Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.
1946-10-13 / 41. szám
Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt demokratikus hetilapja Munkásegység! A munkásosztály egysége a felszabadulás óta lépésről-lépésre haladva érte el mai erejét, amikor joggal mondhatjuk, hogy szilárdsága, harcédzettsége megacélosodott úgy, hogy a reakció minden kisérlete le fog pattanni róla. Ma már mindenki előtt világos, hogy a demokráciának eddigi vívmányait, amelyek Európa-szerte egyedül állóak, a munkásság egysegének és a munkás-paraszt szövetségnek az eredménye. A közös harc az eredmény legjobb feltétele. Az a sok kísérlet, amit agyafúrt reakciósaink a múltban és a jelenben is kiagyalnak, aljasárulóikon keresztül terjesztenek a munkásság egységének megbontására, csak kísérlet fog maradni, mert a harcban a testvéri közösség szelleme olyannyira elmélyült a munkáspártok között, hogy minden külső cselszövés kevés lesz ezen egység megbontására. Az a kemény kézszorítás, amit Szakasits és Rákosi elvtársaktól láttunk, az a meleg szeretetteljes ünneplés, ahogy a Kommunista Párt kongresszusán a Szociáldemokrata Párt küldötteit Íugadíáí., aL á lididiilicirí úvütíiujJ&iráció ami több mint 200 000 ököl égneklendülését és szívekből jövő hatalmas harsogása a „Munkásegység" jelszavának, minden képzeleten felül szimbolizálja azt az utat, amelyen a két munkáspárt haladni akar a népi demokrácia megteremtéséhez. Ma már mindenki látja ezen egység megbonthatatlanságát, szilárdságát és tapasztalni fogja ha kell, a keménységét is. Kitartó munkával a parasztság, a munkásság, a haladó értelmiséggel lemondva saját igényeiről, a demokrácia sok-sok vívmánya után, megteremtette a jó forintot, a stabil pénzt. A tőkések és spekulánsok vérszívó hada, fogcsikorgatva dühtől tajtékozva, kénytelenül vette tudomásul, hogy az összes nemzetközi tapasztalata a rendbontáshoz, eltörpül a tiszta becsületes szándék mellett, amit a munkásság, parasztság és a haladó értelmiségiek zászlójukra írtak: felemelni hazánkat, abból a szennyből, ahová az ő politikájuk nyomán süllyedt. Kiemelni a magyar népet ebből a szégyen kalodából, amit régi urai készítettek számára és aminek szétdőlt kerítései és ittmaradt lovagjai csak a fájó multat idézik. Akik nem akarják tudomásul venni, hogy láncainkat széjjeltéptük és többé öklünket nem tesszük bilincsbe. És ha az ököl szabad, nem türi az elnyomatást, a megcsúfolást, sem a kizsákmányolást. És nem tud pihenni: örök teremtésre készen alkot, amíg emberi körülmények között dolgozhat és jogát nem sértik. Amíg verejtékes küzdelmének alkotásai, hatalmas jövőt építő szándékai, megbecsülést nyernek, mert erejét, harcos öntudatát, fiatalságát, boldogságát és gyermetud fizetni Panner főügyész még mindig a grófot védi a cselédekkel szemben. A számvevőnek 35.000-t tud, a cselédeknek 1500-at nem tud kifizetni A pápai grófi kastély gazdátlan, mert ura a felszabadulás elől külföld re menekült, Amig' a gróf úr külföldi vagyonát tékozolta, addig kiebrudalt cselédei kenyér nélkül állnak. Nagy családjuk, éhes gyermekeik ruha és élelem szűkében várják a telet. Mig a gróf úr — a rossz nyelvek szerint — azon töri a fejét, vájjon ki lesz a hetedik felesége, addig hű szolgája, Fanner főügyész azon dolgozik, miképpen lehetne az egy évi jogos járandóságukat követelő volt gróji cselédeket ki semmizni. A cselédek: Szalai Imre 8 gyerekes család apja, 11 évig volt kocsisa a grófnak, Gáncs Albert 6 gyerek apja 35 évig, Varga Géza, akinek 5 gyereke van 10 évig, Takács Ferenc rokkant, aki szemét adta a grófnak, Takács Pai, Sálingei Lajos, valamennyi élete derekán túl, fáradtan, de reménnyel néznek a holnap elébe. Lakást adott a gróf, havi íj forint eHtnében, amit könyörtelen behajt tőlük Fanner úr. De többé nem cselédek és ha sok is a gond a földdel, mégis szabadok. A ve^tomag hiányzik, igásállat és szerszám nincs, de nem másnak a szolgái és ha megkapják mult évi járandóságukat, a tél is könynyebb lesz. De Panner főügyész úr, az uradalmi kivatal vezetője nem hajlandó ezt kiadni annak ellenére, hogy No/l Ferenc jószágigazgató is elismeri követelésük jogosságát. A gróf úr nem tud fizetni, mondja Panner úr, de ugyanakkor az uradalom volt