Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-09-01 / 35. szám

35* sxámi 4ra: ©O fillér. 94S szeptember fi Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt demokratikus hetilapja Az elmúlt hét parlamenti ülése meglepő esemermyel szolgált a Kommunista Párt és a Baloldali Blokk többi pártjainak képviselői számára. A Kisgazdapárt minden pártközi megbeszélést és tárgya­lást megelőzve, közvetlenül a kép­viselőház elé terjesztette a paraszt­érdekképviseletekről szóló törvény­javaslatát. Bízott abban, hogy az 57 %-os parlamenti többsége ál­tal sikerű! a javaslatot törvény­erőre emelni, célja és tartalma bármilyen is legyen. Ennek az új módszernek a ki­értékelését nem láthatjuk ennyi­ből vi'ágosnak, kell, hogy rámu­tassunk, mi rejlik e cselekvés mö­gött? A Kisgazdapárt, mint az ország „első" pártja az 57°j 0-os eredmé­nyét (de nem győzelmét!) az el­múlt választásokon a hamis és reakciós jelszavainak megjátszá­sával érte el. Ennek ellenére k-ínyí-eíen voíi Defáíni, hegy több­sége ellenére képtelen egyedül ezekben a nehéz napokban a gaz­daságilag tönkrement országot fel­emelni az újjászületés útjára. így ítélte meg a koalíció létének szükségességét. Ennek az egyez­ségnek értelmeben a koalíció párt­jai minden javaslatot, mielőtt a törvényhozás előtt benyújtanák, pártközi értekezleten megvitatják. Ha a javaslat nem szolgálná a nép érdekét, a pártközi értekezlet elveti és nem is kerülhet a par­lament elé. Mit látunk azonban most? Nem mást, mint a koalí­ciós megegyezés tiszteletbentartá­sának a felrúgását I Még súlyo­sabb a kérdés, ha a javaslat lé­nyegét vizsgáljuk, mely ki akarja kényszeríteni a parasztérdekképvi­selet felállítását. Mi kommunisták nem először állunk szembe ezzel a kérdéssel. Mi az elmúlt rendszer alatt már küzdöttünk a nagybirtokkal szem­ben a parasztság jogaiért és már akkor is szembe mertünk szállni az úri zsarnokság által készített, elnyomó és zsaroló célokat szol­gáló parasztérdekképviselettel. Ha azt helytelennek láttuk a múltban, úgy most fokozott jelentőségét látjuk annak, hogy a Kisgazdapárt által készített javaslat ellen állást foglaljunk, mivel a javaslat meg­valósításával a kulákság, a zsíros parasztság jutna előnyökhöz a szegény kis- és nincstelen pa­rasztsággal szemben. Tehát nem lehetünk és nem vagyunk hajlan­dók milliós paraszti tömegeinket ilyen kényszerszervezetbe bele­vinni, kiszolgáltatni őket, ami el­árulása lenne a paraszti tömegek­nek. Ezzel a kényszerrel csak rá­cáfolnánk a demokratikus ered­ményeinkre, amit eddig nehéz harcok árán harcoltunk ki a falu nincstelenjei számára. Mi, kommu­nisták sohasem hagytuk még cser­ben tömegeinket 1 De ma sem iogjuk! Mi harcolni fogunk a vég­SS katona. riyugafos csendőr, népellenes jegyző a pápai rendőrség kezén Sokak keserűségére, de min­den becsületes es haladó szellemű magyar örömére; városunk ren­dörsege jó munkát végez. Lan­kadatlan munkájuk eredménye­képpen, egymásután kerülnek ho­rogra a járásban megbújt fasisz­ták és a demokráciának egyéb ellenségei. Nincs egy faiu, nincs egy tanya, ahol nyugodtan lehajt­hatják fejüket, mert a ,.nép figyelő szeme és öre a a demokratikus rendőrség előbb-utóbb eléri és menthetetlenül érdemüknek meg­felelő helyre juttatja őket. Még : akkor is, ha egyes kisgazdapárti vezető könnyzacskója miattuk ki­száradna. ! Bakonytomási jegyző volt Fü­I löp Sándor. Basáskodott és iob­I ban szerette a németeket, mint a sajátjait. A magyar katonákat, | akik megelégelték a háborút és j megszöktek; feljelentette a néme­| teknek. Szerette a háborút is. De csak mások részére. így ahelyett, hogy az ő rongyos életét adta I volna oda a náciknak, kényszerí­í tette a falu fiatalságát a bevonu­i lásra. Pedig behívót sem kaptak, j Hajtotta munkára a falu öregjeit. Persze a németek részére. És j amikor közeledtek az oroszok ? l Egész természetes az, hogy agitált a németországba menés mellett. I w Földije Földesnek Paucz József. ! Ő nem jegyző, csak nyilas fegy­veres pártszolgálatos volt. Pápateszéren Nagl Jenő tégla­gyáros, 60 hold föld tulajdonosa, ennek következményeképpen a Kisgazdapárt elnöke. Ugyan most már „ülnök", mert elszabotálta az újjáépítést és a téglagyárt 1 *| 2 év óta nem indította el. Pedig a 'iiii^f "Ihlirl'fV'll'rl'JMlilftit.lijMl Iliil^K^liil'J^ |iíi'!