Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-06-08 / 23. szám

A polgári demokrácia esak a tőkések számára demokrácia, a munkásság számára diktatúra — Vitaest a népi- és polgári demokráciáról — A MKP értelmiségi csoportja május 31-én értelmiségi vitaestet rendezett, melyen a polgári és népi demokrácia értelmét, belső tartalmát, célkitűzéseit vitatták meg. Szűcs Aranka, Felszállott a páva e. Ady versét szavalta mély átér zéssel, majd -Kalmár művészházaspár, Kodály és Bartók müvek elő* adásával gyönyörködtette a szép< számban megjelént hallgatóságot. Eiek után Olta István tanár a MKP központi pártiskolájának előadója tartotta meg előadását. Ismertette a demokráeia szó különféle értelmezését, majd mondotta: „Emlegetnek nyugati és keleti demokráciát, orosz' és angolszász demokráciát. Ezek a jelzők azonban nem mutatnak rá a demokrácia lényegére. A nyugati és keleti jelző relatív, mert ami nekünk nyugati az másnak ép ellenkezője. Ezek az előítéletek régi előítéletek alapján keletkeztek, melyek nyugat fejlettségét, kelet elmaradottságai akarják kihang* súlyozni. Helytelen Így az orosz demokrácia megjelölés is, hisz Oroszországban 160 különféle fajtájú népnek egyfajta demokráciája van, ami semmi esetre sem csak orosz. Nyugati demokrácia megjelölése sem helyes, hisz nyuga* ton számtalan nemzet van különböző demokráciával. Ezek a jelzők csupán csak fedőjelzők, hisz azt a célt szolgálják, hogj a demokrácia igazi lényegéről eltereljék a figyelmet. A MKP a fasizmus legyőzése után a népi demokrácia útját jelölte ki, amelyen a magyar nép felemelkedése megtörténhet. Sokan a népi jelzőt értelmetlennek tartják, mert csak szókettőzést látnak benne (Népi népuralom), holott a jelzők azt kívánják kihangsúlyozni, hogy a társadalomnak melyik osztálya kezében van a politikai hatalom. így helyes a népi demokrácia jelzője, amikor is a nép kezébe kívánjuk adni a politikai hatalmat és ez válassza el a polgári demokráciától, ahol a politikai hatalom a polgárság, a burzsoázia kezében van. A polgári demokráeia Európá* ban az utóbbi 300 évben keletkezett. Bár a polgári demokrácia vezetői és hivei elvetik a forradalmi elméletet, megfeledkeznek arról, hogy a polgári demokrácia is forradalom utján keletkezett Az 1700 as évek végén és az I800<as évek elején mindenütt az iparosodás forradalma zajlott le és ezúton keletkezett a polgári demokrácia. Legnagyobb jelentő sége abban áll, megszüntette a rendiséget a feudális kötöttséget, mert a gyári munkához szabad munkás kellett. Ezután az előadó ismertette a polgári demokrácia vívmányait annak történelmi jelentőségeit. Rá mutatett, hogy a parlamantáriz mus mint polgári demokráciának vívmánya népképviaeletet jelent, addig .Magyarországon például a választójog a nép 6%-ra terjedt ki. És ezenkívül a parlament mellett ott volt a felsőhás, ellensúlyozva a "parlamentet; a nagytőkések nagybirtokos szerve. Ázom kívül az állami élet minden területén az ideológiai befolyás, iskola, színház, könyvek kiadása, mind az uralkodó osztály érdekeit szol gálták. A vezető állami funkciókban csak az ő soraikból kerülhettek és ezeket a jelenségeket még ma is megtalálhatjuk Angliában és Amerikában is, Az ilyen demokrácia csak a tőkések számára demo< krácla, a munkásság részére diktatúra. A tőkések a dolgozók törekvéseit erőszakkal fojtják el, de saját osztályukkal szemben, a nagytőkésekkel