Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-10-13 / 26. szám

f. évfolyam, 26. szám. Ár ÖLI © pengő. 1945 október 13 NÉMETH ERNŐ Magyar Kommunista Párt Szerkesztő-bizottság LENGYEL, ISTVÁN Szociáldemokrata Párt POLGÁR GYULA Nemzeti Parasztpárt Még nem volt példa arra, hogy a magyar tömegek a szavazó urna elé a demokrácia jegyében állhattak volna. Hogy a magyar nép ilyen szabadságot élvezett a válasz'fások alkalmával, az a Kommunista Párt érfdeme. Mikor pártunk a titkos és egyenlő választójogért harcolt, tudta, hogy ezzel a többi pártokat is előnyhöz juttatja. Mi a demokráciát igazi tiszta formájában akarjuk megvalósítani, nem pedig a demokrácia leple alatt továbbra is fenntartani a régi hűbéri világ csökevényeit. A demokrácia megvalósításáért feladtunk sok előnyös helyzetet, hogy valóban a magyar nép érdekeit szolgálhassuk. Azt hisszük, hogy az országban erre csak igazolást kapunk és senki, még a reakció emberei sem tudnak e tekintetben vádat emelni ellenünk. Nem véletlen, hogy pártunk olyan vezetőkkel rendelkezik, mint Rákosi Mátyás, ki nem csupán Pártunk, de egyuf(tal az egész magyar nép vezetője. Ezt nemcsak mi állítjuk, hanem ez hangzik el a többi párt, még a reakció szócsövei részéről is. Sokan, most a budapesti választások után azt hinnék, hogy bennünket meglep ez az eredmény és ezutáni működésünkre kihat, hogy bennünket a választási eredmények megtorpantanak. Azt gondolják, hogy mi jobb eredményekre számítottunk és most nagyon csalódtunk. Erre azt felelhetjük, hogy valóban meglep bennünket a választás eredménye. De ha megnézzük, hogy kikből tevődtek össze a választók, akkor meglepetésünk szertefoszlik. • # Gondoljunk a magyar nép számottevő többségére, kik hónapokkal ezelőtt még a fasiszta hordák csatlósaként szerepeltek, kik nem is ismerték a demokrácia fogalmát. Ezek a tömeglek még idegenkednek a demokráciától. Belenőttek ők a hallgatás és félelem sötét világába. Ebben nőttek fel őseik is már, maguk, és ezt szeretnék továbbvinni utódaiknál is. A magyarságot a múltban vezetőik állandóan becsapták, hogy ma már az igazat sem tudják elhinni. A veze^ tők mindig a saját érdekükbe használták fel a tömegeket és most hitetlenül állnak szemben a munkás pártokkal és nem tudják elhinni annak önzetlenségét. A magyar dolgozók mindig rettegtek a csendőrszuronytól, amely érzéketlenül csapott le urai nevében még a lélekzeni sem tudó hazafiakra. A 'magyar népbe ez annyira bele idegződött, hogy a félelemtől ma sem tud szabadulni, egyáltalán nem tudja beleélni magát a mába, még mindig a régi világ szabár lyai alapján akar élni. Ez világlik ki a mostani választásokból. Tehát leszögezhetjük, hogy a magyar nép egy része még nem demokratikus. A reakció nevet a markába, hogy győzött. Ezek a föld alatt dolgozó bérencek most azt gondolják, hogy érdemes volt minden erejüket megfeszíteni. Nyugodtan állíthatjuk; ez az örömmámor nem tart sokáig, mert ez a számokban élő győzelmük egyúttal a bukásukat is jelenti. El fog következni az az idő, mikor a magyar dolgozók örökös ellenségeivel, a külföldön élő Eckhartok szennyes áruló politikájával leszámolhatunk. Mi magyar dolgozók elgondolkozunk a kérdésről: hogy lehet az, hogy a magyar dolgozók egy része így eltéved? Hogy nem látják, hogy a reakció sakkfigurái lettek? Hogy lehet az, hogy a magyar dolgozók maguk teszik saját kezükre a bilincseket és visszahozó! akarnak lenni a régi úri rendnek. Mert nyilvánvaló, hogy nem azért akarják beszennyezni politiká,Vetőmagot az újgazdákn

