Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-09-16 / 21. szám

Városfejlesztés és házhelyjuttatás városunkban Munkatársunk tudomást szerzett arról, hogy a Földigénylő Bizottság a városfejlesztés és házhelykiosztás sürgős letárgyalására lekérte városunkba az Országos Építésügyi Kormánybiztosságot és a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot. Felkerestük a Földigénylő Bizottságot, ahol kérdésünkre az alábbi tájékoztatást kaptuk: Szeptember 4-én és 5-én tartózkodott városunkban az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, valamint a Megyei Földbirtokrendező Tanács műszaki bizottsága és a város műi szaki vezetőjével, a Földigénylő Bizottsággal bejárta a házhelyek tervbevett kiosztására kijelölt területeket. A helyszíni szemle eredményeképen a bizottságok kimondották, hogy a Földigénylő Bizottság által kijelölt területek házhelyépítés céljára alkalmasak. Kifogásolták ellenben a felhasználandó területek nagyságát, mivel azok közművekkel való ellátása túlságc*san nagy terhet róna a városra. Az ellenőrző bizottságok szükségesnek tartották a házhelyigénylők számának lényeges csökkentését, mert félő, hogy ha a város jelenlegi 18000 lakosából 1100—1200 család (családonként átlagosan 4 főt számítva) az (új területre költözik ki, akkor a város belseje elnéptelenedik, mert közel 5000 ember helyezkedne el az új városrészen., ami semmi esetre sem volna kívánatos. A belső K városrészen ugyanis nem épülnének új házak, mert minden építési tőke az új városrész építésére lenne felhasználva. A Földigénylő Bizottság emiatt újból elbírálás alá vette a házhelyigénylőket és azok számát közel egyharmadával lecsökkentette. Most ősszel októberig a Tókertek és Gyimóti országút közötti rész, a régi vásártér, Leipnik házak körüli terület kerül kiosztásra. Egyidejűleg készül a részletes terv a .várkert külső részére és itt a házhelyek kiosztása a tél folyamán történik meg. Ugyancsak folyamatban van a városrendezési terv készítése is, mely felöleli a polgármesteri javaslatban kért és a városi képviselőtestület által megszavazott utcanyitási terveket is. A Bocsor István-utca és ezen belül a város felé eső utcák rendezése eltolódik a jövő évre, mert itt annyi egyéni érdeket kell xa Földigénylő Bizottságnak megvizsgálni és elbírálni, hogy erre már most az ősszel megfelelő idő nincs, viszont a termelés folytonossága, zavartalansága megköveteli azt, hogy mindenki tovább használhassa azokat a telkeket, amelyek ma létkérdésként szerepelnek a kisemberek háztartásában. Ugyanez a helyzet a Ligetkerteknél is. Az ellenőrző bizottságok a házhelyek nagyságát beható tanácskozások után 25Ö és 500 n. ölben, frontális szélességet gazdateleknél 20 méterben, egyéb házhelyeknél 16 méterben állapították meg. Nyílt kérdés maradt a várkerti házhelyek elhelyezése, mert ezen a részen az Országos Építésügyi Kormánybiztosság öröklakásos, nagy háztömböket, közös udvarokkal stb. javasolt építeni, beleillesztvén a házakat a park megfelelő részébe. A F. Bizottság viszont 'nem tette magáévá ezt a tervet, minthogy vidéki városban mindenki a maga elkülönített saját telkén, saját házában kíván lakni. A park jelleget minden körülmények között fenn fogjuk tartani, megmaradnak az egves nagyobb facsoportok, fák kivágását a bizottság még akkor sem fogja