||iBii|pg^|> g;;i: :|!;| tégla nagyon kell, mert romban az ország. De ez Naglnak nem fontos. Sőt! . . Volt egy széktartója is Naglnak. Élő Ferenc, aki parasztszéktartó volt és mégis kicsúszott a szék alóla. Vagy éppan azért! Bokonyszentiványon sem hiába kutattak derék rendőreink. Wal­dinger Gergely SS katona és Édl Ernő volksbursdista kerül elő. Marcalion leventeoktató volt Knohl Nándor. Ő csak zsidókat jelentett fel a nyilasoknak, pedig a neve után . . . Vagy német? Akkor nem csodáljuk. fegyvereket be kell jelenteni. Lo­vasi Mátyás 2 fegyvert rejtegetett. Pápán Varga József nyugatos csendőr is beáll a sorba.' Végre, hogy nem ő állít mást. Mert neki a „kultúrája" a puskatus és a szurony volt. Most csak szépen be kell állnia, vagyis ülnie. Igv dolgozik a demokratikus rendőrség. Laptársunk „felesleges zaklatásnak" tartja ezt a munkát. Nekünk c cak annyi megjegyezni valónk van; hogy a rendőrség igen jó munkát végez, mert csak így érhetjük el azt, hogy hazánk teljesen megtisztuljon a szennytől, feltudjon emelkedni abból a süly­( lyedtségből, ahová ezek az „ártat­Gannón is kidobolták, hogy a j Janók" taszították. Ehetetlen a közellátási kenyér Tavalyi, megcsírásodoti gabonából — dohos lisztet adnak ki a malmok Kozségesítsék a malmokat! ' A játás minden részében, így városunkban is rengeteg a pa­nasz a malmok ellen. A pénz­szűke miatt, pénzzel fizetni nem tudó parasztoktól az őrlési dijat „természetben" kérik. így a falu nincste'enjei- saját fejadagukból kénytelenek az őrlési díjat fizetni. Hova teszik a molnárok ezt a gabonát?! Az őrlésre leadott gabonából származó jó liszt helyett tavalyi, megférgesedett, kicsírázott gabo­nából őrlött lisztet adnak ki a malmok. Ugyanez történik a köz­ellátásra őrölt liszttel is, ami által a dolgozó munkásság fejadagját ehetetlen, ragacsos kenyérben, il­letve dohos lisztben kapja meg. Pá ff a város dolgozói és a já­rás dolgozó parasztjai pártkü­lönbségre való tekintet nélkül követelik: községesítsék á mal­mokat l IMIIM sőkig a szegényparasztság érde­keiért és tudjuk, hogy ebben a harcunkban mögénk sorakozik a város és falu dolgozó népe. Mi kommunisták élünk a mun­kás paraszt szövetség jelszavával, de jogosan! Mi a küzdelmünket a magyar parasztságért még csak fokozottabban folytatjuk a jövő­ben. El fogjuk seperni utunkból mindazokat az elemeket, kik meg akarják rontani a munkás-paraszt egységet, akik ezt a testvén szö­vetséget tévhitekkel és téveszmék­kel meg akarják bontani. A ma­gyar ipari munkásság őrt áll a magyar parasztság érdekei felett. Már ép elég volt az ezeréves nagyúri birtokosok uralma, a demokrácia ezt végkép elsöpörte és itt maradt híveinek üzeni a parasztság, hogy a jövőben saját maga is vissza fog utasítani min­den ehhez hasonló „mézes-mad­zagot" ! Minket kommunistákat nem té­veszt meg a szép szó. Mi töké­letesen párhuzamot tudunk vonni a Kisgazdapártban rejtőzött reak­ciósok aknamunkája között, ami egyik oldalon a parasztság köré­ben, a másik oldalon az ipari munkások körében kelti az elége­detlenséget. Ezzel azt a célt sze­retné elérni, hogy a stabilizációt megfúrja a parasztság és az ipari munkásság szembeállításával. Bízunk abban, hogy az elkö­vetkező időkben nemcsupán a baloldali blokk pártjai állnak mö­göttünk ebben a harcunkban, hanem a széles néptömegek, sőt maga a Kisgazdapárt igazi paraszti képviselői és tömegei is. Tudjuk, hogy az elmúlt egy hónap ele­gendő tapasztalatot nyújtott a magyar népnek, hogy a forint ki­nek az érdeme. Ma már a stabr­Jizácj( Wninden magyar létérdeke, a lecsúszott nagybirto­kost, nagytőkést és egyéb nép­nyúzó spekulánsokat. Végül felelni szeretnénk a „kis­gazdáknak"; ha a kis számú ille­gális kommunista csapat az el­múlt rendszerben szembe mert szállni az urajmában biztos nagy­úri birtokosok a parasztságot nyúzó es elnyomó érdekképvise­leteivel, — amely csak az urak ér­dekét szolgálta, — úgy a mai 57 százalékos többségi kisgazdapárt­tal is felvesszük a harcot, ha a parasztság és munkásság jogairól van szó. Sohasem fogunk abba beleeggyezni, hogy hazug jelsza­vakkal szembeállítsák a falu és város dolgozóit, mert ebből ismét csak a munkástömegek kerülné­nek ki áldozatul. Felvesszük a harcot, mert tudjuk, hogy ezzel a népi demokráciánkat védjük meg a hatalmukat visszamenteni akaró feudális reakcióval szemben. XSissgfa.zda.pá.x^'ti elnök: a szabotáló téglagyáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom