja­kat 20—30 százalékkal szállítja le. A doogi kiadásokat jelentős mértékben, a külföldi ut zások napidíját pedig 30—40 százalék kai csökkentik. Mindent egybe­véve, a megtakarítás összege meghaladja a 10 millió forintot, ez 1 47— 8. évi külügyi költség vetés 25 százalékának felel meg. Gerő és Olt elvtárs szintén pél­dáját mutatják, hogyan kell a nép érdekében gazdálkodni. Tehát a kommunista miniszterek az üres szólamok helyett ezúttal is tettek­kel léptek a nép elébe, most jöj­jenek a többi minisztériumok és állami, városi hivatalok. És ezek a szempontok kell, hogy érvényesüljenek a magán­gazdálkodásban is. Mindenkinek be kell látnia, hogy csak a meg« lévő készletek igazságos elosztá­sával lehet megoldani, hogy ne Drágábban adta a banavásznat és megvesztegetéssel akart kibújni a felelősség alól Tocsikúr A nyomor vámszedői mindig azokból adódnak, akik nem a megélhetésükért, hanem vagyon­harácsolásból űzik mesterségüket. Talán legjellemzőbben bizonyítja ezt az árdrágítás, melyet városunk egyik leggazdagabb textilkereske­dője, a Tocsik-cég követett el. Az idősebb pápaiak jól emlékez­nek még arra a kutya fogatra, amivel a Tocsik cég főnöksége városunkba beköltözött. Azóta tex­tilüzletek, házak egész sora és a vagyon elengedhetetlen részei a város egyik leggazdagabb embe­révé emelték a tisztes Céget. A jelszó azonban az volt: nincs annyi, amennyi elég lenne. Tehát az árdrágítás bűnös eszközét sem hanyagolták el a vagyongyarapí­tásra akkor, amikor a dolgozó nép keserves küzdelmet vív azért, hogy egy darabka ruhával a tél hidege ellen védekezzen. Zefirt kért a parasztasszony és helyette kanavásznat adott el To» esik Úr a megengedett 8.80 forintos ár helyett 11 forintért. Miután a gazdasági ellenőr felfedte az ár» drágítást, Tocsik Antal Úr egy másik spekulációs módszerhez nyúlt. Három méter szövettel akarta megvesztegetni Laluk An­tal gazdasági ellenő t, aki ügye­sen erre lehetőséget nyújtott, azon­ban az átvételnél a rendőrség egyik tagja várta Tocsikék kül­döncét. Az ügyet átadták az Állam­ügyészségnek és az Uzsorabíró­ságnak és reméljük, Tocsikék nem keresnek „még egy házat" az ügyön. * Eredményre vezetett a Nemzeti Bizottság tüzelőanyag akciója T-<nereí~s, hc^y az Any.?.g és Arhivatal a város tüzifaellátására 10.000 ürméter fát utalt ki. Ez a mennyiség a legszűkösebb taka­rékossági rendszabályok mellett sem biztosította volna a város el­látatlan lakosságának minimális szükségletét. Ezért Vas Henrik elvtárs a Nem­zeti Bizottság elé javas­latot terjesztett bizottság kiküldésére, mely eljár az Anyag- és Árhivatalnál a tüzelőkontingens feleme* lése érdekében. A Nemzeti Bizottság Závory Zol­tán, Nagy István és Grács­mann P£1 elvtársakat küldte ki, akik eljáitak az Anyag- és Árhi vatalnál, aminek eredményeképen a város rendelkezésére bo­csátottak 3 vagon várpa­lotai lignitet és 3 vagon ajkai kőszenet, ami komoly mértékben csökkenii az e látatlan lakosság és a dol ^ozók tüzelőanyag gondéit. Ugyanezen a Nemzeti Bizott­sági ülésen MKP javaslat hang­zott el, mely követelte a tüzelő elosztás hatósági úton való meg szervezését, olyképen, hogy csak az arra legilletékesebbek, tehát az ellátatlanok és a dolgozók jut­hassanak kiutalt tüzelőhöz. Re­méljük, az elosztásnál ez a szem­pont jut érvényre. A MKP Végrehajtó Bizottsága köszönettel fordult" dr. Horváth elvtárshoz, az Anyag- és Ár­hivatal szénosztáiyának veze­ez, aki a kérési soron vül elintézte s ezzel a város la­kosságának nagy szolgálatot tett. —issza— Visszamenő hatállyal lépnek életbe a szakmai kollektív szerződések A Szakszervezeli Tanács einök­sége részéről kijelentették, hogy az új kollektív szerződések — be­leértve a szakmai szerződéseket is — előreiáthatóla és minden va­lószínűség szerint e hó végére, legkésőbb november 1 én vissza-' menőhatá lyal életbelépnek. Herendi étkészlet - ajándék S?talinnak Herendi világhírű por* celángyárban készül Sztálin ge­nerlisszimus részére a 345 darab­ból álló gyönyörű, pazarkivitele­zésü készlet, mely poharakból, tányérokból, ivókészletekból leve­; ses, főzelékes, húsos tálakból áll. A művészi kivitelezésű készletet ma­gyar munkáskezek szorgos mun­kája hozta létre. A készletet kü­lön repülőgépen szállilják a Szov­jetunió fővárosába Moszkvába. A készletet szerdán Dinnyés minisz­terelnök és a kormány több tagja Herenden megszemlélte. A készlet értéke 50.0C0 forint. Az ország és önmaga ellen vét, aki nem csávázza búzáját A minisztérium az ország egész területén elrendelte a búzavetőmag csávázását, hogy a gazdákat és az országot megkímélje a kőüszög által okozott súlyos károktól. A rászorult gazdák ingyen kapták a csávázóport. A megfigyelők ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a gazdák nem veszik át az ingyeaes csá­vázószert és a búzát megfelelő kezelés nélkül vetik el. Felhívunk mindenkit, vegye át a csávázóport különben kárt okoz magának és büntetésnek teszi ki magát, legyenek éhező családok az or­szágban. Aki ezt nem érti meg, azzal a szigorú rendszabályok fog­ják megértetni, hogy a haza első­sorban a dolgozóké! Tehát szigorú takarékosságot ; követel a súlyos aszályteremtette nehéz gazdasági helyzet. A sutto* gók és a spekulánsok mindent elkövetnek, hogy a dolgozók ne­héz helyzetét zavarkeltésre felhasz­nálják. Ne felejtse el egy do'gozó sem, hogy ezek azok, akiknek tele van a kamrájuk, bőven van ke­nyerük és fájuk, csupán a hata lom gyakorlása hiányzik nekik. Ezt szeretnék megkaparintani és ennek érdekében spekulálnak^ terjesztik a rémhíreket, még fo­kozzák a nehézségeket. Ezek fölött fog pálcát törni a munkásbíróságok megalakulása, amit a dolgozók érdekében sür­gősen alakítsanak megl VAraűiJ, REFORMÁTUS FŰISXO ui KönmÁR V Á P A

Next

/
Oldalképek
Tartalom