Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-10-06 / 24. szám

A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt közös nagygyűlése Budapesten A két munkáspárt vasárnapi közös nagy gyűlésére százezrével vonultak fel Budapest és a vidék dolgozói. A Hősök tere, ahol a nagygyűlést tartották, zsúfolásig megtelt. A megnyitás után Vesnyikov, az orosz szakszervezeti delegáció vezetője adta át a szovjet nép és a szakszervezetek üdvözletét, az angol munkáspárt és szakszervezetek üdvözletét Jean Haire, Gazi József pedig a jugoszláv szak-Szervezetek üdvözletét tolmácsolta. Utána Szakasils Árpád lépett a mikrofon elé. \ Mindenekelőtt a magyar dolgozók háláját tolmácsolta Sztálinnak és Molotovnak a diplomáciai kapcsolatok felvételéért, beszélt a népek békekívánságáról, mely megnyilvánult az Északamerikai Egyesült Államok ismeretes felszólításában a magyar kormányhoz a diplomáciai viszonyok visszaállítására. Rámutatott az igazságtalanságra, hogy még mindig csak a dolgozók vesznek részt a terhek i iselésébcn. Kevés a gabona, kevés a va

r j*on, kevés a jóakarat, annál több a spekuláció. Ez ellen harcol a dolgozók egységfrontja. Szűnni nem akaró éljenzés közepette Rákosi Mátyás 6 , •elvtárs emelkedett szólásra. Ez a nagygyűlés bebizonyította, — mondotta, -T- hogy fegyelmezetten és impozánsan tudunk 'kiállni az egységért, a munkásegység ügyéért. A reakció a harcot nem adta fel és most .álútakon akarják kikezdeni a fiatal magyal demokrácia alapjait. Ez a seregszemle, az ittlevő százezrek válaszolnak erre a yárakozásra. Soha nem volt nagyobb szükség jirra, hogy a demokrácia erőt matasson, mint most. Innen üzenjük a falu dolgozóinak, legyenek bátrak

} ne féljenek, !mqgöttiik áll N agy badapest népe \ís az egész ország népe, szálljanak iszembe a reakcióval és álljanak e'szántsággal a demokrácia mellé, mint Nagybudapest dolgozói, mert Iaz egész országegységben az erő. Legyenek ^egységesek a város és a falu dolgozói, akkor nincs az a reakció, amelynek ki 'nem törhetjük a nyakát. Itt az ideje, hogy a reakció fejére újra hatalmasat vkoppintsunk, erre (legjobb alkalom lesz a választás. Azt halljuk, h ogy mi meg aKarjuk bontani a családot, nem ivagyunk elég hazafiak és nem azok, akik a piros-fehér-zöld ízászlót ki akarják sajátítani. •— (Azok, akik a százezreket adták oda tavaly a német rablóháborúnak, azok beszélnek a családról nekünk, akik visszahoztuk a hadifoglyokat. Ki mutatja ezekben a hetekben a jobb jövőt, ki mutatja annak lehetőségét, hogy nem kell évtizedeket kínlódnunk és nyomorognunk, hanem három esztendő alatt talpraállítjuk az országot. — Meg vagyok győződve, hogy ez a választás felelet lesz a reakciónak és elveszi a kedvét 'attól a reménytől, hogy itt még egyszer nyeregbe ülhet. — Ne tegyük karba a kezünket, de dolgozzunk ;azőn, hogy a munkásegység listára minél ftöbb szavazat jusson. Adjatok nekünk nagy döntő többséget október 7-én, vagy november v4-én a választásokon, akkor feltűrt karral (állunk a munkának és megígíérjük, nincs az a nehézség, amit keresztül ne gázolnánk — fejezte fbe beszédét szűnni nem akaró tans és lelkesedés közepette Rákosi Mátyás. A (munkáspártok nagygyűlését követően Budapesten városszerte egésznapos ünnepségek voltak. Tejet a gyermekeknek és a betegeknek A. jóvátételre beszolgáltatott tejből minden nap elvett a közellátási hivatal 800 litert, hogy a gyerekek és betegek tejellátását biztosítsa. Most azonban megszűnt a jóvátételre való szállítás. Mikor a falusiak, elsősorban a teveliek és bödögeiek, ezt megtudták, azonnal beszüntették a szállítást. Szó sincs arról, a falusiak maximális áron adjanak el minden tejet, csupán csak arról van szó, hogy egy litert adjanak, hogy a gyerekek tejszükségletét — ha akármilyen szűkösen is, — fedezni lehessen. Csodálkozunk, hogy azok a Pápa környéki falvak, amelyek pedig a gabona-beszolgáltatás pontosságával bebizonyították, hogy a város népe mellé álltak és megértették a városiak — főleg a dolgozó városiak — élelemmel való ellátásának szükségességét, ezen a napi egy liter tejen akadnak meg. Tudniok kell a falusiaknak, hogy ezzel a cselekedetükkel éppen a dolgozó rétegeket sújtják, mert a nem dolgozók könnyebben keresik a pénzt és meg tudják venni fekete áron a tejet, de egy gyári munkás, kisfizetésű tisztviselő ezt nem teheti meg. Ezt meg kell, hogy értsék a falu dolgozói és meg tegyék ezen a téren is kötelességüket. Nem szeretnénk, ha a közeljövőben arra kellene a hatóságokat kérnünk, hogy rendeletileg szabályozzák Pápa tejjel való ellátását. Hol akad el a lisxtellátás? Harcot hirdetünk a feketézők ellen, mert ők a dolgozó nép legnagyobb ellenségei. Ha a feketézés ellen küzdünk, akkor ezerszeresen kell küzdenünk azok ellen, akik a legfontosabb közszükségleti cikkel, a liszttel feketéznek. Arra a kérdésre, hogy hogyan kerül a liszt a feketepiacra, a következőkben adjuk meg a választ: A vámőrlésből (melyet a termelő őrlet) 10o/o-ot kell leadni a termelés céljaira. Ezt a mennyiséget a molnárnál kell hagyni, aki azután beszolgáltatná azt a közellátás céljaira. Természetesen az őrletéseket könyvelni kellene, hogy a beszolgáltatást ellenőrizni lehessen. Azonban a molnárok nem számolnak le az őrlött gabonáról.'A beszedett 10o/o-ot nem szolgáltatják be közellátásra, hanem jeketén bocsátják piacra. Lelkiismeretlen dolog az, mert hiszen a szó legszorosabb értelmében a dolgozók szájától vonják meg a kenyeret. Itt nem lehet kibúvót, magyarázatokat keresni, azt sem lehet mentségül hozni, hogy — »nekik is kell valamiből élni« —, mert az őrlésért még további 10o/

