Pápai Néplap – II. évfolyam – 1946.

1946-11-17 / 46. szám

A Népi Kollégiumok vezetőinek országos A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége uovember első nap­jaiban kétnapos értekezletre hívta össze az újonnan alakult vidéki kollégiumok vezetőit. Az volt a célja ennek az érte­kezletnek, hogy a szövetség tagjai beszámoljanak eddigi munkájuk eredményéről, megbeszéljék , a további teendőket és megjele­nésükkel hitet tegyenek az immár országos méretű mozgalom és annak eszmei tartalma: a népi demokrácia mellett. Az értekezlet színhelye a nép­rajztudós Györffy Istvánról elne­vezett Györffy-kollégium volt. Az országnak ez az első népi kollégiuma az Apponyi-téri fő­hercegi palotában van. Száz magyar egyetemi hallgató, paraszt és munkásszárma­zásu tanul és készül az életre azokban a termek­ben, ahol a liáboru előtt még lőnri társaságok élték ős szórakoztak el a magyar nép keserves munkájának gyümölcsét. A palota . elé talán jelképnek állították oda Werbőczi István jogtudós szobrát, aki olyan hosszú időre meg tudta fogalmazni a nemesi kiváltságok ós az örökös magyar paraszti szolgaság tör­vényeit. jYíost a nemesi kivált­ságokkal együtt Werbőczi szob­rát is ledöntötte a történekem. Ott a szobor, de talapzatáról letaszítva, fejével a földbe fú­ródva mutatja az idők változását. Az 1514-es paraszthősök unokái a palota ablakaiból jóleső érzés­sel szemlélhetik a zsarnokság és elnyomás porbahullását.. . Hat éves a Györffy-kollégium, de ez a rövid idő tele van hősi küz­delemmel, a nélkülözések és ül­döztetések között sem lohadó életkedvvel. Hat évvel ezelőtt tucatnyi magyar egyetemi hall­gató, akiknek tehetségén, élni­akarásán ós paraszti osztályához való hűségén kívül alig volt va­lamije, elindult, hogy az egész magyar világgal szemben meg­hódítsa az országot. A háború alatt részt vettek az ellenállási mozgalomban, rendőri megfigye­lés, börtön és deportálás volt a sorsuk. A felszabadulás után a demokratikus kormány elsősor­ban erre a maroknyi csapatra támaszkodva hajtotta végre a földreformot. A Qyör/fi-kollé­gisták több mint 2 millió hold földet osztottak ki, mint minisz­teri biztosok szerte az országban. E mellett, hogy a mozgalmat el­mélyítsék, önmagukat mintegy megsokszorozzák, a mult nyáron a szövetkezetek szervezésével együtt végezték a népi kollégi­umok szervezését is. Munkájuk eredményét megmutatta a most lezajlott országos értekezlet, ahol 44 népi kollégium vezetője szá­molt be, hogy országszerte 3000 szegény paraszt és mimkásgyerek kap ellátást és demokrati­kus nevelést az uj kollégi­umokban. Az értekezletet j)arvas Jó­zsef iró, országgyűlési képviselő, a Szövetség jTanácsának elnöke nyitotta meg. „Ez a gyűlés az uj magyar értelmiségért folyta­tott harc megnyilvánulása" — mondotta. Nem uj középosztályt akarunk, hanem olyan népi ér­telmiséget, mely nem felejti el, hogy honnan jött. A múltban az ország lakosságának többsé­gét kitévő paraszti és munkás­rétegek alig 1-2 °|o-bau része­sültek magasabb iskoláztatásban. A népi kollégiumi mozgalom ezen a helyzeten akar változ­tatni. jYem janicsárokat akar nevelni a népi kollégium a rrja­gyar nép ellen, hanem a magyar népi kultúrát őrző, a magyar nép érde­keiért dolgozó új értelmi­séget. A megnyitó beszéd után a NÉKOSZ vezetői közül Szabó Gergely, dr. Kardos László, dr. Kerék Gábor, dr. Tóth Benedek és Pintér Gyula tartottak elő­adásokat. A második napon f(ajk Xászló belügyminiszter látogatta meg az értekezletet. „A magyar nép­pel szemben történelmi hivatása van a népi kollégiumoknak" — mondotta. Nem pártpolitikai nevelést adnak