Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.
1946-12-29 / 52. szám
sszoeyom 1 ^1^11119111 litllfl IIIIIK 911111 I l i! (Akivel tegnap Pesten a Belvárosban találkoztam.) Bocsássa meg, hogy irok Magának. De — lássa — írnom kell, mert a hallgatás megfojt. Lehet, hogy nem olvassa most, de talán valami titokzatos rezgés, mely álmában megérezteti „Nagyságoddal" reágondólásomat és lidércnyomással ébred reggel. Higyje el, örülnék neki, ha így lenne. Emlékszik? Ön jött a legdivatosabb per^sabundában, szattyán csizmával korához képest még elég jóvonalu lábain imbolyogva. Lakkozott és vörös körmein a decemberi napfény úgy villant meg, mintha vörösboros pohár tüze lett volna rajtuk, az illatosított cigaretta kábító eleggyé vegyült buja parfömjével, melyet a magamfajta szegétiy járókelő úgy nézett, mint a kapáló paraszt az elsuhanó Azúrexpress füstjet.. Arcán a kozmetikai szalon odakrémezett csábmosolyával valahol a testi és lelki „napos oldal" magátólértetődő fölényével jött és egy kutyát vezetett. Es itt van a poén. Nem a kutya, hisz én is szeretem a kutyát. Nem egyszer találok vigasztalást a Bennem istenét kereső kutya-szemben. Én is ismerem azt a pesszimista mondást, hogy : minél több embert ismer az ember, annál jobban szereti a kutyáját!" . , . de . . . .jie ^rmás kutya volt. — Ez egy dülledtszemű, le fitty edtszájú, angolkóroslábú francia buli volt. Ez még nem lett volna baj, hanem — (ezen van a hangsúly) vadonatúj szövetruha volt rajta. Elsőrangú kéz munkája. Igazi: gentlemann of taylor stb. műhelyéből került ki. — Angol kockás, igazi gyapjú, valódi piros szattyánbőr szegéllyel, szíjazattal és ezüst csattal . . ., a ruha oldalán elegáns ferdénvágott szivarzsebbel, melyből szépenhimzett valódi selyemzsebkendő fityegett. Asszonyom! Megnéztem Ont. Talán mohószemü selyemfiunak gondolt, mikor végignéztem, talán arra gondolt, hogy megint ugyanahoz a kozmetikushoz megy legközelebb, mert lám, milyen sikere van: csodálják! Igaza volt! Csodáltam! — Úgy néztem Magát, minha a szénkorszak brontosaurusai közül egy jött volna váratlanul velem szemben a pesti utcán... Csodáltam merészségét, butaságát vagy szemtelenségét! Nem látta — Asszonyom — a járda mellett hulladékon kotorászó mezítlábas, rongyos pesti gyermeket? Nem látta milyen sóvár szemekkel nézte azt a nyegle állatot? Bizonyára arra gondolt szegény, miért is született ő csak embernek? — Vagy, ha máiszületett önakarata nélkül, — csúnya Bácsik miért hurcolták el dolgos Apukáját katonának, mikor sehogyan sem akart valahol, egy erdőszólen gyanutlanul kilépő másik Apukát agyonlőni csak azért, mert más nyelven beszól, vagy, — mert azt másmilyen ruhába öltöztették! És ha már elvitték, miért nem engedik haza már mikor Anyukát egy bombaszilánk örökre elaltatta ? Miért kell neki romházpincékben a sötétben rémüldözve tölteni az éjszakáit ós kérgesszívü buli tulajdonosoktól összekéregetni nyomorult „megélhetését" ? Ön elkergette azt a gyermeket, mert bizonyára féltette a bulit, hogy „elférgesedik" a gyermektől 1 Nem látta — Asszonnom — azokat a kopottruhás suhanókat, kik a belvárosi elegánsak között lesütött szemmel suhantak dolguk után, — milyen szemekkel nézték Magát. Hogyan szorult ökölbe a kezük és csikordult meg a foguk. Mert ha látta volna szemüket és hallotta volna a lenyelt átkokat, talán nem ment volna olyan előreélvezö mosollyal az Esspressóba . . . Hogyan? Ön — az „europeér" a nyugati kultúrlény nem tudná, nem tudná, hogy Pesten hány elkallódott, gondozatlan, mezítlábas kis csavargó néz a reménytelen holnap, a korai züllés és fertőző bajok elé, hogy hány dolgozó nem képes iskolábajáratni gyermekét, mert becsületes munkája béréért a falat kenyeret kell előteremtenie — Újévre is legszebb ajándék, egy R A O I Ó villany vasaló és rezsó Kapható Villáin. rádió és villamos s ági keres kedés Cégtulajdonos ; BALLA ENDRE és TÁRSAI Széchenyi-tér 8. Telefon: 11-07. úgylehet az ön feketézó'-tőzsér férje, vagy barátja miatt! Nein érzi Asszonyom, hogy ebből elég volt? Hogy nem ezért haltak mártírhalált a dolgozók? Nem tudja, hogy ezzel a sótával úgy járhat, mint a lŐporkamrában szivarozó matróz, ki méltatlankodva fúl a vízbe, mikor