Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-08-25 / 34. szám

Si. éwíoly®5»t, 34- ssáen. Álö; 60 Iliiéi*. ÍS4B augusztus 25 Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt demokratikus hetilapja Iskola és a demokrácia Az iskolák kétféle szerepet töltenek be a társadalom életében. Egyrészt igyekeznek a társadalom széles tömegeinek a művelődési színvonalát emelni. Másrészt a társadalom vezetésére alkalmas embereket kell kinevelniük és kiválasztani. Nézzünk végig az elmúlt rendszer iskoláin, betöltötték-e ezt a feladatot? Horíhy klikkje és az őket kiszolgáló középosztály szempontjából hibátlanok voltak a mult rendszer nevelőintézményei. A maguk félfasiszta tömegeit ellátták „kultúrával", a tények és a történelem meghamisításával. Ám ugyanakkor elzárták a munkásság és a parasztság művelődési útjait. Horthyék szempontjából semmi hiba sem volt a feudalkapitalista társadalom vezetőinek a kiválasztása körül sem. Milyen jó népnyúzó hivatalnokokat neveltek a nagy nehézségek árán, szórványosan fölszivárgó paraszt-fiatalokból?! A történelem fordulóján — rna — amikor a munkásság és a parasztság a maga kezébe veszi sorsának irányítását, nem nézheti tétlenül, hogy az iskolák továbbra is a történelem fejlődésének törvényeiben járatlan, léha, a munkásság és a parasztság érdekeivel és törekvéseivel élesen szembenálló diákokat bocsássanak ki az iskola falai közül. A népi demokrácia nem nézheti tétlenül, hogy a munkás- és paraszt-fiatalság — anyagi eszközök híján — még ma is ki legyen zárva az iskolákból. Tegyük tehát intézményessé a paraszt- és munkás-fiatalság művelődését. Neveljünk ezekből a társadalmi osztályuk: a munkásság és a parasztság érdekeit és a demokráciát szerető és védő jó hazafiakat. Ezt a célt szolgálják a most alakuló közép- és főiskolás népi kollégiumok. A Györffi István kollégium módszeréhez hasonlóan az alakuló kollégiumokban 3000 középiskolás paraszt- és munkásgyermeket fognak szabadságszeretetre, önfegyelemre, öntevékenységre és közösségvállalásra nevein i. Ez az intézmény biztosítja azt, hogy minden tehetséges fiatal iskolába juthat és egy sem lesz közülük, aki szégyenli származását, aki vállalkozzék apái elnyomására. A magyar falvak és városok népe megmozdult, hogy kivegye részét a népi kollégiumok építéséből. Munkások, parasztok, értelmiségiek, segítsetek valamenynyien, mert a ti fiaitokat, nektek nevelik és a demokráciának. Legyünk azon, hogy Pápa városa elöijárjon ebben a munkában, amellyel népünk demokratikus kultúrájának alapjait rakjuk le! cskeméten f

fA kartelek uraival nem jó egy tálból cseresznyét enni" A munkás paraszt szövetség hatalmas seregszemléje volt a MKP szentistvánnapi nagygyűlése, a ,,hírős" városban. 50.000 főnyi, főleg paraszttömeg óriási szeretete és lelkesedése mellett tartotta meg Rákosi elvtárs hatalmas beszédét. Beszélt a jó forint megvédéséről, az iparcikkek árainak csökkentéséről, a malmok községesítéséről, a dézsma leszállításáról, a magyar békéről és az országot érintő minden egyes kérdésről. A Kisgazdapártról szólva, kifejtette Rákosi elvtárs, hogy a kisgazdapártban a karte/ek és a bankok urai a szóvivők. A kisgazdapártban együtt van a kartelvezér, a gyáros, a bankár, akiknek az érdeke az, hogy minél drágábban sózza rá az iparcikkeket a dolgozó parasztságra. A kartelek uraival nem jó egy tálból cseresznyét enni A kisgazdapárt ezt még nem hajlandó észrevenni. Most azonban az ipari árak megállapításánál mindenki láthatja, hogy a kisgazdapárt nem tudja a dolgozó parasztok érdekeit képviselni. A malmok községesftését, a dézsma csökkentését, az iparcikkek árának leszállítását követelték a MKP járási nagygyűlései „Város a facért* jelszévaí indultak el Szt. István napján a MKP pápai Pártszervezetének tagjai, hogy nagygyűléseken beszámoljanak a falu dolgozóinak a politikai kérdésekről. Meghallgassák a falu panaszait, felvilágosítással segítsenek ügyes bajos dolgaikban. Nagy szeretettel fogadták a falun elvtársainkat. A tizenhét