Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-11-03 / 31. szám

I. évfolyam, 31. szám. Ára: 40 pengő. 1945 november 3 DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON NÉMETH ERNŐ Szerkesztő-bizottság LENGYEL ISTVÁN POLGÁR GYULA nem hiába alapozott a reakció a magyar nőkre! Ez arra késztet bennünket, hogy foglalkozzunk a nőkérdéssel, amiről a múltban szívesen hallgattak vezetőink. Amióta demokráciáról beszélünk, amióta a demokrácia megvalósításáért dolgozunk, egyidejűleg a nőkért is harcolunk. Harcolunk azért, hogy az a nő, ki mindezideig csak alsóbbrendű emberként szerepelt, arra volt jó, hogy sok heiyütt még a férfinél is megtfeszítettebb munkát fejtsen ki, — végre elnyerje az öt megillető helyét. A budapesti választások szinte azt a benyomást keltik, hogy a nők nem tartanak igényt a szabadságra. A nők legnagyobb része tanúieJét adta ennek azzal, hogy nem szavazott a demokráciára. Most a maguk számára megválasztották — a múlthoz hasonlóképen azt a szabadságot, — ami a nő további rabszolgasorsban való tartását jelenti. Ne felejtsük el, hogy a nő az elmúlt rendszerekben kétszeresen el volt nyomva. Ha a nők felszabadításáról beszéltek, ez csupán azért volt, hogy a nőt a társadalmi munkába is bevonják. Ezzel azt is (felérte a nő, hogy az elkövetkező időben nemcsak a családja rabszolgája volt, hanem még ta munkaadójáé is. Le kell tehát szögeznünk, hogy a nő a múltban csak ráfizetett a felszabadítására, ami mir.díg az újabb, ügyesebb kihasználását jelentette. Ma, amikor a demokrácia óriási lehetőséget nyújt a nők számára, akkor ők ezt csodálatosképpen visszautasítással fogadták, úgy, hogy nemcsupán nem járultak a demokrácia erősítéséhez, hanem a reakciót támogatták —• a demokrácia adta lehetőségekkel. Ezt láthattuk a budapesti választásoknál. A budapesti nők nyilván félrevezetés áldozatai lettek, mert elképzelhetetlen, hogy nekik még nem lett volna elég a .gyermekeik^ férjeik, testvéreik utáni vágyakozásból. Elképzelhetetlen, hogy a nők ne akarnának leszár molni azokkal, akik szeretteiket a halálba kény^szentették. Elképzelhetetlen, hogy a nőknek közömbös, hogy a feketézés hová fajul, hogV hadifoglyaink hazakerülnek-e, hogy a rend végre tökéletesen helyreálljon. Mindenesetre leszögezzük azt, hogy a demokráciát csakis akkor lehet megteremteni, ha abban a nők ép olyan mértékben veszik ki a részüket. Jiiint a férfiak. Tehát legyenek a nők is alkotói a jövő magyar életnek, ,aini minden igaz magyar embernek a kötelessége. * November 4-én módjában lesz minden nőnek szabadságát, saját és gyermekei jövőjét megalapozni, csak le kell gyűrnie a közönyt és egy kicsit foglalkozni a saját sorsával. Rákosi Mátyás pártja, amelyik hazahozta a hadifoglyokat, amelyik legkövetkezetesebb harcosa a munkásság jólétének, a családi otthon békéjének, — biztosítéka a nők szabadságának is. Nagyobb kenyér Jobb pénz Szabad jövő 4-es lista! Pápa dolgozói felvonulással tüntettek az árdrágítók ellen „A munkások egész mostanáig éhesen és rongyosan dolgoztak az ország újjáépítéséért, de nem hajlandók tovább hizlalni a reakciót" A közellátás problémája nehéz súllyal nehezedik hazánkra és talán kétszeresen Dunántúlra. Pápa dolgozói áldozatkészen, önfeláldozóan dolgoztak az ország újjáépítéséért. Annak az országnak az újjáépítéséért, amely a magyar dolgozók hazája lesz. Semilyen munka, semilyen áldozat nem volt sok, ha Magyarország újjáépítéséről volt szó. Megelégedtek a munkások kevesebb ruhával, kevesebb élelemmel. Nem zúgolódtak, ha csak leves jutott ebédre és az is zsír nélkül, só nélkül, sokszor kenyér nélkül. De most már elég volt! Hajlandók voltak éhezni, mert belátták, hogy országunk szegény, hogy nehéz az ellátás. Ha hajlandók voltak így is dolgozni, ezt csak egy jobb jövő reményében tették, a népi demokratikus Magyarország felépítésének jegyében. Pápa munkássága megmutatta, hogy tud éhesen is dolgozni, ha akar, de nem hajlandó éhezni, mikor van élelem és nem hajlandó éhesen is dolgozni, hogy a reakciót hizlalja! Ez a gondolat hatotta át Pápa dolgozóit, amikor a tűntető felvonulásra gyülekeztek a Perutz-gyár udvarán. Körülbelül 5000 főnyi munkás tömeg vonult fel példás fegyelemmel négyes sorokban az Esterházy-iíton, a Fő-tér, Fő-utca, majd a Kossuth-utcán vissza a Főtérre, ahol újabb nagy tömeg várt már. A felvonuló tömeg a munkásság összefogását éltette és a népi demokratikus Magyarországot, majd tiltakozott a hivatalokban meghúzódó reakció, egyes reakciós miniszterek és a- miniszterelnök ellen, majd pedig a honvédség demokratizálását megakadályozó Fülöp ezredes ellen. Éltették a demokratikus hadsereget és a demokratikus rendőrséget, ezzel is aláhúzva azt, hogy semmi kifogásuk nincs a rendőrség működése ellen, hanem igenis van a helytelen rendeletek, a pénzpolitika, — és általában a végrehajtat!an rendeletek ellen. ... A Himnusz eléneklése után Nagy István elvtárs a Szabad Szakszervezetek helyi titkára nyitotta meg a gyűlést. örömének adott kifejezést, hogy a munkásság végre megértette^ hogy nem nézheti az eseményeket tétlenül, hanem megmutatja, hogy ki tud állni, ha kell. »A munkásság épít — mondta Nagy elvtárs — igenis épít bársony székeket is, —- de ő maga akarja meghatározni, hogy kit ültessen abba beles * Tiltakozunk az ellen, hogy a diákságot ve

