Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-10-31 / 30. szám

linii-fenevad fegyveres erejét, és akarata, hog*y őrködjön a becsületes dolgozók világának a felépítésén és békéjén, — tette lehetővé, hogy a falu dolgozói földhöz jutottak és végre ezer év után, nem kénytelenek más keze-lába lenni. A nép ellenségei azt emlegetik, hogv az orosz katonák elvitték ezt is, azt is. Akik azonban meggondolják, hogy a hortiuralom alatt mit kellett nélkülözni a szegény embernek, mire egy kis darab földet szerezhetett, s ezzel szemben milyen csekélység az, amit .esetleg egyesek a Vöröshadsereg parancsát megszegő katonák által vesztettek, az tudja, hogy a nyert föld értéke sokszorosan felülmúlja az elszenvedett áldozar tokát, de ennél még több az, hogy a Vöröshadisereg győzelme folytan eltűritek a falu dolgo-. Zóinak a rémei, a csendőr és az ispán, meg a többi urasági hajcsár. A Vöröshadsereg tette lehetővé, hogy a dolgozó nép kezébe vehette a saját sorsa intézését. Vannak, akik a Szovjet Unió barátságával szemben szinte ellenséges formában áz angblr amerikai barátságot ajánlgatják, hogy ezáltal ismét két ellenséges táborra osszák a világíot. Természetesen mindenkinek a barátságát szívesen vesszük, nem Utasítunk el egyetlen segiélyt nyújtó.kezet sern, de legyünk tárgyilagosak: Mit kaptunk eddig Angliától és Amerikától szép szarvakon kívül?! Ugyanezek — mondjuk ki kereken — a kisgazdapárti szócsövek — előszeretettel feledkeznek meg arról, hogy mit kaptunk eddig a szabadságunkon és egyéb erkölcsi segítségen kívül Oroszországtól? Nem beszélnek az Oroszországból érkező élelem, só, pamut stb. vonatokról, ugyancsak nem beszélnek arról .sem, hogy a jóvátételt mi nem csak Szovjetuniónak fizetjük — illetőleg fizetnénk, — ha a Vöröshadsereg önzetlen jósága itt is meg nem nyilvánulna — hanem Angliának is, — csak a Vöröshadsereg hivatott ezt beszedni. Anglia és Amerika működése igen emlékezetes még előttünk a spanyol polgárháború idejéből, amikor a szabadságért küzdő spanyol nép segítségére igyekvő angol és francia munkásoknak lefogta a kezét, amivel hathatósan elősegítette a Hitler szülte munkásgyilkos Frankó győzelmét. Minden állam barátsága kell a magyar népnek, de nem olyan áron, mint amilyen árat a német barátságért fizettünk! A Magyar Kommunista Párt célja, hogy utat mutasson a szabaddá lett magyar dolgfozóknak. Az út emberfelettien nehéz és csak úgy lehet végigjárni, ha a falu £s város becsületes dolgozói is támogatják a pártot a választáson a szavazataikkal, a választások után pedig állandó érdeklődésükkel! Akinek mégis nehéz eldönteni, hogy hová állion, annak legyen szabad a nagy októberi forradalomból egy esetet elmondani: Leningrádon .történt, a forradalom alatt. Egy épület előtt őrséget álló munkással beszédbe elegyedett egy — fáthatólag az úri osztályhoz tartozó egyén, aki arról akarta megtgyőzni a katonát, hogy helyteelnül cselekszik, mikor a bolsevikok pártját támogatja, mikor azok ilyen és olyan semmiháziak, szóval minden rossznak elrnondta őket. A munkás hallgatta eg'y darabig, azután így válaszolt a sok beszédre: Én a kevés tanultságom folytán nem tudom elbírálni, hogy mi az igazság abban, amit mond, de azt látom, hogy az összes munkások ezen az oldalon állnak, .tehát én is úgy érzem, hogy nekem is- itt a helyem. A közelmúltban történt gesti választások világosan megmutatták, hogv hol állnak a munkás tömegek és hol állnak a dolgozók ősi ellemségei a gyárosok, a tőkepénzesek, a nagy bér^háztulajdonosok, a falvakban földjüket vesztett földbirtokosok és a nép zsírján élősködő spekulánsok! A gróf úr és A Kisgazda Párt választói nagygyűlésén vagyunk. Úri tribün, s »lelkes« diákok és diákilányok, akik úgy látszik megértve ügybuzgó tanár uraikat és tanárúrnőiket, sőt még hitoktaftójukat is, eljöttek, hogy hitet tegyenek a »kis