községben megtartott nagygyűléseken a parasztság újabb tanújelét adta hűségének és bizalmának pártunkhoz és pártunk központi vezetőségéhez. Kocsikon, kerékpárokon és gyalog indult el a nép a környező falvakból a gyűlések színhelyére, hogy meghallgassák az ország kérdéseit, megtudják hol vannak a hibák és hogy fejlődik demokráciánk. Mit várhatunk a békétől és azt, hogy elkeseredni nem szabad, bárhogy is lesz, hisz a magyarság volt már sokszor nehéz helyzetben, de élniakarása, most pedig a demokrácia szeretete ki fogja segíteni süllyedt helyzetéből. Á lelkesedés, ami ezeken a gyűléseken megnyilvánult, válasz azoknak, akik még ma is csak azt szeretnék, ha a paraszt nem venne részt a politikába. Akiknek az lenne jó, ha a paraszt nem ismeri meg az igazságot, mert ha megismerte, gondolkodik és nem fogja tűrni, hogy a régi rendet visszasíró földbirtokos urak még ma is orránál fogva vezessék elnyomó szabadságtipró rendszerük visszaállítására. Ezeknek üzent a falu: Dózsa népe nem akar többé sötétségben élni. És üzent azoknak, akik oly sok igyekezettel mocskolják, feketítik a demokráciát — a rosszakarók, a kishitűek és a tudatos fasiszták, — hogy minden erőlködésük furfang és alattomos cselszövés kevés lesz ahhoz, hogy megtörjék a bizalmat páftunk iránt is kisebbítsék az eredményt, amit a paraszt munkásszövetség, élen a Kommunista Párttal kiharcolt a dolgozó nép sorsának felemeléséért. Ugod falu népe nemzetiszínű szalaggal díszített kenyeret ajándékozott a gyűlés szónokának, Kerekes János polgármesternek. A nagyhatású gyűlés után elvtársaink a pápai Földigénylő Bizottságból és a közigazgatásból panasznapot tartottak és tanácsaikkal felvilágosítással odaadó segíteniakarással álltak a falu rendelkezésére. A Takácsi nagygyűlés jó hangulatban folyt. Van jó pénz, ha kevés is, de értékálló, csak a dézsma magas és az iparcikkek drágák. Küld is a nagygyűlés táviratot a köztársasági elnök úrhoz: „Takácsi MKP körzeti nagygyűlésé javaslatot fogadott el, amelynek értelmében kéri a dézsma és a vámőrlési díjak leszállítását. A mezőgazdasági termények értékéhez az ipari cikkek árának leszállítását." Marcaltőröl a Miniszterelnök Úrhoz ment távirat, amiben a nagygyűlés kéri az iparcikkek árának leszállítását. Mihályházán az órákig tartó nagygyűlés meleg hangulatban folyt le. Hét szónok beszélt az ország és a falu minden kérdéséről. Nagy lelkesedéssel követelték a malmok községesítését a földreform befejezését és az új földek telekkönyvezését. A hosszú gyűlést végig nagy érdeklődéssel hallgató parasztok Rákosi elvtársat és a dolgozó parasztok pártját: a Kommunista Pártot éltették. Dáka, Pápakovácsi, Vanyola, Pápateszér, Ihászi, Zsigmondháza, Iharkút és a járás valamennyi községének nagygyűlésein a falu népe tanújelét adta bizalmának, a dolgozó parasztok és munkások és haladó értelmiségiek nagy pártja a Kommunista Párt mellett. Összefogott a város és faiu, hogy egymásnak segítsenek, hogy együttesen építsék a demokráciát, a dolgozók boldog Magyarországát. ÚJ MINISZTEREK A Köztársasági Elnök szerdán új minisztereket nevezett ki. Tombor Jenő honvédelmi miniszter utódjául Bartha Albertet, az 1918-as Károlyi-kormány volt hadügyminiszterét, míg Gordon Ferenc helyébe pénzügyminiszternek Rácz Jenő miniszteri tanácsost nevezte ki. A közigazgatás folytonossága érdekében visszahelyezték a városhoz: Süle Zsigmond számvizsgálót, dr. Tömör Béla tűzoltóparancsnokot és Kiss Jánosné óvónőt. Úgyszintén visszahelyezték a járásban Zsiga Mihály lovászpatonai irodatisztet, Bajkó Lajos mezőlaki v. jegyzőt, Gerenday Andor nagygyimóti v. jegyzőt, Józsa Lajos dákai s. jegyzőt, Benyó Gizella pápateszéri irodatisztet és Jánpa Ferenc vanyolai közjegyzőt. > Gyöngyösi kiilügymlníszier párisi nyilatkozata „Vannak népek amelyek a letűnt magyar rendszer bűnei ellenére is demokratikus módon viselkednek a magyarok iránt. A Szovjetunióban és Jugoszláviában nemcsak hogy nem üldözik a magyarokat, lianem teljes jogegyenlőségben részesítik őket."