Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-07-22 / 13. szám

Akik félnek hazajönni... „A magyar katonák ausztriai fogolytáboraiban nincs minden rendjén. Nem az ellátással van baj, mert a szövetségesek nagylelkűen gondoskodnak a magyar foglyok élelmezéséről. A „tiszt urak" az újvidéki és ukrajnai borzalmak kiagyalóinak és véghezvivőinek méltó tiszttársai ügyében közöl egy üzenet olyan panaszt, hogy ökölbe szorul a kezünk. A világ legaljasabb imperialista hadjáratába vitték az országveszejtő uraink Csákai Gyulát és sokezer társát. Csákai Gyula viski honvéd most már útban van szülőfaluja felé és azt üzeni: „Nem igaz, hogy a magyarok nem akarnak hazajönni. A A tiszt urak nem akarnak hazajönni és ők nem engedik haza a katonákat. Aki szökni .próbál agyonlövik. Mi az illetékes hatóságoktól engedélyt kaptunk a hazautazásra s mégis csak szökve indulhattunk útnak. Nem az őrség elől szöktünk, az elolvasta engedélyünket és útnak engedett. A magyar tisztek elől kellett menekülnünk." A tisztek nagyon jól tudják, miért nem akarnak hazajönni. A Népbiróság, meg az Igazoló Bizottság híre hozzájuk is eljutott. Meg azután itthon, esetleg olyanok is akadnak, akik látták a „tiszt urakat" nyilas karszalaggal lelkesedni a hatalomátvételért. A legénység így elmondhatná, mire tanították a katonákat ezek az urak, milyen ocsmány hazugságokkal kényszerítették harcra a honvédséget. Munkaszolgálatosok is lehetnek itthon, akik nem felejtették el kínzóik nevét. Meg katonaszökevények, akiknek fel akasztását váltig ígérgették annakidején a percemberkék féktelen hatalmi tombolásában. Ezeknek az uraknak valóban igazuk van: jobb nekik Ausztriában fogolytáborban, mint a demokratrkus Magyarországon, ahol személyük és jövő sorsuk iránt a Népügyészség és politikai rendőrség érdeklődik. Meddig tűrik még a nyilasok kegyetlenkedéseit ? A németországi gyüjtőtáborokban még most is a fasiszta tisztek parancsolnak! Napirenden vannak a kikötések, főbelövések!" Ugy halljuk, hogy közellátási hivatalunk két érdemdús vezetője magasabb polcokon kívánja eddigi eredményes munkáját folytatni. Ez városunknak mindenesetre hasznos volna. Akkor talán nemcsak közellátási hivatalunk, hanem közellátásunk is lesz. Mert eddig ez a hivatal csak a vezetőit látta el, de a város lakosságát nem. Viszont ha nemcsak közellátnának, hanem egy kicsit a távolba is, kétszer is meggondolandónak tartjuk egyrészt, hogy ők elfogadják, másrészt, hogy akik ezt tervbe vették, kineveztessék őket. Mert, ha annyira közellátnának, hogy nem látnának túl az orrukon és ezek a kinevezések megtörténnek, ez az országra nézve biztosan nem lesz olyan haszonhajtó, mint rájuk nézve lenne és amilyen volt eddig is működésük. Az eddigi munkájuk eredménye lehet, hogy arra ösztönzi őket, hogy továbbra is eredménydus közpályán maradjanak, bennünket pedig arra, hogy minden követ megmozgassunk, hogy onnan őket eltávolítsuk. Attól tartunk, hogy az 'országnak is csak annyit használnának, mint amennyit városunknak használtak. Hagyják abba urak! Szűnjenek meg, amig nem késő. Tanuljuk meg asz uícáK úf neveit Nagy horderejű polgármesteri javaslat hangzott el mult szombaton a város rendes közgyűlésén, melyet a városatyák egyhangú lelkesedéssel fogadlak el. Harminc utca kapott új nevet azokról a személyekről, akik a demokrácia kimagasló harcosai voltak, akik közül sokan életüket áldozták fel, akik megalkuvást nem ismerő úttörői voltak. Tanuljuk meg az utcák új neveit, mert látjuk mennyire érdemes volt a demokráciáért dolgozni, küzdeni. Az ő eszmélyük teremtheti meg a népek boldogulására irányuló új országot. Az egyes utcák elnevezése a következő : Assisi Szent Ferenc-utca, mivel a kiejtés kissé nehézkes, Barátok-utcája lett. Árok-utca Muli József-utca