ezek a kollégiu­mok, hanem a népi denjokrácia szellemében nevelik fel tagjai­kat. Ez pedig azt jelenti, hogy az ifjúságot a magyar népi kul­túra tartalmával töltik meg. Aki ilyen szellemben nő fel, az csak demokrata lehet. Yégül meg­ígérte, hogy erőihez képest min­dent megtesz a kollégiumi mozgalom további támogatására. A két nap alatt elhangzott előadásokból és hozzászólások­ból kibontakozott a népi kollé­giumok mozgalma a maga tel­jességében. A Györffi kollégium tagjai elindították és a magyar­ság támogatásával néhény hó­nap alatt valósággal a semmiből jött létre a 44 kollégium. Az egész vállalkozást, amihez a meg­induláskor ,igazán csak az elszánt akarat ós odaadás volt meg a biztató szavakon kívül, azóta igazolta a magyar nép mellé­állása. jYtegakasztani, vissza­nyomni már nem lehet. Az út csak előre vihet! A magyar nép bebizonyította, hogy akarja ezeket a kollégiu­mokat. Akarja, mert a saját ér­dekeinek megvalósulását látja bennük. Ezért támogatja, segíti, élelemmel látja el, mert tudja, hogy gyermekeit ott nem idege­nítik el tőle, hanem megtanítják hűségre ahhoz a géphez, mely­ből származik. De támogathatja is, minden politikai pártállásra való tekintet nélkül, mert ezek­ben a kollégiumokban a napi politika felett álló, egyetemes magyar nemzetpolitika szabja meg az irányt. Az pedig nem lehet más, mint népi demokrácia. 'int a kereskedő létérdeke KOKSz. nagygyűlés Pápán Vasárnap délelőtt a Corso mo­ziban tartotta a Pápai KOKSz Fiók nagygyűlését. A nagygyű­lésen a kereskedői társadalom javarésze megjelent. A hatósá­gok, rendőrség ós a pártok is képviselve voltak. Breuer Gyula a Fiók elnöké­nek megnyitója után emelkedett szólásra T)áq Tivadar a KOKSz Kiskereskedői frakciójának veze­tője. Leszögezte, hogy kereske­dőkre szükség van. A magyar dolgozó áruját csak kereskedő utján tudja értékesíteni úgy bel­földön, mint külföldön. Ebben a munkában a KOKSz oroszlán­részt vállalt. 32.000 budapesti tagjával, 92 szakosztályával, 190 vidéki fiókjával és most szerve­zés alatt álló 150 fiókkal az egész magyar kereskedelmet fogja össze ós képviseli a sza­badság szellemében, A tercelő szövetkezeteket a kereskedők tö­megei támogatják, sötkötelessé­güknek tartják, hogy ezek minél nagyobb téren hatáskört kapja­nak. Támadják azonban az ál­szövetkezeteket, melyek kihasz­nálva a szövetkezeti előnyöket, egyenlőtlen feltételekkel rontják a kereskedői hiteleket. , A jó forint a kereske­dőnek létérdeke. Ha megbukik, a tisztességes kereskedő is elveszett. Ezt minden erővel meg kell akadályozni. Dán Tivadar elnök beszéde után Komadinovics István KOKSz központi titkár emelke­dett szólásra. „A KOKSz párto­kon kívül álló érdekképviselet, de tagjainak tartozni kell vala­hová. A Saját pártjaikban rá kell mutatni arra, hogy a kereskedő a társadalomnak uagyo.u értékes tagja és nélkiile^hazánk felemel­kedése nem lehetséges." Schr.eller István rendőrkapi­tány felszólalásában felajánlotta a rendőrség segítségét a feketé­zés, az árurejtegetés és árdrágí­tás elleni küzdelemhez és egy­ben kérte a kereskedők támo­gatását, kijelentve, hogy ha a kereskedők nem jelentik a ren­dőrségnek a visszaélőket, úgy a rendőrség nem tud eredményes munkát végezni. A gyűlést Breuer Gyula elnök zárta be. S1IRIÍESS33N a Pápai Néplapban Magy válc^s^ielcJbafciiL es Villanyszerelést esillarok, irogepek, és háztartási ké§s gpek szakszerű javítását garancia mellett vállaljuk. (Krausz) viMamossági és műszaki vállalata Kossníli I^ölJOS utcai 2.S. sa^na. ara msnoseqben MIKA KOS-SUTH-UTCA 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom