Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-10-27 / 29. szám

I. évfolyam, 29. szám. Ára: 40 pengő. 1945 október 27 DEMOKRATIKUS HETILAP. MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON NÉMETH ERNŐ Szerkesztő-bizottság LENGYEL ISTVÁN POLGÁR GYULA Együttműködésről, » munkásegységről, munkás-paraszt szövetségről beszélünk, ezért küzdünk, ezt akarjuk megvaló­sítani. Nyilvánvaló, hogy ha a munkásság egé­szével és a parasztsággal fenn akarjuk tartani a kapcsolatot, akkor elsősorban is azoknak párt­jaival kell együttműködnünk. Soha nem tagadtuk azt, hogy egy párt egyedül képtelen felépíteni ezt a mi rombadön­tött, tönk szélére juttatott hazánkat. Ezért hang­súlyoztuk mindig a Nemzeti egység, Független­ségi Front összefogásának fontosságát. A cél az ország felépítése, ennek pedig „ első feltétele a Nemzeti Erők összefogása. Mi mindig ezt tartjuk szem előtt, tehát ha valakit bírálunk, munkáját helytelenítjük, vagy — ami a leggyakoribb — azt kifogásoljuk, hogy valaki nem látja el teendőit, akkor azt nem azzal a szándékkal tesszük, hogy neki, vagy pártjának kellemetlenkedjünk, hanem azért, hogy a hibá­kat kiküszöböljük, hogy a nép érdekeit védjük, hogy az újjáépítést elősegítsük. Ezért okozott örömet nekünk az, hogy a Kisgazda Párt belátta: Rainprecht főispán nem felel meg azon a helyen, ahová állították. Nem képviselte a nép, a megye érdekeit.. A7 iJyen er»berek DOZir-tóih^' "iM " hívása több célt szolgál; elmozdul egy akadály az újjáépítés útjából, reményünk lehet arra, hogy az utóda megértőbb, demokratikusabb gondol­kodású lesz. Egy ilyen változás akadályokat gördíthet el az együttműködés útjából is. Mindenesetre felfigyeltünk a kisgazdapárt e mozdulatára; várjuk a további lépéseit. Re­méljük, hogy nem ez volt az egyetlen ilyen­irányú lépés, csak ez volt az első, melyet most követni fog a többi, a nem demokratikusan gondolkodó, szabotáló, az új rendbe beleillesz­kedni nem tudó funkcionáriusainak visszahívása, illetőleg leváltása. Reméljük, hogy ez a lépés egy nagy tisz­togatási folyamatnak volt az első lépése. ^ A Magyar Kommunista Párt 4 a •~-es listán indul az országos választásokon. Október 23-án déli 12 óráig kellett a vá­lasztáson indulni akaró pártoknak benyujtaniok listáikat. Ugyancsak délben állapították meg sorsolással, hogy az országos választásokon melyik párt milyen számú listán indul. A sor­solás eredményeképpen a Nemzeti Parasztpárt kapta az l-es, a Magyar Radikális Párt a 2-es, a Polgári Demokrata Part a 3-as, a Magyar Kommunista Párt a 4-es, a Kisgazdapárt az 5-ös, a Demokrata Néppárt a 6-os és a Szo­ciáldemokrata Párt a 7-es számot. Értesülésünk szerint a Demokrata Néppárt, amelynek a 6-os szám jutott, 12 óráig nem nyújtotta be választási listáját és így az orszá­gos választásokon nem idulhat. A vezérkari főnök úr Szólj igazat — leszerelnek! Mi, Pápa város dolgozói, egyre fokozódó örömmel láttuk, hogy az új hadsereg valóban az őszinte demokratikus átalakulás útjára lépett. Napról-napra több tiszt és honvéd állt a mi ügyünk mellé és komolyan lehetett bízni abban, hogy ez a hadsereg valóban a nép, valóban a dolgozó osztályok hadserege lesz. Az itt állo­másozó 1. hadosztály parancsnokának: Szalai Tibor vezérőrnagynak a sze' mélye ezt a hitünket megerősíteni látszott, hiszen ő is a dolgozók ügyéért legkövetkezetesebben har­coló Magyar Kommunista Párttagja. Sajnos azonban egyes munkatársai nem ezt a szellemet képviselik. A hadosztály vezérkari főnöke: Fülöp József vezérkari ezredes egyre több bizonyítékát nyújtja an­~~ mVkráciánaíí' £s~fiíísi. ges~ támasza a reakciónak! Jellemző, hogy következetesen kihasználja pa­rancsnokának szolgálati