Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-08-14 / Rendkívüli szám

helyettesek a tanács folytonosságának biztosítására. A tanács általában Londonban ül össze. Első ülése szeptemberben vagy előbb lesz. A tanács titkárságának állandó székhelye London. A tanács tagjait az értekezletekre szakértők és tanácsadók kísérik. Ar értekezletek más fővárosokban is megtarthatók. A tanács a békekötések megszövegezésének munkáján kívül olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyeket az illető kormányok tanácsa elé utalnak. Az öt említett országon kívül meghívhatók más országok is, ha az értekezlet ügyükkel foglalkozik. Az Olaszországgal folytatandó béketárgyalásokon Franciaország is részt vesz. Kínát és Franciaországot, amely nem volt képviselve Berlinben,-meghívták a külügyminiszteri tanácshoz való csatlakozásra. Ennek ellenére azonban a berlini értekezleten résztvevő három nagyhatalom fenntartja magának azt a jogot, hogy egymás között is tárgyaljon. Az európai tanácsadó bizottságot feloszlat- i ják és munkakörét átadják a Berlinben és Bécsben működő szövetséges ellenőrző tanácsoknak. A három nagy leszögezi, hogy az érte^. kezlet megerősítette a három kormányt egymáshoz fűző kapcsolatokat és megújította bizalmukat abban, hogy az Egyesült Nemzetek továbbhaladnak az igazságos, tartós békéhez vezető úton. Németországgal szemben közös politikát állapítottak meg A nyilatkozat a továbbiakban azokat a politikai és gazdasági alapelveket sorolja fel, amelyek értelmében Németországot a most kezdődő ellenőrzési időszakban kormányozzák. Az értekezleten megegyeztek a legyőzött Németországgal szemben folytatandó közös szövetséges politikának politikai és gazdasági alap elveiben. Ennek az egyezménynek célja a krimi értekezlet Németországra vonatkozó határozatainak megvalósítása. A német inilitarizmust és nácizmust kiirtják és a szövetségesek megegyeznek abban, hogy most és a jövőben közösen más intézkedéseket is hoznak, amelyek biztosítják, hogy Németország soha többé ne zavarja meg szomszédai vagy a világ békéjét. A szövetségeseknek nem áll szándékában, a német nép megsemmisítése, vagy rabszolgaságba döntése. Az a szándékuk, hogy megadják a német népnek a lehetőséget a demokratikus és békés alapon nyugvó élet esetleges újjáépítésre. Ha a német nép erőfeszítései állhatatosan erre irányulnak, akkor idővel lehetségessé válik, hogy ismét elfoglalhassa helyét a világ szabad, békeszerető népei között. Politikai alapelvek 1. Németországban a hatalmat kormányaik utasításai alapján az amerikai, brit, orosz és francia erők főparancsnokai gyakorolják saját megszállási övezetükben, valamint közösen is, mint az ellenőrző tanács tagjai. 2. Amennyiben keresztül vihető, úgy a német lakossággal szemben egységes bánásmódra- törekednek egész Németországban. 3. Megszállás. I. Németország teljes lefegyverzése és demilitarizálása, az egész német ipar felszámolása vagy ellenőrzése, hogy soha többé ne lehessen katonai termelésre felhasználni. E célból feloszlatják és megtiltják újjáalakítását a német haderőnek, továbbá valamennyi katonai és félkatonai szervezeteknek, kluboknak és szövetségeknek, amelyek a németországi katonai hagyomány életben tartására szolgálnak. P\z egész lőszert át kell adni, vagy meg kell semmisíteni, a repülőgép- és lőszertermelést megtiltják. II. Meg kell győzni a német népet, hogy katonai vereséget szenvedett és nem kerülheti el a felelősségrevonást. III.' Meg kell semmisíteni a nemzetiszocialista pártot, valamint az összes nemzetiszocialista és militarista propagandát. IV. Előkészületeket kell tenni a német politikai életnek demokratikus alapon való esetleges újjáépítésére, valamint Németországnak esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben. A nemzeti szocialisták által kiadott valamennyi törvény, valamint Németországnak esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben. A nemzetiszocialisták által kiadott valamennyi törvény, amelyek alapját képezték a hitleri uralomnak, vagy megkülönböztetést tettek faji, vallási és politikai alapon, megsemmisítendők. V. A háborús bűnösöket, a