u zényeljék ki a népgyillésekre, hogy ott a mun

r kások nevében kórusban helyeseljenek. Nagy elvtárs azután köszönetet mondott azoknak, akik segítettek a szakszervezetek székiházának helyreállításában. Herczeg Péter elvtárs, a Szabad Szakszervezetek megyei titkára beszélt arról, hogy a pusztulás után a munkásság hozzálátott az építéshez, hogy kenyeret teremtsen. Lehetővé tette, hogy a nép ellenségei hízzanak. Bebizonyítva láthatjuk, hogy azok, akik ezekben a döntő munkákban gáncsoskodnak, azonosak azokkal, akik a pusztulásnak is okozói voltak. Ma is meg akarják bontani az egységet. A munkásság vállalta az áldozatokat, romokból épített, semmiből alkotott, mert tudta, hogy az ö munkájától függ az étet. .. Tudta, hogy nem számíthat másra

} mert csak

4 az ö munkája épít, nem pedig a suttogó propaganda. Dolgoztak éhesen is, arra számítottak, hogy majd aratás után lesz kenyér. Megtörtént az aratás, — kenyér nincs! — Ez nem véletlen. j Azért csinálta ezt a reakció, hogy {elégedetlen*. | séget szítson a munkások között. A választások nem befolyásolhatják ,a j szakszervezetek munkáját. A mi feladatunk: ru| hát, kenyeret biztosítani a munkásságnak és i lehetővé tenni azt, hogy tető ala kerüljön minden ház. Vigyáznunk kell a választásoknál, hogy az a párt legyen többségben, amelyiktől legjohban fél a reakció, amelyik biztosítéka az újjátépítés megvalósításának. A következő szónok Kovács Józsefné elvtársnő volt, aki a budapesti dolgozó nők üdvözletét adta át, majd pedig a budapesti választásoklról szólt. Kijelentette, hogy csalódtunk és pedig elsősorban a nőkben. A nők bedőltek a reakció kortesfogásainak. Nagy szerepük volt a reakció győzelmében, de szerepük volt a régi földbirtokosoknak, az internáltak hozzátartozóinak is. A reakció a vallást, az imakönyvet használta jel kortesfogásnak, — mondta Kovácsné. Most november 4-én az urnák előtt vizsgázni fogunk. Most kitűnik, hogy elnyomást, vagy szabadságot akarunk-e. Különösképpen vonatkozik ez a nőkre, akikre kétszeres teher nehezedik. ,A férfi problémáin kívül a háztartás és nevelés problémája is a nőé. Követeljük, hogy leg\alább" annyira könnyítsék meg a nő helyzetét, amennyire lehetséges. A hideg-meleg vizes felszerelés és a technika egyéb'vívmánya ne csak a felsőbb osztályok kiváltságai legyenek, ne azoknak a nőknek kényelmét szolgálják, akik a háztartásban csak asszisztálnak, hah nem a dolgozó nőé, akinek a háztartás és nevelésen kívül a mindennapi kenyeret is meg kell keresni. Gondoljanak az asszonyok a hatéves hár borúra, £ sok könnyre és a remegésre^ gon<doljanak a hadifoglyokra, apáikra^ férjeikre, testvéreikre és gyermekeikre. Gondoljanak azokra, akik már soha többé nem térhetnek haza, családjuk körébe, mert áldozatul estek a háborúnak. Gondoljanak kis gyermekeikre és ne engedjék, hogy belőlük is hősi halott legyen. Asszonyok, most a kezetekben van sorsotok irányítása. Gondoljátok meg, hogy családotok békéjének biztosítása Rákosi Mátyás pártjának győzelmétől függ.