felrobban a hajó? Vagy, ha már ez mind értéktelen érv, túlhaladott álláspont az ön számára, akkor gondoljon Karácsonyra, gondoljon a szeretet mindent aranyfüsttel beborító melegségére . . . gondoljon arra, hogy valamikor Ön is volt gyermek ós várta a Jézuskát . . . Húnyja le egy pillanatra a szemét, meditáljon néhány pillanatig és nyíljék ki a szíve . . , hallgassa meg a szívót, mit mond ... és tegye azt. . ! * Hogy mit tegyen, ha nem szól semmit a szive? Arra is felelek. Azt tanácsolom: „Szívtelen kutyadajka! Siessen az első követségre, míg nem késő ós váltsa meg útlevelét a Szívtelen Kapitalisták Eldorádójába. Szálljon rakétagépre ós hangsebességgel tűnjön el a magyar életből! Tűnjön el örökre, mert ezen az új magyar Glóbuson nincsen sem az Ön, sem a Társai részére többé hely ... — Mi nem jólöltözött kutyákat és rongyos gyermekeket akarunk, hanem kacagó, boldog gyermekeket, akik esetleg jóltáplált, jókedvű kutyákkal is játszanak!" — Ezt akartam Önnek elmondani, amikor összeszorított foggal végignéztem és ezt írom most Önnek, szerencsés utat kívánva, öntől őszintén undorodó híve: Zoltán. Ui.: a bulit is csak tessék elvinni. Jó nekünk, megteszi egy lomposszőiű, szegény magyar kuvasz is. Díönyvis m ertet és Magysr írók a szovjet népről Ebben a könyvben a legjobb magyar írók közlik gondolataikat, érzelmeiket a Szovjetunióról, a szovjet népről. Versekben, novellákban fejezik ki mindazt, amit a forradalom tüzében izzó, az alkotás, az építés lázában verejtékező és gigászi harcokban vérző nagy Szovjetoroszországról tudnak. Mindazt, amit földjéről, folyóiról, egéről, parasztjairól, harcosairól, munkásairól, nagyembereiről írnak — mintha megilletődés, csodálat venné körül. A Keletről áradó világosság elöntötte írásaikat és szinte új irányt szabott gondolataiknak, új perspektívát nyitott képzeletüknek, Ez a világosság a megismerést, az egyedüli igazságra való rádöbbenést is jelenti. A lélek magyar mérnökei elj\funkás anya Karácsonya Glludj l?is 3dnosl?dm, Piros tubarózsám. őrzöm az álmod 2Jfí maradod nálad. ÜQa a nagv gépterem, Nem zakatol nejein. Kis íesíed ölelem, Piltegésed lesem. Gtludj kis Sánoskám, Piros tubarózsám. Olv boldogság nékem * (ítrcoskád, lia nézem. Sorsom holnap újra, KJunkás an^a sorsa. Slkívnak mellőled, 2?örgő fonógépekGtludj kis Sánoskám, Piros Tubarózsám. Karácson? estélyin, Eékesség ünnepén. — íródeák — E E i HÍM 111 nrtiiiü i niiitií; i IIIIIÜ mélyedtek az orosz lélek tanulmányozásában ; éles és tiszta képet adó írói látásuk, tárgyilagos szemléletük mögött megbecsülés, szeretet él. Az irodalomtörténeti szempontból is érdekes kötet szerzői: Ady Endre, Balázs Béla, Barabás Tibor, Barát Endre, Bálint György, Darvas József, Darvas Szilárd, Déry Tibor, Fodor József, Földeák János, Füst Milán, Gábor Andor, Gellért Oszkár, Gereblyés László, Gergely Sándor, Gyóni Géza, Hárs László, Havas Endre, Háy Gyula, Hegedűs Géza, Heltai Jenő, Hollós Korvin Lajos, Illés Béla, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos, Komját Aladár, Koroda Miklós, Kosztolányi Dezső, Kovai Lőrinc, Laczkó Géza, Lányi Sarolta, Lányi Viktor, Lukács László, Nagy Lajos, Oravecz Paula, Palotai Boris, Pásztor Árpád, Radnóti Miklós, Raics István, Sötér István, Szabó Ferenc, Szekfü Gyula, Szép Ernő, Tamás Aladár, Tóth Árpád, Vas István, Várnai Zseni, Vozári Dezső, Zelk Zoltán, Zsolt Béla. A szerzők arcképével, életrajzával és névaláírásával. A kötethez Szekfü Gyula írt ajánlást. i i iii ii MB wii ni Mr yH MWPM' — • " I M" J"»" H A kertészeti munkavállalók OTI bejelentése. Az OTI önkormányzata szabályozta a kertészeti munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettségét. Eszerint a kertészeti munkavállalókra december 1-től kiterjed a társadalombiztosítási kötelezettség. Kertészetnek tekiu-. tendő a virágkertészetek, gyümölcs, konyha- termelő- és kőzkertészet, gombatenyésztés és faiskola — az állami csemetekertészet kivételével — stb. Nem kell kertészetnek tekinteni a kertinövónyeknek szántóföldi termelését. Az első bejelentéseket legkésőbb 1947 január 15-ig kell teljesíteni. Szövet ek Selymek Pamuténak legolcsóbb Újévi Vásár A divatházban Kossuth-u 16. Szövete k Selymek Pamutáruk L