tisztviselőket és minden más személyt, aki veszélyezteti a megszállást, le kell tartóztatni és gyűjtőtáborba helyezni. VI. A nemzetiszocialista párt valamennyi tagja, aki több volt, mint névszerinti párttag, el kell mozdítani felelősségteljes állásukból és olyan személyekkel kell helyettesíteni, akik alkalmasnak látszanak az igazi demokratikus intézmények fejlesztésére. VII. A német nevelésügyet úgy kell átalakítani, hogy teljesen kiirtsák a nemzetiszocialista és militarista tanokat és lehetővé tegyék a demokratikus gondolatok eredményes kifejlesztését. VIII. Az igazságügyi rendszert újjászervezik a demokrácia alapelveinek megfelelően. IX. Németország közigazgatását politikailag decentralizálják, a helyi hatóságok felelősségét kiterjesztik. Ennek érdekében a) egész Németországban demokratikus alapokon visszaállítják a helyi önkormányzatot, b) egész Németországé területén megengedik valamennyi demokrata pártnak a működését, c) a képviseleti és választási alapelveket ismét bevezetik a kerületi, tartományi és állami közigazgatásba, d) egyelőre nem létesítenek központi német kormányt, helyette államtitkárságok alatt működő központi közigazgatási osztályokat létesítenek, elsősorban pénzügyi, szállítási, közlekedési, külkereskedelmi és ipari téren. Ezek a központi közigazgatási osztályok az ellenőrző tanács felügyelete alatt működnek. X. A katonai biztonság határán belül megengedik a szólás-, sajtó- és vallásszabadságot, tiszteletben tartják a vallási intézményeket és megengedik a szakszervezetek működését. , Gazdasági alapelvek XI. Németország háborús erejének megsemmisítésére megtiltják a fegyverek, a lőszer és más hadieszköz, valamint mindennemű repülőgép és tengerihajó előállítását. A háborús gazdálkodáshoz szükséges fémek, vegyianyagók és gépek előállítását a legszigorúbban ellenzik és leszállítják Németország háború utáni békeszükségletére. A felesleges termelési erőt a jóvátételi szerződés értelmében elszállítják, vagy megsemmisítik. XII. Németország gazdaságát a lehető legrövidebb időn belül decentralizálják, hogy felszámolhassák az összes kartelleket, szindikátusokat, trösztöket és más egyedárusági intézményeket.. XIII. A német gazdaság megszervezésénél a hangsúly a mezőgazdaság és a békés háziipar kifejlesztésén van. XIV. A megszállás ideje alatt Németországot gazdasági egységként kezelik. Közös eljárást létesítenek a bányászati- és ipari termelésben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a halászatban, a bérekben, az árak alakulásában, az élelmiszerek és áruk adagolásában a kivitelben a behozatalban, a pénzforgalomban és a bankügyekben, az adóügyekben, a jóvátételi szállításokban és a közlekedésben. XV. A német gazdaságot szövetséges ellenőrzés alá helyezik, azonban csak oly mértékben, amely szükséges az ipari leszereléshez és demilitarizáláshoz, a jóvátételhez, valamint ' a megszálló erők. szükségleteinek fedezésére ! szolgáló javak előállításához, illetve a német' országi átlag életszínvonal fenntartásához. Ez | az életszínvonal nem lépheti túl a többi európai életszínvonalat. Az ellenőrzés biztosítja továbbá ! az áruk egyforma elosztását a megszállási övel zetek-ben, a gazdasági egyensúly fenntartása és ' a behozatal csökkenése érdekeben. A német ipar és a nemzetközi üzletek ellenőrzése megakadályozzák majd Németországot háborús erejének kifejlesztésében. Ellenőrzés alá kerül továbbá valamennnyi német nyilvános, vagy magán tudományostestület, amely gazdasági tevékenységet fejt ki. XVI. A gazdasági ellenőrzés utasításainak végrehajtásáért a létesítendő német közigazga" tási szervezet felelős. XVII. Azonnali intézkedéseket hoznak a szállítás helyreállítására, a széntermelés fokozására, a mezőgazdasági termelés emelkedésére és házak gyors helyreállítására. XVIII. Az ellenőrző tanács megfelelő lépéseket tesz a németországi külföldi vagyonok í ellenőrzése irányában. Ezek felett a vagyonok J felett az ellenőrző tanács rendelkezik. XIX. A jóvátételi fizetéseket úgy kell elrendezni, hogy a német nép létfenntartása külső segítség nélkül is lehetséges legyen. Jóvátételi eggezméng: a) A Szovjetunió