lett, akit a devecseri Székierdőben kivégeztek, mivel a szociáldemokrata eszmék elvhű harcos volt. Bakonyér-utcát Somogyi Béla-utcának nevezték el, aki demokratikus szellemű és vértanú-halált halt újságíró volt. Vitéz Bertalan Árpád-utca József Attila-utca lett. Csóka-utcát Budai Nagy Antalról nevezték el. Felsőhosszú-utcát Apponyi Albert-utcának, Fery Oszkár-teret a devecseri erdőben kivégzett Balla Róbert pápai orvosról, Gömbös Gyula-utcát Dózsa György-utcának, Grófi-utat Bajcsi-Zsilinszky Endre-útjának, Horthy Miklósfőutat Fő-utcának, Kis-teret Táncsics Mihálytérnek, Korona-utcát Garbai Sándor-utcának, Közép-utcát Martinovics Ignác-utcának, Lajosutcát Mohács-utcának, Levente-utcát Szabadságutcának, Major-utcát Csokonai-utcának, Malomutcát Áchim András-utcának, Rozmaring-utcát Szilos Lajos-utcának, Sárkány-utcát, mely a város fejlesztése folytán a Jókai-utcára torkolik majd, Gaál Gaszton-utcának, Salétrom-utcát Bacsányi János-utcának, Somlai-utat Torma Lajos-útnak, Sorompó-utcát Mohi puszta-utcának, Esterházy-utat Devecseri vértanuk-útjának, Tókert-utca és a Grófi út közötti tapolcapartot Ady Endre-sétánynak, Állomás előtti teret Béketérnek, Viasz-utcát László Miklós-utcának, Verbőczi-utcát Szabó Ervin-utcának, Veszprémiutat, ahol a Vörös hadsereg először vonult be a városba, Felszabadúlás-útjának, Külső veszprémi-utat Veszprémi utcának, Zöldfa-utcát Világos* utcátiak, Tókert-utcát Ába-Sámuel-utcának nevezték el. Megnyílt a Jókai Mozgó A rajtunk átviharzó háború városunk legrégibb mozgószinházát, a Jókai-mozit sem kímélte meg. Az épület súlyos károkat szenvedett. Piszkos, beszakadt tetejű volt a moziépület, mikor a Szociáldemokrata Párt pápai szervezete a város tulajdonát képező mozit bérbevette. Szorgalmas munkáskezek azután néhányheti megfeszített munkával teljesen rendbehozták. Olyan volt a Jókai-mozi a március 26-át követő időben, mint (bocsánatot kérek a hason'atért) városunk asszonyai, leányai a felszabadítást követő első napokban. Gyűrött, foltos, tépettszegélyü álruha, az álmatlanságtól fáradt szemek, fésületlan haj. Később előkerült a fésű, a szappan, a frissen mosott-vasalt ruha és egy kis kozmetika csodálatos átváltozást eredményeztek: szebbek lettek, mint voltak. Ami az asszonyoknál a víz és a szappan, az volt a Jókai-mozinál a szorgalmas munkáskéz. A Jókai-mozira is elmondhatjuk, hogy szebb, mint volt! (Aki nem hiszi, nézze meg előadás keretében!) A Jókai-mozi f. hó 16-án megkezte előadásait. A Szociáldemokrata Párt minden törekvése oda irányul, hogy a pápai mozilátogató közönségnek ismeretterjesztő, kultúrális, valamint szórakozási igényeit mindenben kielégítse. M. államrendőrség pápai kapitánysága. 1238/1945. szám. FELHÍVÁS! A Tapolca vize 1945. évi július hó 21-én este 18 órától július hó 28-án 18 óráig a Horgosérbe félre lesz eresztve. A mederben sok fegyver, lőszer, akna, kézigránát, egyéb robbanó anyag és géproncs van. Figyelemzetetem a közönséget, hogy ezeket a tárgyakat eltulajdonítani nem szabad, azokat a parttulajdonosok kötelesek összegyűjteni, a robbanó anyagokat helyén hagyva, a rendőrkapitányságnak azonnal bejelenteni. A meder tisztításánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, mert az iszap között aknák, gránátok és egyéb robbanó anyagok lehetnek. A szülőket ez úton figyelmeztetem, hogy gyermekeiket ne engedjék a mederben tárgyak után kutatni, mert a robbanó anyag veszélye miatt súlyos szerencsétlenségek történhetnek. Balesetek esetén a szülők ellen is eljárást fogok indítani, amennyiben megállapítást nyer, hogy a kellő felügyeletet gyermekeik felett nem gyakorolták. Pápa, 1945. évi július hó 20-án. Závory, a kapitányság vezetője. HÍREK — Érettségi vizsga a bencéseknél. A bencés gimnáziumban július hó 11 és 12-én