számvevőjének, Basler Gézának 35.000 forintos követelését meg tudták fizetni, ami több, mint a cselédség összes követelése. Követelésük kielégítése helyett ijesztgetik őket, hogy a gróf úr amerikai állampolgár és vissza II I. M I MIM I: iiiiiii! I M :I lüiüU^iiiiiiiiiii I I:I'-IIII;IIIIIÍIIII I II'I fogja kapni a kiosztott földet. Pedig Panner úrnak illene tudni, hogy a munkásság már döntött: „Földet vissza nem adunk !" Reméljük az illetékesek oda fognak hatni, hogy Panner úr „jóindulata" ellenére is a volt grófi cseledek bátrabban nézhessenek a tél elébe és megkapják jogos követelésüket. A legélesebb harcot hirdetjük a reakcióval A BB végrehajtó bizottságának határozati javaslata. A Baloldali Blokk forró hangulatban lefolyt hétfői pártnapja határozali javaslatot hozott, amit a Baloldali Blokk központi végre hajtó bizottságának a következő szöveggel küldölt meg: „A Baloldali Blokk pápai végiChajíu bizottsága hétfői párínapja után foglalkozott a MKP III. kogresszusának határozataival melyeket, a dolgozó nép, a szegény parasztság és a haladó értelmiség életszínvonalának emelése és a szebb magyar jövőért való küzdelem érdekében teljes egészében helyesnek tart. Különös hangsúllyal a segédmunkások és a kishivatalnokok fizetésének emelése, az ujgazdák hathatós támogatása, a földreform befejezése, az iparcikkek árát drágító közvetítő kereskedelem csökkentése és a reakció elleni legélesebb harcban, bármilyen formában is jelentkezzen az!" 1 IBM Veres Péter orosházi beszédéből „A Nemzeti Parasztpár magában nem elég erős, ezért szövetkeznie kell. Azokkal a pártokkal tartunk együtt, akik segítenek megvédeni a földet és a szabadságot. Hajlandók vagyunk együttműködni a Kisgazdapárt parasztjaival, de csak a parasztokkal, nem pedig az ügyvédekkel, tőkésekkel és bankárokkal." A „NÉPSZAVA" keddi száma írja. „Nem tudunk bizalommal lenni olyan kisgazdák iránt, akik állandóan összekacsintgatnak Sulyokékkal, Schlachtáékkal és mindenkivel, aki ellensége a koalíciónak és a demokráciának. Ne IIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIM próbáljon bennünket senki úgy beállítani a tömegek előtt, mint akik a jogok szűkítését kívánjuk. Viszont nem érezzük jogszűkítésnek azt, ha a demokrácia ellenségeinek kezéből kicsavarjuk azt az eszközt, amelyet a demokrácia megrontására akarnak felhasználni. A MaDISz II. Kortgresszuia A M?DISz II. Országos Kongresszusán az ország minden részéből összesereglett fiatalok meg fogják tárgyalni mindazokat a problémákat, amelyekkel a magyar ifjúság a felemelkedésért folytatott küzdelemben, részint a mult bűnei, részint a ma nehéz gazdasági körülményei következtében szembetalálkozik. keinek szabad jövőjét akarja építeni és nem a tőkések munkásnyúzó, erkölcsöt szennyező és tipró világát. A mult még erősen kisért. Az emlékek még frissek és fájóak. A nyomotanyák, a falvak kisablakos házai, a gyár, a bánya, nemcsak gümőkort, de öntudatot, az emberibb életért való tüntetésekés sztrájkok nemcsak a sortüzek halottjait, Dózsa kaszásai nemcsak az elégetett vezérük emlékét őrzik. Fájdalmas hagyományok, harcos akaratok hordozói a ma szabadabb ország dolgozói, parasztjai, akik többé s hagyják aljas kufárok ravaszkodásával. szétválasztatni összeforrott kezüket. Elesettségben, éhezésben és megalázásban ismerték fel a felemelkedés egyedüli lehetőségét; a harcos összefogás szükségességét. A belpolitikai élet nagy hullámokat ver. A Kommunista Párt III. kongresszusa félreérthetetlenül megjelölte azt az utat, amelyen haladva a legkönnyebben és a legeredményesebben küzdhet a dolgozó nép, szebb jövőjéért: a népi demokráciáért. A két munkáspárt ebben a harcban együtt haladni szórós baráti együttműködésben a Nemzeti Parasztpárttal és a Kisgazdapárt kisparaszti demokratikus tömegeivel. De harcot üzen, mindenkinek, akik még ma is gátlói a haladásnak, mindazoknak, akik nem hajlandók tudomásul venni azt, hogy átkos hatatniuk eredményét: a száz sebből vérző hazát, a felemelkedés útjára a dolgozó nép emelte és viszi előre, mert ebben az országban a dolgozóké a jövő, a heréknek pusztulniuk kell. Ezt üzeni a baloldali blokk hétfő esti pártnapja, amely a munkásegységet még szorosabbra fűzte a reakciós kísérletekkel szemben.
