Pápai Néplap – III. évfolyam – 1947.

1947-05-25 / 21. szám

III. évfolyam, 21. szám. Ara: 60 fillér. 194Í7 május 25* PAPAI NÉPLAP Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt demokratikus hetilapja Nem mehetünk el szó nélkül a nemesszalóki kisgazda gyűlés mellett, mert az, .mit ott hallottunk, tapasztaltunk, nem egyeztethető össze koalíciós politikával, de a becsületes magyarsággal sem. A munkáspártok sajtójából jól ismert Erőss Kálmán kisgazda képviselő neve, aki kútmérgező demagógiáját ezúttal Nemesszalő< kon hintette a jóhiszemű paraszt, ság előtt. Szemérmetlen hazugsá* gai feletti polémiát feleslegesnek tartjuk, hisz minden becsületes dolgozó tisztában van azzal, hogy az országépítés nehéz feladatait nem demagógiával, hanem szívós munkával végezték el eddig is a Baloldali Blokk pártjai és a nép< ért folyó munka lesz a jövőben is az értékmérője annak, hogy valóban melyik párt a nép igazi pártja m Hazug embe;t előbb utói érik, mint a sánta kutyát. De a hazugságokért, a ícriSzö demagógiáért nemcsak Erőss felelős, iianem pártja felelős vezetői is, akik saját jnaguk is hallhatták e féktelen dühöngő koalíció ellenes kiroha Rásait, (Erőss János közellátásügyi miniszter Cellben tapasztalhatta Erőss Kálmán „koalíciós" politikáját) és ennek ellenére elküldték más megyébe is terjeszteni politikai méregkeverését. Beszéljenek azonban a gyűlésen elhangzottakból a szemelvények; Borsa Mihály például ezt mondta: „... mert a Független Kisgazda Pártot a legmagyarabb, legnemzetibb érzelmű és a leg becsületesebb emberek vezették két és fél éven át" (közbeszólás: „meg az összeesküvők!") Erőss Kálmán szerint nincs szabadság Magyarországon, A volt szalóki urak ártatlan elhurcolását sajnálja (a földreform ellen izgattak), És felhívta a hallgatók figyelmét, hogy „... aki még nem szolgáltatta be a szá mára kiírt gabonamennyiséget, az ne adja le, mert a törvényes behajtás fel van függesztve. Kérvén nyezzék meg, s amire a kérelmet letárgyalják, addigra úgyis új lesz". Erőss úr bizonyára nem kíváncsi a városi dolgozók ebbéli véleményére, de semmibe veszi azt a beszolgáltatási felhívást is, amit többek között Nagy Ferenc és Balogh páter is aláírtak. De nem átallotta fakultatív hitoktatás félvetését is a „Marxista" pártokra fogni. Saját kultuszminiszterüket kompromittálta a kisgazda -tömegek előít, akik közül nyilván sokan olvasták Ortutay Gyula nyilatkozatát, melyben leszögezi igenis ezt a kérdést a Kisgazdapárt vetette fel. Arra a kérdésre azonban, amit a Független Kisgazda Páit nyárádi elnöke kérdezett a következő szónoktól — Ruip Jenőtől — „... mi lesz a malmokkal, mert teljesen kiuzseráz5 vagon napitermeléssel Megindult a tőzegbányászás Szélmezőn Rövid időn belül 10 vagonra emelik a termelést Beszámoltunk olvasóinknak, hogy a Pápa közelében levő Szélmező-pusztán gazdag tőzegtelepek terülnek el. A tőzegtelepek feltárásával és a nagyipar számára e fontos iparcikk kiaknázásával, — ami mint tüzelőanyag fűtésre felhasználható — gazdasági életünk megszilárdításához komoly lépést teszünk előre. A tüzelőhiány már a mult évben komoly gondot okozott, annak ellenére, hogy egyes bűnös kezek határt nemismerve pusztították erdeinket és spekulációra használták fel bűnösen szerzett tüzelőanyagot. Erdeink nem tudnak annvi tüzelőfát biztosítani, ami elegendő lenne a lakosság faszükségletének kielégítésére. Ezért óriási jelentőséggel bír a széntermelés mellett a tőzegtermelés. Szélmező-pusztán megkezdődött a gazdag tőzegtelepek kiaknázása és már az első napokban napi 5-6 vagon volt a termelés, de a munkások ígérik, hogy pár napon belül 10-12 vagonra emelik a termelést. A téli tüzelőanyagszükséglet beszerzése ezáltal hozzáférhetőbbé, olcsóbbá válik a dolgozók számára. GERŐ ERNŐ: k kisemberek magántulajdonát védjük, Iia a nagybankokat államosítjuk Szerdán uéiután Gerő íirnő közlekedésügyi miniszter tartott előadást a Zeneakadémia nagytermében a 3 éves terv pénzügyi problémáiról. „a 3 éves tervet a napirendről levenni nem lehet! A legnagyobb ellentét a kérdésben a Nemzeti Bank és a három legnagyobb bank államosítása körül van. — Eljutottunk a terv megvalósításának küszöbére; szükség van azokra a hatalmas jövedelmekre, amelyek ma egy maroknyi rí agytőkés-bankár zsebét duzzasztják; a terv érdekében az- államnak biztosítania keli azt, hogy a rendelkezésre álló pénz- és általában tőkeösszegek a terv által meghatározott irányban használtassanak fel. A Kisgazdapárt főtitkárának azonban a legfőbb ellenvetése a MKP javaslatával szemben a ma* gánlulajdon védelme1 Kinek a magántulajdonát védi a Kisgazdapárt főtitkára — Nem titok, hogy a múltban a nagybankok valóságos kamatrabszolgaságban tartották a kis paraszti birtokosokat, a kisiparosokat és általában a kisembereket. Ezeknek a nagy bankároknak HBBBIIBBBIHIDaHl a számára sohasem volt szent és érinthetetlen a kisemberek magántulajdona. 