1gazdagondolat« mellett, továbbá, hogy szavalókójusuk érthető, vagy érthetetlen helyen szakítsa meg a szónokok gondolatmenetét. Épen egy pap szónokol most és önérzeten sen jelenti ki, hogy a népi szokások megint a mieinkek és a népi műveltség bennünk js felébreszt valamit. Bennem is felébredt az az idő, amikor titokban olvastuk a népi írókat, mert még azt is megtiltották hivatalosan a felnyíló szemű diákoknak, hogy a »Magyar Élet« könyvbarátaiként olcsón juthassanak könyveikhez. Elfelejtette megmondani szónokunk, hogy a »regösök« voltak azok, akik még a Kalottal szemíben is vállalták a népi írók vönalát. El tudom képzelni, hogy bánthatja

4 a lelkiismeret a tanáf urakat és tanár úrnőket, amikor arra jjondolínak, hogy nem is olyan régen még milyen hevesen támadták, nevették, gúnyolták a »kotKodály«-t követő népdalos regösöket. Mit érezhetnek például az ABIT-os cserkész vezetők, akik lelkes kisgazda-hangulatukban addig mentek népdalellenes magatartásukban, hogy a regösöknek a napokban ki kellett lépniök a csapatból. Vagy mire gondolhatott^ ekkor a tribünön mosolygó kisgazda tanár úr, aki még pár hónappal ezelőtt sem hitte el, hogy a földreform előkészítésében oroszlánrészük volt a népi íróknak, csak mert a Nemzeti Paraszt Párt tagjai. Emlékezünk ám azokra a »kiválasztó« időkre, amikor a »nemzeti lelket« megtapsolok a nyilas-horogkereszt világban nem azzal a dagadó kebellel álltak ki a piros

Jfehér-zöld mellett, mint most. Pedig, ha lett volna értelme »tüntetni« a magyarság mellett, akkor abban a világban bizonyára, még ha internálás járt volna is érte. Akkor »fegyveres pártszolgálato'sok^ kerültek ki az intézet diákjai közül. S ma ^az »igazgató« lelkiismeretfurdalás nélkül engedi el egy bizonyos párt gyűlésére a »rohadt malgyar ifjúság^-ot, amivel különben régebben a diákság agresszívebb részét szokta illetni első*, sorbari. Tudomásunk szerint rendelet tiltja a diákság pártgyülésre való felvonulását. Bezzeg akkor nem volt szabályellenes, amikor hármas magaviselet járt egy nem egészen szabályos tisztelgésért, amikor a kaszárnya-hangulatot a hetedikesek „ megelevenítő »nevelőket« vezényszóra történő »vigyázz«-ba ugrással kellett szolgálni. Elhiszem, hogy vannak, akik visszasírják azokat az időket! Ezek azok, akik örökké a sváb»Ballag már a vén diák« mellett kardoskodtak, akik Petőfi: »Csalogányok és pacsirták«í-ját nem engedték elszavalni egy március. 15-én, akik úgy hallgattak egy-egy Ady verset, mintha haláluk lett volna, akik csak pár napja is eltűrtek egy intézeti hirdető-táblán egy Horthy-képet, akik ugyan dobogó szívű Horthy-barátok voltak, amíg az semmi fáradságukba sem került, de akik azonnal megtagadták, mikor nagy bűnéből jóvá akart tenni valamit, akik most nagy »angfolbarátok«, nem így akkor, mikor a felettünk áthúzó »Liberátorok«-ra felfenyegettek ilyesafjta felkiáltásokkal : »minden ejtőernyővel földre szállt angol pilótát a helyszínen kell agvonverni«. Azelőtt ennek a ma kisgazda győzelemért lelkesedő társaságnak Tildy Zoltán egy utolsó zsidóbérenc volt, s Bajcsy-Zsilinszky Endre egy aljas hazaáruló. Persze: akkor még veszélyes volt Tildy Zoltánt követni, inkább elmentek ejtőernyősnek. Hála Istennek, voltak és vannak másfajta tanárok is, akik akkor is tudtak olyan tanácsot adni és a világosan látó ifjúság mellé állni, amikor az veszélyes volt. Dessewffy gróf úr pontosan tudta, hogy kiktől kérdezze meg: »akartok'-e kenyereit adni?« A hetedikes diákok kivágták a rezet: »akarunk!« Csizmadia György Győrffy kollégista. Levelezhetnek a hadifoglyok A Magyar Kommunista Párt kérelmére a Szovjetunió tömegesen engiedte haza eddig is hadifoglyainkat, azonban a hazaszállítás — itt is-ott is — nehézségekbe ütközik. Most komoly ígéretet kaptunk arra, hogy a fogságban lévők zöme még a tél beállta előtt hazaérkezik. Addi,gi is, amíg hazabocsátásuk technikai lebonyolítása befejeződik, a szovjet hatóságok , megengedték a hadifoglyokkal való levélváltást. A levelezés lebonyolításával a Hahosz-t bízták meg. A hozzátartozók megnyugtatására közölhettük: hadifoglyaink odakint jó bánásmódban és ellátásban részesülnek. HIREK. Panasziroda. A Magyar Kommunista Párt pápai Szervezete Fő-tér 2. szám alatt panaszirodát állított fel. Mindennemű és vonatkozású panaszos ügyekben bárkinek felvilágosítást nyújt. Hivatalos idő 9—12-ig és 3—5-ig. — Kerekes János polgármester elvtársat köszöntötték Pápa város tisztviselői és alkalmazottai megválasztása alkalmával. A tisztikar nevében dr. Huszár István tiszti ügyész meleghangú beszéddel köszöntötte a polgármestert. Kerekes polgármester elvtárs válaszbeszédében rámutatott azokra a problémákra, melyek polgármesterségének sarkalatos alapjai. Megalkuvást nem ismerő lélekkel kívánom szolgálni várót sómat, hazámat. Mindent el fogok követni, hogy a bajból szerencsésen kievezzünk, ehhez azonban a tisztviselők .segítő kezére van szükség. Nem teszek különbséget magasrangú, alacsonyrendü tisztviselő között. A közös munkavállalás leg