távollétét és mindig ilyenkor helyezi el mérges kis fulánkjait a de­mokrácia bőre alá. Fülöp ezredes úr volt az, aki megakadá­lyozta a katonák elutazását Rákosi elvtárs győri látogatása alkalmával. Dicséretére legyen mondva azonban, hogy elvileg nincs ellene a katonák politizálásának, hiszen a hadosztályparancscsal együtt küldte szét az alakulatok számára — a Kisgazdapárt propaganda­anyagát ! Sajnos, nem minden párt propagandáját haj­landó eltűrni. Így pl. megtiltotta a Magyar Kommunista Párt egyik röpcédulájának a ter­jesztését, sőt annak a megsemmi­sítését rendelte el, mivel szerinte ez „lázítást" tartalmazott a tiszti­kar ellen. Ez a röpcédula ugyanis olyan „kép­telen" állításokat tartalmazott, miszerint „a ko­médiává süllyedő igazolások következtében a tisztikar jórésze ma is reakciós!" Legutóbb azután azt is bebizonyította Fü­löp ezredes úr, hogy nemcsak a sajtószabad­ságnak ilyen „lelkes" híve, hanem a szólássza­badságnak is! A pápai alakulatok egyik közös nevelőóráján az utolsó 25 év történetéről volt szó. Az előadáshoz hozzászólt Hetesi Ferenc szakaszvezető; aki kifejtette, hogy az a tisztikar, amely elvonult Né­metországba és a legénységet is erre kényszerítette, most fokozato­san visszaszivárog, leigazolják és már be is osztják az új hadseregbe. Nagyon helyesen kifejtette, hogy képzését kar erőltetni, namem sür­gősen el kell őket távolítani a had­seregből ! Szavait a hallgatóság osztatlan helyesléssel fo­gadta, ellenvéleményt még a jelenlevő tisztek sem jelentettek be, tanúságot téve ezzel demo­kratikus felfogásukról. Valaki jelenthette azon­ban az esetet a távollevő hadosztályparancsno­kot ezúttal is helyettesítő Fülöp ezredesnek, mire a következő hadosztályparancs Hetesi sza­kaszvezető azonnali leszerelését tartalmazta — minden indokolás nélkül! Jó lesz, ha Szalay vezérőrnagy úr kissé utánanéz annak, mit is művel helyettese az ö távollétében. Ami pedig Fülöp ezredes urat il­leti, mi jóhiszemű demokraták mostanáig azt hittük, hogy a politikai ellenfelek eltávolítása a küzdőtérről azok közé a harci módszerek közé tartozik, amelyek már feledésbe mentek. Kö­szönjük az ezredes úrnak, hogy eszünkbe jut­tatta ! Tömegsírt fedeztek fel Pápa mellett Gyilkosaikkal ásatták ki a hullákat Az elmúlt hét péntekjén egy véletlen folytán került felszínre a nyilas rémuralom egy szörnyű gazsága. A pápai honvédség lőszert robbantott, hogy — egy multhetihez hasonló szerencsét­lenségnek elejét vegye. A robbantást az ihászi út mentén hajtot­ták végre, mikor az őrmester, ki a robbantást végezte, visszament a robbantás helyére, szörnyű látványban volt része. Emberi testrészek, ruha­darabok, mankó kerültek felszínre. Azonnal je­lentést adtak a pápai rendőrség nyomozó osz­tályának, kik azonnal ki is szálltak a helyszínre. A robbanás 50 méteres körzetében, sza­naszét emberi testrészek, szétvetett hús­darabok hevertek és megrohadt ruhá­zatok maradványai. A tiszti orvos meg­állapítása szerint egyik oszlásnak in­duló hulláról egy 35—45 -év közötti férfit lehetett felismerni. Az ásatásokhoz a helyi internáló tábor foglyait rendelték ki, akik parancsra, a lehető legnagyobb lassúsággal kezdték meg az ásatási munkálatokat. Az ásás folyamán előkerültek ba­kancsok, mankó-részek, csigolyák, bordadarabok és még leírhatatlan sok-sok hullarész. Elszórtan még rá lehet bukkanni műlábra, gyermekruhára, gyermekcsontokra. Az internáltak között volt Nagy Sán­dor cukrász, volt nyilas városvezető, Richárd fia és Harasztosi volt rendőr­tanácsos. A rendőrség fényképésze felvételt készített a hulláról és a nyilas rémuralom nagyságairól. Orrukat zsebkendőjükkel fogták be Nagyék és

Next

/
Oldalképek
Tartalom