1932-ben a mezőgazdaság adósságterhe 2035.6 millió pengő volt. A 0—5 kat. hold kiterjedésű birtokokra tehát a legkisebb kategóriára holdanként 61.9 pengő adósságteher jutott, az ezer holdnál nagyobb mammut-birtokokra holdanként csak 17.7 pengő. A legkisebb birtokoknál az évi kamatteher megközelítette az 5 q búzát. Bajcsy-Zsilinszky Endre a parlamentben 1933 november 29-én tartott beszédében a kővetkezőket mondotta : „Vannak egész falvak, sőt egész vidékek, ahol valaki 10.000 pengő kölcsönt vett fel a földjére, öt esztendő alatt kamatokban kifizette az egészet, a második öt esztendő alatt kifizette másodszor is az egészet és a tőketartozása mégis íennáll." Bajcsy-Zsilinszky Endre tehát nyilván másként vé* Iekedett a nagybankok uzsorájáról, mint a Kisgazdapárt jelenlegi főtitkára, mert a bankok ma sem »demokratizálédtak, hanem a nagybankok igazgatóságában és felügyelő bizottságában, ugyanúgy ott ülnek a grófok és a bárók, mint azelőtt. Í£8BSHH«SK&2;ISR!9H!S£MR;BMHMBE3 zák a parasztot" semmi válasz nem érkezett a kérdezőnek. Borsos Elek, a mi régi jó ,,sz 1lemi fricskásunk" sem volt fukar az izgatásban. Szerinte nem a baloldali pártok osztották a földet, mert ez Nagyatádi gondolata. (!!) Majd a munkás-paraszt szövetség ellen lázítod, mondván: „... az ipari munkás csak nyolc órát dolgozik és a mi nehéz REFORMÁTUS FŰISKÓ helyzetünket arra haíználják fel, hogy szervezkednek a mi rovásunkra". Az itt közölt szemelvények csak forgácsok abból a koalícióellenes demagógiából, ami ezen a gyűlésen elhangzóit és mindez alátá* masztja felfogásunkat: „Kutyából nem lesz szalonna". Tehát zárja ki a Kisgazdapárt soraiból e nemzetrontó elemeket. Hím élet len harcot a drágaság ellen A stabilizáció meghozta a magyar dolgozók számára a jobb életlehetőségeket. A jó forint megteremtése nélkül ma nyomorban élne a dolgozó nép, bizonytalanság és anarchia jellemezné gazdasági életünket. Mint a stabilizációt ís fogcsikorgatva várta a honi nagytőkés spekuláció, most a hároméves terv előestéjén újabb rohamot indít a terv megkezdésének akadályozására. Nem véletlen ez. A demokrácia gazdasági eredményei, stabilitása a demokrácia politikai megerősödését hozzák maguk után. Ami annyit jelent, hogy ha jobb élete lesz a dolgozó népnek, hiábavaló minden tőkés acsarkodás a demokráciával szemben, mert a nép látja azt, hogy számára a dolgozó nép pártjai biztosítják a jobb jövőt és nem a tőkések. Másrészt a tőkéseket korlátlan jogkörüktől megfossza, mert csak így valósítható meg az a hatalmas nemzetépítő terv, mely minden dolgozó számára gondmentes holnapot biztosít. Tehát mindent el kell követniök a terv megakadályozására. Ehhez egyik legjobb módszer részükről a spekuláció, az árak oknélküli felemelése. A dolgozó munkásság parasztság és a dolgozó értelmiség életére tör ez a spekuláció. Az Anyag és Árhivatal élén álló vezetők helytelen árpolitikája, a bankspel uláció és a lelketlen kufárok hada ismét bizonytalanságot akar előidézni, hogy zavart keltve átkos népellenes törekvéseikkel megbomlasszák a demokrácia megszilárdulását. A régi rend hivei — akik közül szép számmal vannak még ma is a magyar parlamentben és a törvényhozásban — nem győzik hangoztatni: „nem szabad, hogy a tőke bizonytalanságba kerüljön, tiszteletben kell tartani a magántulajdon elvét", közben az ő soraikból kerülnek ki azok, akik komolyan veszélyeztetik a dolgozó kisemberek kevéske magántulajdonát. Politikájuk: a ködösítés a valóság elkenése. Törekvésük hiábavaló, mer a dolgozók széles tömege saját bőrén tapasztalta a tőkések „humanitását". Ebből többet nem kérnek és szigoiúan követelik, az á'drágítók elleni kíméletlen harcot, hogy a minden becsületes, dolgozó magyar számára jobb életet biztosító hároméves tervet augusztus 1-én elkezdhessük. L/.. kjNYVÍ PÁPA