akl A főispán, Mihály gazdasági felügyelő és Jílek főjegyző szabotálják az őszi vetést A »parasztsztrájk« jelszó nem talált visszhangra. A parasztság nem dől be ilyen olcsó, triikköknek. A reakció azonban nem nyugszik bele kudarcába, — ha nem lesz parasztsztrájk, hát elszabotálják az őszi vetést úgy, hogy nem adnak vetőmagot. Pedig van. Cseppet sem lepett meg bennünket, mikor a szabotázzsal kapcsolatban felmerült főispánunk neve; egyik pártközi értekezleten tett kijelentései megismertették velünk hovatartozáfsüt. így nem lepett meg bennünket a Veszprémi Néjmjság szept. 22-iki számában közzétett nyilt levél sem. melyet B. Nagy János minisztei^ megbízott .intézett a főispánhoz. A levél a következőképpen hangzik: „Főispán űr!" Hosszabb idő óta járom már Veszprém mégy ét. Számtalan községben azt tapasztaltam, hogy a földek megműveletlenül állnak. Kérdést intéztem több földmunkáshoz és azt a választ kaptam, hogy ők a földet megmunkálnák, de nincs vetőmag, nincs benzin, illetve üzem^ anyag. Ki a felelős ezért? Nem az az új gazda, aki a tíz körmével is megmunkálná a földet. Azt tudjuk, hogy milyen nehéz beszerezni a benzint az egész ország területén. Az alispán úr közbenjárásával azonban ezt a fájó kérdést sikerült rendezni és rövidesen megkapják a köziségek a kiutalást. De más a helyzet a vetőmggal. EIz legtöbb helyen tárolva van és még sem kapja kezéhez az új gazda, akinek semmi őszi vetőmagja sincs. Nem gondolja főispán úr, hogy ezért valaki felelős?! Az egész Gazdasági Felügyelőiség nem úgy működik, ahogy azt az egész magyar nép érdeke megkívánja. Hol van a Vármegyei Termelő Bizottság, amelynek kötelessége lenne a Községi Termelő Bizottságot irányítani szoros összhangban a Vármegyei Gazdasági Fel.', ügyelőséggel. Ezt itt nem látom az egész vármegyében. Nem gondolja főispán úr és a t. Gazdasági Felügyelőség, hogy a termelés irányítása 'kizárólag az önök feladata? Mire várnai még, mikor itt az őszi vetés ideje? Mikor minden perc, minden óra számtalan dolgozó élelmét jelenti és jelenti azt, hogy jövőre aszerint lesz kenyér, s úgy tudjuk kielégíteni az éhező szájakat. Hisz a parasztságnak ég a kezében a szerszám ós várja a főispán úr intézkedését, hogy kézhez kapja a vetőmagot és ha kell, megmunkálja a két kezével kis földjét. Nem a parasztságban Van itt a hiba, hanem a (fejnél. Ezt tudja minden becsületes magyar dolgozó. Nem tudja Főispán úr, hogy Békés megye főispánja jobbnál-jobb javaslatokat terjeszt a miniszter úr elé, hogy ezt a

vnehéz helyzetet valahogy áthidalja? Fáradozik éjt nappallá téve, hogy a megyéjében meginduljon teljes egészében a munka és kielégítse a íiépet. Veszprémiben ezt nem tapasztalom. Nem látok egy egészí. séges intézkedést a föld megmunkálására vonatkozólag. Vagy úgy gondolja főispán úr, hogy csak Szobek elvtársnak, Békés me^ye főispánjukkal a többi pártokat, a reakció urai, hogy a népnek szabadságot, jólétet biztosítsanak. A minap magunk lehettünk szemtanúi a Kisgazda Párt vidéki gyűlésének, ahol a nép ámítása céljából a lehető legolcsóbb ígéretekkel éltek és nem riadtak attól sem yissza, hogy a többi pártokra hazug rágalmakat ne mondjanak, úgyszintén a felszabadító csapatokra ne tegyeínek lebecsmérlő kijelentéseket. Bezzeg mikor a német rablóhadjárat kifelé vonult az országból, felégetve maga után mindent, ezek az urak vagy ezeknek segítettek, vagy pedig bunkerekben félelemmel eltöltve húzódtak meg. Akkor ezek .a kisgazdapárti urak is várták a megmentő bolseivista csapatokat. Akkor még nem gondoltak a!rra> hogy ők a nép vezetésére hivatottak. A szovjet hadsereg bevonulása alkalmával nem bánt úgy a magyarsággal, mint azt sokan a hazug propaganda következtében várták. A Kommunista Párt is sietett a magyar dolgozók megmentésére. Életre hoztuk a később ellenünk dolgozó pártot, amely később mindenről megfeledkezve, nem csak hálára nem gondolt, de még becsületes harcra sem, hanem földalatti aknamunkára, akkor, amikor a demokratikus államforma a legnagyobb szabadságot biztosít minden becsületes irányzatnak. Ebből látszik, tiogy ők nem a becsületes harcot választották. A reakciós urak most örömünnepet ülnek, mert érzik, hogy kitolódott pár nappal a mindért jószándékot elsöprő úri életük, de ígérjük, hogy nem sokáig fognak örvendezni. Ne .felejtsék el, a dolgozók résen vannak, és nem feledkező nek meg sohasem érdekeikről és ezért mindig^ sikra fognak szállni. Ha minket a 25 éves reakció nem tudott elhallgattatni, akkor ma az ő áruló politikájuk nem fog bennünket megakadályozni. A reakció urai csak tekintgessenek nyugat felé, a »kultúra« világa felé, mi pedig tekintünk lkélet felé, ahonnan a magyar nép ia szabadságát visszakapta, amivel — mint az események mutatjják — még a magyar nép egy része nem tud élni. Tudjuk, hogy a magyar dolgozókat csak a magyar munkáspártok törhetetlen hittel és akarattal vezethetik a boldogabb magyar jövő felé. Üzeni jük a reakciónak: Káros -munkájukkal felvettük a harcot és tudjuk, hogy ez a harc csak a magyar dolgozó tömegek győzelmével végződhet.