Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-08-12 / 16. szám

Mindenkit érdeklő fontos nyilatkozata az elhagyott javak kormánybiztosának Ismeretes, hogy a kormány elrendelte az elhagyott javak bejelentési kötelezettségét és ezzel párhuzamosan a javak kezelését és konzerválását stb. Minthogy ez a kérdés városunk igen tekintélyes számú lakosát közelebbről is érdekli, szükségesnek tartottuk ez ügyben felkeresni az elhagyott javak pápai kormánybiztosi megbizottját, Tábori Nándort, az országosan ismert közgazdász újságírót, kit Pápa gazdasági életének tényezői már évek hosszú sora óta ismernek. Tábori Nándor a következőkben nyilatkozott: Az elhagyott javak a nemzeti vagyonnak egy igen tekintélyes hányadát képezik. Terméiszetes, hogy a kormánynak nemcsak kötelessége, hanem feladata is volt, hogy ez a vagyon jogosulatlanok kezébe ne menjenek. Azok elsősorban jogos tulajdonosukat illeti meg, vagy azok hiányában a nemzetet. Ezért a kormány elrendelte mindenki részére a bejelentési kötelezettséget. Tehát mindenki, személy, község, hatóságok, intézmények, avagy a megbízottak stb. kötelesek bejelenteni a birtokukban lévő, vagy intézkedéseik folytán mások birtokába juttatott, vagy elhagyott javakat. Figyelmeztetek tehát mindenkit, hogy akármilyen utón-módon is jutott birtokába elhagyottaknak tekinthető javaknak, vagy ha azokat bárhol is már bejelentették, a rendelet értelmében az elhagyott jaVak kormány b i zt o s s á g á n;í 1 Pápán, Fő-tér 16. sz. alatt saját érdekében, ha elkésve is, sürgősen jelentsék be. Aki ennek nem tesz eleget, cselekménye lopásnak, sikkasztásnak minősül, törvény szigorával büntetve lesz. Minden esetben internálásnak is helye van. Ezen bejelentési kötelezettiségnek Pápán és a falvakban még sokan nem tettek leget. Nyomozóink is megkezdték már működésüket és ha ezen figyelmeztetésemi eredménytelen maradna, úgy Budapestről kérek egy nagyobbszámú speciálisan kiképzett nyomozó különítményt, melyet eddig csak a város nyugalma miatt nem kértem, remélem nem is lesz szükség reá; A nagyfontosságú nyilatkozatot azzal hozzuk nyilvánosságra, hogy ezt mindenki szívlelje meg, bejelentési kötelezettségének a köz és saját érdekében tegyen eleget. Nem szabad odáig engedni a fejleményeket, hogy Pápa az ország szégyenére váljék. „pillanatfelvétel" Nemrégen városunk egyik közkedvelt polgára egy kedélyes összejövetelt rendezett, melyre egynéhány egyszerű munkásember is meghívást kapott. Vacsora idején asztalhoz ült a társaság, természetesen a legjobb hangulatban. Ami annál is természetesebb, mert a figyelmes házigazda mindennel szolgált, ami szemnek, szájnak kedves. Midőn a rántottcsirke uborkasalátával és idei burgonyával, sült tészták fel lettek tálalva, vörösbor és likőrök kíséretében, mindnyájan mohón nyúltak a régen nélkülözött ínyenc falatokhoz. Már nagyban folyt a lakmározás, amikor az egyik tagja a társaságnak figyelmes lett arra, hogy valaki nem nyúl a ritka jó eledelekhez, aki az egyszerű munkások közül való volt. " \ Sajnálkozással érdeklődtek, mi a baja, nincsen étvágya? Beteg talán? S ezen egyszerű munkás szerényen válaszolta: »Nem, nem vagyok beteg, de ameddig többszáz munkástársam a városban éhesen tér nyugovóra családjával együtt, mert jövedelmükből nem telik, még idei burgonyára sem, addig én sem vagyok képes ilyen luxusvacsorán résztvenni«. i Gyönyörű példája ez a munkásszolidaritásnak, mert a szolidaritás a teljes egyetértést és együttérzést jelenti. Az egysége az összefogásnak, összetartásnak, cselekedetnek és akaratnak. Sokan tanulhatunk és követhetjük példáját! Plechmann József. Nemzeti segély Nem kétséges, hogy a. felszabadító orosz hadsereg tizenkettedik órában ragadta ki a nácizmus fojtogató öleléséből