folyt le az életbe kikerülő diákok érettségi vizsgálata. A vizsgán Szűcs Ferenc a veszprémi piarista gimnázium igazgatója elnökölt, a kormány képviseletében dr. Vanek Géza tanügyi tanácsos volt jelen. Az érettségi vizsga eredménye kedvező képet mutat. Bizonyítványt kapott 15 diák, ebből Borbély Kálmán, Borkai Endre és Nemsics Antal jelesen, Fritz Ferdinánd, Gacs Jenő, Gasztonyi Ferenc, Heilg András, Ipsics József, Juranics Gyula, Kopek Gábor, Németh László, Szily Endre, Uhlár Gyula, Zotter Alajos, Zsedényi János jól érettek. Eredetileg 32 volt a lészám, ebből 17 diákról még ma sem tudnak, a németek elhurcolták őket. — Hirtelen halál. Magdics István pénzügyi főtanácsos 56 éves korában tragikus hirtelenséggel hétfőn este meghalt. Nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. — Tragikus haláleset történt a héten Puchinger Sándor pápai malomtulajdonos családjában. 17 éves Ella lányuk 15-én délután. 6 órakor lovaglás közben leesett a lóról és h^rom helyen bőrfelületi harzsolást szenvedett. A sebek másnapra már szépen gyógyultak, csak az késleltette kissé, hogy mindegyik seb hajlatban volt. A doktor hétfőn délután hívás nélkül ment ki és anélkül, hogy a szülőket megkérdezte volna, adta be a szérum oltást. A szérum régi volt, tehát rossz és ez okozta a tragikus halált, amely öt perc alatt bekövetkezett. A tragikus körülmények között elhunyt kislányt f. hó 18-án nagy részvét mailett temették el. — Iparosok figyelmébe. Az 1945. jún. 16-án megalakult Iparos Szabad szakszervezet működését megkezdte, beiratkozás minden vasárnap d. e. 9 = 12-ig az Ipartestület helyiségében. Vezetőség. —- Népbírósági ítéletek. A nyilas rezsim alatt Sern József földművest, aki a nyilaskeresztes pártban pártszolgálatos volt, mint ilyen több embert bekísért, megkötözött és megkínzott, a népbíróság 15 évi kényszermunkára ítélt. Csiszár Gábor nyilas katona többízben résztvett a nyilas razziákon és ártatlan embereket kísért be, hurcoltatott el, többek között egy kivételezett főhadnagy sorsáról még a mai napig sem tudnak, akit szintén elhurcoltatott. Ezenkívül sok értékes holmit tartott meg magának. Két évi börtönre ítélték. — Ötévi kényszermunkára ítélte a népbíróság Kis Sándor géplakatost, aki kommunista és baloldali munkásokat jelentett fel a nyilasoknál, akik azután internálták a szerencsétleneket. — Felhívás. Felhívjuk Pápa város területén tartózkodó mérnököket és technikusokat, hogy hétfőn, 23-án délután 5-kor a Kommunista Párt nagytermében szakszervezeti alakuló gyűlésen jelenjenek meg. Gogoilák — Internálják azokat, akik iparigazolvány nélkül kereskednek. Büntetőjogi felelőségrevonáson felül internálják azokat, akik az engedély kézhezvétele előtt megkezdik a kereskedés gyakorlását. Hat hónapi elzárással büntetik azt, aki iparigazolvány vagy engedély nélkül, vagy az iparűzési jog elvonása, illetve megszüntetése után kereskedői tevékenységet fejt ki. Megbüntetik azokat is, akik oly cikkek árusításával foglalkoznak, amelyek az iparigazolványban, vagy az engedélyen feltüntetve nincsenek. — Halálos ítélet. A népbíróság halálra ítélte Vencel István irodatisztet, aki az egyik munkásszázadnál kegyetlenkedéseivel tűnt ki. Vencel az ítélet kihirdetésekor megszökött, a tömeg azonban utána vetette magát és sikerült elfogni. — Besurranó tolvaj. Vakmerő tolvaj garázdálkodott a mult héten a Honvéd-utcában. Egy ismeretlen férfi Varga nővérek Honvédutca 1. számú házából az ablakon keresztül a konyhában leyő díványról 12 drb. selyem puplininget és Varga Máriának egy öltöny ruháját kiemelte és elmenekült vele. A rendőrség szigorú nyomozást indított a ;garázda tolvaj kézrekerítésére. — Körzetvezető ügyvéd. Süllős Pál ügyvéd nyilas körzetvezető volt, ezért a népbiróság 10 évi fegyházra ítélte.