engedélyezni, amikor már birtokba adja a házhelyeket. Csak annyi fát és csak akkor vágat ki a bizottság, amikor a juttatott házat épít és amennyi a felépítendő ház helyén áll. Vagyis fakitermelés, erdőírtás nem lesz. A bizottság továbbra is alkalmazza a mostani parkőrt, s inert illetéktelenek fákat vágnak ki és vesznek arra nem jogosultaktól, figyelmeztetünk mindenkit, aki a várkertből a bizottság engedélye nélkül fát kivág, számolhat azzal, hogy a rendőrség megfelelő helyen fogyja foglalkoztatni, mert városunk egyetlen szép és üdülésre alkalmas erdős részét nem engedjük vandál módon kipusztítani. Lényeges intézkedése a városrendezési tervnek az, hogy a Győr—veszprémi főközlekedési útvonal nem a város belsején, hanem a várkert külső részén és a Tókerten át fog vezetni és a Hódoska vendéglő táján torkollik be a gyimóti országútba. Későbbi megvalósítás után 4 pedig keresztezi a gyimóti országutat és a teveli út betorkolásába lesz bekötve a földmívesiskolánál. A F. Bizottság elhatározta, hogv időnként a Pápai Néplapban tájékoztatja a város közönségét mindazokról a kérdésekről, melyfek a városfejlesztési tervvel, házhelykiosztással kapcsolatosak. Szovjet-iskola Talán semmivel sem foglalkoznak olyan behatóan Oroszországban, mint az iskolával. 1934-ben maga Sztálin vette kezébe az új orosz tankönyvek megíratásának ügyét. A legkiválóbb orosz tudósok bevonásával hirdettek pályázatot az új tankönyvek megírására és a kivitelezésben egész sor egyetemi tanár vett részt. Oroszországban egységes tanterv és egységes tankönyvek vannak. Az orosz iskolák harcot hirdetnek a formalizmus ellen. Sikerült is nekik nem az emlékezetre építeni az oktatást, hanem az önálló gondolkozásra és kezdeményezési szellemre nevelik az ifjúságot. A tízéves egységes középiskolának első hét osztálya mindenkire kötelező. Bár a tanterv előírásai pontos utasításokat adnak a tanításra, a tanítókat nem zárja el az újító kísérletezéstől. így a 29. számú iskola igazgatónője a 9. és a 10. osztályokban bevezette a lélektan és a neveléstudomány oktatását. Az újítás annyira bevált, hogy a két új tantárgy tanítását általánossá tették. Az orosz iskolában nem a tanítás a végcél, hanem a nevelés. Minden iskolában hetenként kétszer politikai információt kapnak a tanulók. Az iskola főcélja, hogy társadalmi lényeket neveljen és kultúrát adjon, ne csak tudást. Az orosz iskola legfőbb érdeme, mint a honvédelmi háborúban bebizonyosodott, hogy diákjait önfeláldozó hazaszeretetre neveli. A MAGYAR KOMMUNISTA PART ezentúl minden kedden este ö órakor tartja párinapfaii vendégeket szívesen lát a vezetőség. Levél a szerkesztőhöz Szerkesztő Elvtárs! Nem akarok támadni senkit, hiszen nem tudom, hogy ki vagy mi az oka annak, hogy városunk egyes utcái, — majdnem a város legközepén — esténként koromsötétek. A „Pápai Néplap" multheti számában már írt valaki erről egy levelet, én nem akarom azt elismételni, csak megtoldani azzal, hogy megkérjem az illetékeseket, ha egy mód van rá, segítsenek rajt. Ennek a levélnek a megírására főleg az késztetett, hogy szerdán este magam is áldozata voltam a sötétségnek. Leléptem a járda széléről és beleestem a csatornába. Szerencsére nem történt semmi bajom, ez azonban nem jelenti azt, hogy aki esetleg holnap esik el ugyanott, nem töri-e ki a kezét vagy lábát... Elvtársi