országunkat. Az ölelés sebhelyei még itt égnek a nemzet testén. Ha táplálék hiányában vánnyadt, vagy csontig aszott magyar gyermekekre nézel, ha meghallgatod a haláltáborból szabadultak előadását, ha körülhordozod tekintetedet a kiégett iiszkökön, magad alkotod meg a vádiratot a nácizmus és bérenceik ellen. A vádiratok már készülnek a fasizmus magyar cinkosai ellen. Sorra hurokra kerülnek az ország sírásói. Az élet azonban nem állhat meg. Az életnek lüktetnie kell tovább. Nem elég a felgyülemlett keserűségben öklünket ráznunk. Nem nyugodhatunk meg még akkor sein, ha az utolsó belső ellenséget is vádlottak padján tudjuk. Nekünk cselekednünk is kell: meg kell indítani a nemzet beteg testében az egészséges vérkeringést. * Erre a gyógyító és újraépítő munkára • vállalkozik a Nemzeti Segély. A szövetségesek jóindulatú segítségét már ismételten tapasztalhatta az ország. De csupán külső segítségre nem építünk. Nekünk a magyar szívekben kell napjainkban égetni »Segíts magadon, az Isten is megsegít« örökérvényű igazságát. Ezért bontott zászlót a nemzeti segély. A neve beszél a célkitűzéséről. Kettős jelszava van. Az egyik: Hatalmas antifasiszta tömeget toborozni a magyarság kebelében. A másik: Letörölni a könynyeket, bekötözni a vérző sebeket a nemzet testén. Az NS simogató kéz akar lenni a felvérzett sebeken. Összekívánja gyűjteni ruhával, élelemmel ellátni az apró magyarokat. Nem akar többé sápadt, véftelenarcú magyar gyermeket látni. Orvosi kezelést nyújt nekik, gyógyszerrel látja el és nyaraltatja őket. Gyermekotthonokat létesít a fővárosban és vidéken. A NS gondoskodó szeretete a felnőttekre is kiterjed. Az elhurcolt náciellenes magyarqkat felkutatja és hazasegíti őket. Az itthonmaradt hozzátartozóikat segíti. Gondoskodik katonáinkról és azok szeretteiről. Röviden a NS i ott akar lenni mindenütt segítő szeretetével, ! ahol könnyet kell törölni, ahol éhes gyermekszáj van, ahol szenvedés és fájdalommal sujtott, gyötrődő embertestvérünk van. A NS-nek ma már külön hetilapja van, »Magyar Jövő« címen. Ebben hétről-hétre beszámol a végzett munkáról. A NS faji, vallási és társadalmi különbség nélkül hív soraiba mindenkit, aki hozzáakar járulni az ország talpraállításához. Várja elsősorban a pártok, az egyházak vezetőit, a tanári kart. Vár minden igaz magyart. (A NS'-nek lehet valaki rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagja. A rendes tag az, aki havonta egy pengő tagdíjat fizet, pártoló tag az, aki havonta önként vállal összeget, ez húsz pengőnél kevesebb nem lehet. Végül tiszteletbeli tag, aki legalább havi 100 pengő díjat önként vállal. A NS az ország fővárosából kiindulva már a legtöbb vidéki városban megkezdte áldásos működését. Pápa semmiképpen sem maradhat ki, hisz mindenkor Dunátúl vezető városának hirdették. Végre a polgármester úr és a rendőrkapitány úr támogatásával helyiséget kaptunk és megkezdhetjük munkánkat. A Nemzeti Segély soraiba hívja a város közönségjét, és ezúttal is kérjük a lakosságot, hogy megbizottainkat a nemes cél érdedében szíves szeretettel fogadják. Révész Józsejné. Pécsi levél ff

Jécs megmozdult.... Megúnta a reakció egyre szemtelenebb csipkelődéseit. Megmozdult és le fogja rázni magáról a reakciót, mint ahogyan a leglustább ember is megúnja egyszer a pihenését zavaró legyeket és egy mozdulattal elsöpri őket... Ezzel nem azt akartam mondani, hogy Pécs (a: leglustább város, — szó sincs róla, — de azért, nem lett volna szabad hagyni, hogy ennyire kifejlődjön és ilyen konkrét formában mutatkozzon meg a reakció. A Népbíróságon tüntetnek a vádlott mellett, felmentését, szabadonbocsájtását kérik annak, laki a magyar posta titkait kiszolgáltatta a németeknek. (Anélkül, hogy arra kényszerítették volna!) • Streikot