1szebb ténye a demokratikus fejlődésnek, melynek mielőbbi beteljesedését csak úgy érhetjük el, ha minden ember megteszi a maga kötelességét. Nem vagyok a mult bosszúállója, hanem a szeretet jelmondatával kívánom a jövőt felépíteni, ez pedig rövidesen be fog következni, ha kiírtjuk közülünk azokat, akik ennek a gátlói. Legyünk a nép érdekeinek igazi védelmezői. A hivatalban mindenki előzékenységgel végezze el munkáját, legyen segítségére a szegény népnek, mely sokat szenvedett évtizedeken keresztül. Abban a reményben, hogy Pápa városa, annak mindenegyes polgára megértéssel dolgozik az új világ kialakításáért, a városi tisztviselők és' alkalmazottak karöltve, elérjük végső célunkat. — Volksbundistákat és nyilasokat itélt el a népbiróság. A nyilas éra alatt Felsőgallán Kargel Viktor napszámos mint az egyik nyilas csoport tagja berohant az ottani szociáldemokrata párt helyiségébe és ütlegelte az ottlévő munkásokat, a bútorokat pedig agyonverte, majd felhívta a munkásokat, hogy lépjenek be a nyilaspártba. A népbíróság két évi börtönre itélte. Szőllősi Franciska 24 eves komáromi lány a nyilas éra alatt német szolgálatba állott, majd cikkeket írt a komáromi lapokba. A bíróság nyolc hónapi börtönre itélte. Furcsa választási fogás: Amerikai egyenruhába öltözött agitátorok a Dunántúlon A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok közös kiáltványa megállapítja, hogy csakis az összes demokratikus erők szoros összefogása után lehetünk úrrá a mai nehézségeken. E kiáltvány után, amelyet a Független Kisgazdapárt is aláírt, feltűnően hat a Danántúli Szabad Nép tudósítása, melyben amerikai tiszti egyenruhában, dunántúli községekben agitáló szeméyekről ír. A cikk szerint a kapuvári járásba tartozó Höxely községben megjelent egy amerikai egyenruhát viselő, nuigyárul jól beszélő férfi és parancsot adott a községházán, hogy dobszó útján hívják össze a lakosságot. Megindult a népvándorlás a községháza felé, az állítólagos amerikai tiszt kilépett a tömeg elé és miután elparancsolta a gyülekezetből a kommunista párti tagokat, közölte, hogy az országban más párt nem működhetik, csak a Kisgazdapárt. Hasonló gyűléseket rendezett az »amerikai tiszt« más községekben is. Újabb jelentések szerint — mint az Új Sopron írja — a rendőrségnek sikerült egy ilyen agitátort elcsipnie. Kitűnt, hogy egy Balázs János nevű, hévízgyörki születésű, egyébként írástudatlan ember, amerikai tiszti egyenruhát szerzett és így agitál a kisgazdapárt választási győzelme érdekében. Balázson kívül további 19 mmerikait'i lepleztek le. Egyikről megállapították, hogy lótolvajlást követett el és meg is találtak nála 30.000 pengőt. Felhívjuk a Kisgazdapárt vezetőinek figyelmét a dunántúli agitációnak erre az egyáltalán nem ízléses módjára. A Kisgazdapárt vezetői valószínűleg meg fogják találni a módját, hogy véget vessenek a régi idők »agyafúrt« kortesfogásaira emlékeztető üzelmeknek.