szemben soha nem látjuk gyakorolni ezt az eröszakot. Például Magyarországon, ha a földbirtokosok ehetetlen kenyeret és szalonnát adtak munkásainak konvencióba, soha sem a földbirtokos, hanem a jogait kérő munkás kezeire került a bilincs. Milyen utat válasszunk tehát 7 A MKP a magyar nép számára a népi demokrácia útját jelölte meg a további haladás útjának, vagyis a dolgozó nép kezében legyen a hatalom. A néphez tartozik a parasztság, munkásság, értelmiség, kisiparos és kiskereskedő és a burzsoáziának az a része, amelyik nem szabotálja a nép felemelkedését. A népi demokráciát az jellemzi, hogy a kommunisták vezető szerepet töltenek be, ami azért van, mert a háború igazolta a kommunistákat és ők voltak a fasizmus elleni küzdelemnek legkövetkezetesebb harcosai, ideológiailag és fegyverrel egyaránt. A fasizmus először szabadságától akarta megfosztani a, dolgozókat, majd a nemzeti függetlenséget bocsájtotta áruba. A kommunisták harcoltak a nemzet függetlenségéért, a dolgozó nép szabadságáért és elnyerték a dolgozó nép bizalmát Mi a különbség tehát a népi és a polgári demokrácia között? SZIGiTf mUB PÁPA, KOSSUTH Ű, 5, SZ, Sokan azt mondják, hogy a népi demokrácia a szocializmus egyik vállfaja. Ez nem helytálló. Hasonlít annyiban a polgári demokráciához, hogy nem szünteti meg teljes egészében a kapitalizmust, államformájuk egyformán köztársasági, a szabadságjogok tekintetében is vannak hasonlatosságaik. Azonban gazdaságilag és politikailag is lényeges különbség van a kettő között. A népi demokrácia felszámolja a feudalizmus maradványait a nagybirtokot, a polgári demokrácia viszont megalkudott a nagybirtokosokkal. Ezenkívül a dolgozóknak lehetőséget nyújt érdekeiknek megvédésére szakszervezetek felállításával és az adófizetést is lényegesen megváltozatja a nagytőkések fokozott megadóztatásával. A magyar népi demokrácia példaképe a népi demokráciáknak. Vannak gyengeségei is, ami abból ered, hogy igen hátrányos örökséget kaptunk. Akik azonban a mai nehézségekért a népi de mokráciát ©kolják, azok elfelejtik a multat, amikor is 8 évig volt infláció a háború után és csak 10 évre rá érték el a háború előtti életszínvonalat, mig most két évvel a háború *után stabilizáltunk és a három éves terv megvalósításával a háború előtti színvonal fölé jutunk. Minden józanul gondolkodó magyarnak saját érdeke, ha a népi demokráciát támogatja, mert ez az egyetlen ut, melyen szebb és gazda* gabb körülmények közé vezethetjük a magyar népet a katasztró fális helyzetbél, ahová a fasiszta háború juttatta, — fejezte be nagy taps közepette előadását Otta elvtárs. A nagysikerű vitaest a- Szózat eléneklésével ért véget. — Vik. — záróra rendeletet Békebeli minőségben mindent egy helyen vásárolhat Mottónk: A jóból is a legjobbat, legolcsóbban! Uj és használt gyermekkocsik iíagy választékban, vizes*, boros- likőrös és kompőtkészletek, jáLfékáruk.mtibőröfitiök tányérok, erőszerek, rövidáruk háztartási cikkek sfb. Az 1942. évi VI. tc. 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatal* mazás alapján a győri ker. kereskedelmi és iparkamara, valamint a helyi érdekképviseleti szervek meghallgatása után Pápa megyei város területén azon nyiltárusítási üzletek záróráját, amelyeket kormányhatósági rendelet nem sza< bályozza, az alábbiak szerint állapították meg: 1. Az összes nyiltárusítási üzletek (az alábbi kivételével) reggel 8 órától fél 1 óráig, délután 3 órátói 6 óráig tarthatnak nyiwa. 