akarnak szítni a bányászok között, mert tudják, hogy ez nemcsak Pécs, nemcsak Dunántúl, hanem az egész ország iparát, szénellátását megingatná és ez az ő malmukra hajtaná a vizet. Szerencsére azonban a bányászokat nem olyan fából faragták, ők nem dőlnek be, átlátnak a szitán ... Ezt bebizonyították azzal, hogy július 28-án, mikor a város demokratikus lakossága megúnta testén ezeket a »csipős legyeket és tüntető felvonulást rendezett ellenük, — a bányászok is ott voltak és kifejezésre juttatták, hogy tudomásuk van a reakció aljas szándékáról, de ők résen állnak ... Több, mint háromezer ember jött össze és vonult végig a város útain zászlókkal, különböző feliratú táblákkal, követelve a reakciósok elleni erélyesebb fellépést. Éltették a demokratikus népbíróságot, de követelték a reakciós népbírók leváltását. Ez csak egy fegyelmezett, csendes tüntetés volt, de remélhetőleg elég arra, hogy észretérítse ezeket a megszédült hátráltatókat. Ha azonban nem lennének képesek felfogni ennek a tüntetésnek a jelentőségét, a nép akaratának ezt a megnyilvánulását és nem tudnak ebből levonni következtetéseket, * Pécs lakosságának van más módszere is ennek megmagyarázására és téved, aki azt hiszi, hogy most már bármitől is visszaretten, ha arról lesz szó, hogy ezeket a férgeket lerázza a föld felszínéről. Csaba. * Kevés a szén... A télen nem lesz mivel fűteni, mert a pécsi bányából nem hoznak fel annyi szenet, mint amennyit fel lehetne hozni. Mi ennek az oka? Az. hogy nincs elég munkás! A föld alól nem lehet munkásokat előteremteni, de fel lehet használni bányamunkára a Volchsbundistákat! A Volchsbundista internáltak pedig kereken kijelentették, hogy >;ők pedig nem hajlandók lemenni a bányába«. El tudjuk képzelni, hogy ha — mikor mi internálva voltunk — megtagadtunk volna bármilyen munkát, mi lett volna a sorsunk?! Reméljük, hogy a hatóságok erre gondolnak majd, mikor az engedelmességet megtagadó Volchsbundisták felett ítéletet mondanak. Csaba. RántoiicsirKéi ! Felháborító jelenségnek voltak tanúi az egyik nyilvános helyiségben. Nem kell kommentárt fűzni ahhoz, hogy a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett mennyit kell küzdeni az emberiségnek, hogy az asztalra valami kerüljön. Minden család örül, ha mindennapi kenyér biztosítva van. Ha a kenyérkereső férj, vagy anya valahogy el tudja tartani gyermekeit, ebben a szűkös világban. A válogatásnak nincs helye, pedig ez történt az egyik helyiségben. Három alak belép az ajtón és azt kérdezi, hogy mit lehet kapni? Kérem, lehet kapni pirított májat, szalonnát, stb. Hát rántottcsirkét nem? Azt nem lehet — felelte a kiszolgáló. Hát miért nem lehet kapni, majd mi gondoskodunk erről, majd mi teszünk róla. Aztán így folytatták : — Estére legyen ám csirke, mert különben ... Estére visszament a három felvágós alak és várták a rántottcsirke felszolgálását. Csalódott a három jómadár, mert csirkét nem kaptak, de rántottborjúhúst igen. Ezt ímmel-ámmal elfogyasztották és elmentek bosszúsan. Tessék hozzászólni ehhez a pimaszsághoz, ehhez a megbotránkoztató magatartásához. Lesújtó véleményt kell mondanunk ilyen és hasonló egyénekről, akik valószínűleg nem tudják mi a nélkülözés, mi a szenvedés, mi az élettel való küzdelem. A rántottcsirke után sóvárgó három dicső alakot a jövőben más haangnemmel fogadják be és mutassák meg nekik az ajtót úgy, hogy többé ne -legyen kedvük rántottcsirkét követelni szemtelen fellépéssel. — Értesítés. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága tudatja a közönséggel, hogy ügyfeleket csak hétfőn, szerdán és pénteken fogad. Az ügyek elintézésének szóbeli sürgetése csak hátráltatja a hivatalt, így saját érdekében mindenki a szóbeli sürgetésektől tartózkodjék.