jóvátételi követeléseit kielégítik a Szovjetunió altal megszállt német területekből és Németország külföldi vagyonából. b) A Szovjetunió magára vállalja, hogy Lengyelország jóvátételi követeléseit, saját jóvátételi követeleseből kielégítse, c) Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, valamint más, jóvátételkövetelésre igényit tartó országok jóvátételi követeléseit a nyugati megszállási övezetekből és külföldi követelésekből elégítik ki. d) A Szovjetuniót ezen túlmenően a nyugati övezetekből is kártalanítják: A) a német békegazdálkodásban szükségtelen vegyészeti, gépipari és kohászati iparágak tőkéjének és felszerelésének — használható állapotban — 15 százaléka a Szovjetuniót illeti, amely" ennek fejében ugyanolyan értékben élelmiszert, szenet, hamuzsírt, horganyt, fát és petróleumterméket szállít; B) A német békegazdálkodásban szükségtelen ipari tőke és berendezések tíz százaléka mindennemű ellenszolgáltatás nélkül illeti a Szovjetuniót, e) A nyugati övezetekből a jóvátétel számlájára elmozdított berendezések értékét hat hónapon belül kell megállapítani, f) Az ipari tőke és berendezés elszállításának minél előbb meg kell kezdődnie és két éven belül be kell fejeződnie, g) Mielőtt véglegesen megállapítanák az elszállítandó berendezések összegét, az ellenőrzőtanácsnak fel kell szabadítani a szóbanforgó gyári felszerelést, h) A szovjet kormány a jóvátétel tekintetében lemond minden követeléséről a nvugati övezetekben levő német vállalatokkal szemben, úgyszintén valamennyi külföldi államban levő német követelésekről, kivéve az alább felsorolt országokban: i) Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya a jóvátétel tekintetében lemond minden követelésről a keleti övezetben ! levő német vállalatokkal szemben, úgyszintén a Bulgáriában, Finnországban, Magyarországíjn, Romániában és Kelet-Ausztriában levő német követelésekről, j) A szovjet kormány nem követeli a szövetséges csapatok által Németországban zsákmányolt aranyat. Mielőbbi béke ftaggarországgal Az értekezlet megegyezett, hogy az európai győzelem után tartós béke mielőbbi létesítéséhez a következő politikát folytatja: A három kormány kívánatosnak tartja, hogy Olaszország, ! Bulgária, Finnország, Magyarország és Románia anomális helyzete megszűnjön azáltal, hog> békét kötnek. Bíznak abban, hogy a többi érdekelt szövetséges kormány osztja nézetüket. A I maguk részéről a három kormány az Olaszor: szággal való békekötést első feladatnak jelöl1 ték meg azok közül a feladatok közül, amelye; ket a külügyminiszterek tanácsának meg kell i oldania. Az elismert és demokratikus olasz kor; mánnyal kötendő béke lehetővé teszi a három i kormánynak, hogy támogassák Olaszországnak I az Egyesült Nemzetekbe való felvételi kérését. A három kormány ugyancsak megbízta a j külügyminiszterek tanácsát a Bulgáriával, Finn: országgal, Magyarországgal és Romániával való békekötés előkészítésével. Ezeknek az országoknak elismert demokratikus kormányaival való békekötés szintén lehetővé tenné a három j kormánynak, hogy támogassa kérésüket áz Egve' sült Nemzetek soraiba való felvételére. A háJ rom kormány megegyezett abban, hogy a közeljövőben külön-külön megvizsgálja a diplomáciai kapcsolatok létesítését Finnországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal. A I három kormány nem kételkedik abban, hogy az európai háború befejezésével előállott változó körülményekre való tekintettel a szövetséges sajtó képviselői teljes szabadságot élveznek majd abban, hogv szabadon közölhessék a világgal a romániai, bulgáriai, magyarországi és finnországi fejleményeket. A három kormány kötelességének érzi tisztázni, hogy a maguk részéről nem pártolnák a jelenlegi spanyol kormány felvételi kérését, miután ez a kormány a tengelyhatalmak támogatásával és megalakulása, összetétele, és a támadó-államokkal való szoros szövetsége miatt nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek feljogosítanák a tagságra. A záróközlemény Sztálin generalisszimusz, Truman elnök és Atűe.c aláírásával végződik. Nyomatott: A Pápai Nyomdavállalat üzem4b*n Felelős szerkesztő: Gogolák László.