2. Hentes és mészáros üzletek reggel 7 órától este 7 óráig tarthatnak nyiiva. 1. A fodrász, kozmetikai, manikűr és pedikűr üzletek az ország egész területén köznapokon április 1-től szeptember 30 ig terjedő időszakon reggel fél 8 órától délután fél 6 óráig, szombaton 6 óráig, október 1-től március 31-ig reggel 8 órától délután fél 6 óráig, szombaton délután 6 óráig szabad nyitvatartani. Az 1. pontban említett üzleteket jan. 1-én,február 1 én, április 4 én, május 1 .én, augusztus 20 án, karácsony mindkét napján, valamint húsvét és pünkösd másod* napján egész napon át, más Gergely naptár szerinti ünnepen, valamint március hó 15-én és október hó 6-án déli 12 órától zárva kell tartan^ Ha január 1, február 1 és áp* rilis 4. napja a vasárnapot megelőzi, vagy követi, ezeken az ünnepnapokon fenti üzleteket déli 12 óráig nyílva lehet tartani. Az 1. pontban felsorolt üzleteket Pápa megyei városban vasárnap egész nap zárva kell tartani, 2. Cukorkaüzletek. Kizáróan cukorkát árusító üzleteket minden nap, a vasárnapokat és egyéb munkaszüneti napokat is beleértve reggel 9 órától egyfolytában este 8 óráig szabad nyitvatartani. Azokat a cukorkaüzleteket, amelyekben egyéb élelmiszert is árusítalak, hétköznapokon reggel 8 órától délután 1 óráig és délután 2 órától 5 óráig szabad nyitvatartani. Vasúti pályaudvarok területén cukorkát mind hétköznapokon, mind munkaszüneti napokon egész napon át lehet árusítani. 3. Cukrászdát reggel 7 óra elő.t kinyitni és éjjeli 12 óra után nyitvatartani nem szabad. 4. Nyilvános étkező és szórakozóhelyiségeket 5 óra előtt kinyitani és éjjeli 12 óra után nyitvatartani nem szabad. 5. Kizárólagos bot termelői ki mérések hétköznapokon reggel 8 óíától egyfolytában este 7 óráig szombaton este 8 óráig szabad nyitvatartani. Gergely naptár szerinti ünne peken, továbbá nagypénteken és október 6-án zárva kell tartani. 6. Kávémérésék és tejivőcsarnokok 6 órától éjjel 11 "óráig, kifőzdék reggel 7 órától éjjel 12 óráig tartandók nyitva. 7. Kizárólagos dohányárusok hétköznapokon 8 órától 13 óráig és 15 órától 18 óráig kötelesek nyitvatartani. Jogukban áll azonban üzletüket reggel 7 órakor már kinyitani és este egy órával később bezárni. Vasárnapon és egyéb törvényes m-nkaszüneti napon, ugygzintén a Gergely naptári ünnepnapokon a kizárólagos dohányárusok 9 órától 13 óráig az aláboiak szerint kötelesek dóhányárusító üzleteket nyitvatartani. Minden egyes kizárólagos sjohánykisárus üzletét minden negyedik vasár- illetőleg ünnepnapon vagy törvényes munkaszüneti na< pon köteles nyitva tartani. Ezen árusítási napot az érdekeltek közös egyetértéssel tartoznak megállítani, annak szemelőtt tartá< sával, hogy egymással szomszédos két dohányáruda egyidőben nyitva ne legyen. Egyéb rendelkezések: Ünnepnapokon, ha nem törvényes munkaszüneti nap, a miit árusítási üzleteket déli 12 órán túl nyitva taríni nem szabad. Törvényes munkaszüneti nap nak minősülő napon továbbá or* szágos, fasvi, kirakodó vásár ese tében az árusítás a megállapított nyilvántartási idő alatt történhet Kiránduló helyeken, játék és spoittelepeken péksütemény, kolbász, mézeskalács, cukorka*, sütemény és egyéb cukrászati készítmények, üdítő italok, gyümölcs és élővirág a helyek látogatási idejének tartama alatt árusíthatók. — Folytatás a 6, oldalon. —