0

;-ot kap a molnár, amit napi áron értékesíthet. 'C A malmok kimutatásai szerint vámőrlést egyáltalán nem, vagv csak jelentéktelenül kis mennyiségben végeznek, így beszolgáltatni nem is kell. A közellátási hivataltól szerzett információnk alapján ez alól csak a csurgói malom kivétel, amelyik átlag havi egy vagon gabonát szolgáltat be. Ezzel szemben a Puchinger Sándor Eehér maimat 5—6 hónap óta egyáltalán ttem, vagy csak jelentéktelenül kevés gabonát szolgáltatott be. Sajnos, azonban ezt utólag ellenőrizni nem lehet, mert a malomtulajdonosok gondoskodtak arról, .hogy a vámőrlésnek ne maradion nyoma, de felelősség terheli azokat a közegíeket, amelyeknek az ellenőrzés feladata lenne, mert nem iárnak ki gyakrabban a malmokba, hogy ellenőrizzék azt. A közellátási hivatal panaszolja azt is, hogv a kereskedelmi őrléseket — ol. a közellátásét — vonakodva hajtják végre. Húzzákhalasztják, mert ez kevesebbet jövedelmez. Kár, hogy a pápai és pápakörnyéki malomtulajdonosok egy vállrándítással intézik el a közellátást. Nem érdekli őket, hogy a munkásság megtudja-e venni a készletet, vagy nem, A város lakossága fokozottabb ellenőrzést kér a malmokba! Levél a szerkesztőhöz. Szerkesztő Elvtárs 1 Nem mindennapi dolog az, hogy Pápára egy miniszter érkezzen. Főleg nagy esemény, ha az a miniszter, a demokratikus Magyarország minisztere. Dr. Molnár Erik népjóléti miniszter azért jött Pápára, hogy utat mutasson, hogy megvilágítsa azt az utat, amelyen a munkásságnak haladnia kell jobb jövője érdekében. Furcsa, hogy ez a nagy esemény a pápaiakat ennyire közönyösen hagyta, de most nem erről akarok írni. A Perutzgyár munkásainak egy része felvonult, hogy a miniszter beszédét meghallgassa, de feltűnő volt, hogy a gyár vezetősége és a tisztviselői kar mennyire távol tartja magát ettől a megmozdulástól. A demokrácia mindenütt érezteti hatását, a nagy szakadék igen sok helyütt eltűnt a munkás és tisztviselő között, miért szükséges, hogy éppen csak a Perutzgyárban álljon ez a kínai fal. Mi munkások azt szeretnénk, ha a vezetőségünk, tisztviselőink részt vennének a mi megmozdulásainkon közénk jönnének, válvetve küzdenének velünk azért a demokratikus Magyarországért, melyet Molnár miniszter elvtárs olyan közel hozott hozzánk, amely egyformán a dolgozók, a munkás, paraszt és haladó értelmiség hazája lesz ! Szabadság ! Hermann Gyuláné és Orbán Mária perutzgyári munkásnők. Sürgős felhívás kereskedők részére A 20.000/1945. KKM számú rendelet értelmében Textiláruelosztó írod* (V. Bajcsy Zsilinszkyút 72.) jegyzéket állít össze a textil nagy- és kiskereskedőkről, konfekciósokról, szövetkezetekről és áruházakról. A jövőben csak azok a cégek részesülnek textiláru elosztásban, amelyek e jegyzékben szerepelnek. A jegyzékbe való felvétel céljából történő jelentkezésre a Textiláruelosztó Iroda szeptember 15—16—18-án, majd 25

j 26-án megjelent napilapokban, továbbá a Magyar Közlöny szeptember 23-i 134. számában felhívást tett közzé a következő tartalommal : „A Textiláruelosztó Iroda (Budapest, V. Bajcsy Zsilinszky-ut 72. I. em.) napilapok utján felhívja az ország valamennyi textil nagy és kiskereskedőjét, konfekciosát, szövetkezetét és áruházát, hogy a textiláruk forgalombahozatalára jogosító névjegyzék adatainak ellenőrzése céljából — 8 napon belül — saját érdekében ajánlott levelezőlapon jelentse be az Irodának cégét, a cégtulajdonos nevét, telephelyét, valamint azt, hogy iparát nyiltárusításu üzletben, lakásban vagy piaci áruként üzi-e. Továbbá iparigazolványának számát, keltét, a kiállító hatóság nevét és azt, hogy mire jogosít az iparigazolvány. A kért adatokon kivül a levelezőlap más közlést nem tartalmazhat. Az Elnökség felhívja az érdekelteket, hogy a kért adatokat legkésőbben október lO-ig annél is inkább jelentsék be, mert ellenkező esetben nem részesülnek áruellátásban.„ - A K.O.K.Sz. elnöksége. Magyarországgal könnyű lesz a megegyezés A Times péntek reggeli számában a magyar kérdéssel foglalkozva londoni kormányköröknek azt a véleményét fejti ki, hogy Magyarországgal a nyugati hatalmak könnyebben és hamarosabban meg fognak egyezni és így az elismerés és a diplomáciai viszony helyreállítása könnyebben és simábban megoldható, mint a többi détkéleteurópai állammal. Magyarország gyorsabb tempóban halad a demokratizálódás útján, mint Románia, vagy Bulgária — írja a konzervatív párt szócsöve. A newyorki és londoni sajtó részletesen ismerteti a Szovjetunió kormányának elhatározását a Magyarországgal való diplomáciai viszony felvételérőt és az Egyesült Államok kormányának hasonló szellemű jegyzékéről. A Newyork Times azt írja, hogy a választások után az Egyesült Államok kormánya rövidesen kinevezi követét Budapestre. Könnyen lehet — írja a lap —, hogy Magyarország lesz az első a volt csatlós államok közül, melyet a nyugati hatalmak elismernek.