üdvözlettel: Virág Imre. Találós Kérdés Vájjon mit kell csinálni azzal a jegyzővel, akit az Igazoló Bizottság nem igazol, állás- és nyugdíjvesztésre ítél, aki pofozta és állandó rettegésben tartotta a népet, aki becsületes dolgozókat internáltatott — és nemigazolás dacára is, most is azt csinálja ? Nem nevetséges ez. Van, aki nem tudja, van, aki még külön utasításra vár. — Hát Istenem nem mindenki tud olyan logikusan gondolkozni, dehát nincs itt semmi hiba, lehet ezen segíteni, megadjuk az utasítást. Azt hisszük a teveli dolgozók óhaját fejezzük ki: Tessék kirúgni! De ugy, ahogy megérdemli. Nyugodtan kilehetne cserélni egy-két kisnyilassa! az internálótáborban. Az úr, pokolban is úr szokták mondani és már-már magunk is kezdjük ezt elhinni. Itt van például a szalóki jegyző esete. Azonkívül, hogy nyilas párttag volt, az a bűne, hogy csak azoknak adott cipőtalpat, akik beléptek a nyilas pártba. Nos, a jegyző urat névszerint kérték ki az internálótáborból és jelenleg a főjegyzői irodában dolgozik, mintha semmi sem történt volna. Mint egy igazi ur . . . Névszerint kérték a nyárádi jegyző urat is, de ő szegény akkor már a kórházban volt „elfoglalva". Apropó — kórház — erről jut eszembe: A kórház mint nyilas szanatórium A dolog úgy kezdődött, hogy Tomor doktor úr megunta az internálótábort. Megjegyzem elég hamar, már július nyolcadikán. Hat fogta magát és bement a kórházba. Az csak természetes, hogy minden további nélkül beutalták. (Hát kit, ha Tomor doktor urat nem ?) Meg kell említeni, hogy az internálótáborban van férfi és női gyengélkedő és minden nap orvos jár be. Az urak azonban kórházban vannak. De egyedül unalmas a kórházban is, ezért egy hét múlva követte a doktor urat a kórházba felesége is az internálótáborból. Hogy betegségük menynyire komoly, azt bizonyítja, hogy kinn sétálnak. Tomor úr például kiáll a kórház kapuba nézegetni ... Ezzel azonban még nincs befejezve az ügy. Kórházban üdül Szita István is, aki a keresztény munkaizolgálatosokkal kegyetlenkedett, ezért kapta ezt a „büntetést". Nem tudni miért — talán a bridge-hez kellett negyedik — a munkára kiküldött Harasztosynét is „bennfogták" a kórházban augusztus 11-én három napra. Azóta benn van és most azt írják a kórházból, hogy gyógyulásához még körülbelül 3—4 hét szükséges. Tegye a szívére a kezét — kedves olvasó és mondja meg őszintén, elhiszi, ezek komolyan beteg? — De tegyük fel, hogy igen. Akkor meg miért nem viszik kórházba a többi internált betegeket is? -- Nem kell felelni, tjdjuk mi nagyon jól, azért, mert ezek egyszerű, szü rke, — megtévedt munkás — szegény emberekVan hely és idő a kórházban ezekkel az ; „álbetegekkel" foglalkozni, de mikor egy szegény ötgyermekes dohánygyári munkásnő megy be, hogy kötözzék be a kezét, azt vonakodnak megcsinálni, gorombán és elutasítóan viselkednek vele szemben. Térjenek észre az „illetékesek" most, míg jókor van, mert ha egyszer Pápa dolgozói megunják ezt a visszaélést nézni, hát — „Isten irgalmazzon" . . . Csaba. N y i 11 -1 é r. (E rovatban közöltekért a szerk. felelősséget nem vállal.) Különváltan élő feleségem vásárlásaiért semmiféle felelősséget nem vállalok. Beke Géza. textilt, fehérneműi, férfi és női szövetet, cipőket, kész ruhákat. HARISNYÁK, FEHÉRNEMÜEK, MÉTERÁRUK, ILLATSZEREK nagy választékban Kossuth Lafos u. 16.