Pápai Néplap – I. évfolyam – 1945.

1945-05-28 / 5. szám

I. évfolyam, 5. szám. Ára: 1 pengő. 1945 május 28. DEMOKRATIKUS HETILAP, MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON NEMETH ERNŐ Magyar Kommunista Párt Szerkesztő-bizottság LENGYEL ISTVÁN Szociáldemokrata Párt POLGÁR GYULA Nemzeti Parasztpárt jl belső front. A fegyveres ellenség, a fasiszta német ban- | dák megsemmisítésével nem sok dolgunk volt. Mire felkészültünk, hogy megtámadjuk őket, i a Vörös Hadsereg befejezte a háborút. A frdntra induló magyar katonák visszajöttek. Harcban akartuk bebizonyítani, hogy mi is a demokra^ tikus, szabadságszerető népek közé tartozunk. Ki akartuk venni a részünket a közös ellenség elleni harcból. Nem sikerült. A dolognak ezt a részét elvégezte helyet­tünk • más ... Az, országot és a szabadságot visszakaptuk anélkül, hogy harcolnunk kellett volna érte. . De ezzel még nincs befejezve minden. A belső front harcát nekünk magunknak kell meg­vívnunk, ezt nem végzi el helyettünk senki. Ne becsüljük le ezt a belső munkát. Ha csupán csak arról lenne szó, hogy az ittrjekedti németbérenceket kellene összeszedni, vagy meg­büntetni a háborús és egyéb bűnösöket, az gye­rekjáték lenne. De nekünk ezen kívül még na­gyon sók irányban kell tevékenykednünk. A háborút 'befejezték, megkezdődik \az újjáépítés, gazdasági és politikai téren. Mond­hatjuk, hogy gazdasági téien máris szép eried­ményt értünk el. Nagy lépés volt a földosztás a gazdasági újjáépítés felé. Ami pedig a po­litikai újjáépítést illeti ... Ki kell irtani a régi szellmemnek még a magját is. Akik ellen'vád van, az megbüntetjük, ez egyszerű. De van egy nehezebb probléma is: A »helyezkedők« problémája. Akiknek nincs bűnük, nincs konkrét vád ellenük, de akik ma is a háttérben működnek és megakadályozzák a munkát, ahol csak lehet intrikálnak, sugdos- j nak. Görcsösen ragaszkodnak ahoz a naiv el­képzelésükhöz, hogy ez ínég úgysem egy vég- j leges valami és abban reménykednek, hogy »majd ha az oroszok kimennek .. „« Ők azok, akik miatt, a parasztok nem mer­ték a részükre kiosztott földet átvenni. Akik sváboknak, volksbundistáknak osztották ki a földet, és az egyszerű törvényéket eze;rfélekép- ; pen félremagyarázták, azért, hogy a földosztást késleltessék. Megszázszorozták a mi különben is nehéz munkánkat. Ők azok, akik a lakást . igénylő kibombázottakat figyelmeztetik, hogy ha a lakás régi tulajdonosa visszajön Német­országból, vagy annak valamelyik hozzátarto­zója követeli, a lakást el kell hagyniok. Tudjuk, hogy sok bajunk lesz még velük, mi erre számítunk. Azért ők mégse reményked­jenek. Ne számítsanak arra, hogy mindig »reak l­cióskodhatnakc a háttérben csak azért, mor't nincs konkrét vád ellenük, vagy, mert van egy-két »jó ismerősük« illetékes helyen, akii »nem vállalja a felelősséget« a beidézésükért vagy letartóztatásukért. Kérdem: miértünk ki vállalta a felelőssé­get, mikor minden ok nélkül bevittek bennün­ket a rendőrségre és össze-vissza vertek? Mikor internáltak, mikor börtönbe csuktak bennün­ket?! Kíváncsiak vagyunk, hogy ezek a felnyi­lasok is »felelősségesdit« játszanának-e, ha a mi elítélésünkről lenne szó? Egyáltalában nem valószínű, mert nem ezt tették a múltban sem! Annak a sokezer embernek^ akit a nyilasok kivégeztek nem volt annyi bűnük, mint a mi félnvilasainknak. És mi nem tartoztati.uk lej őket »vád hiányában«. — Hát jó, ne tartóztassuk ,le. De, hogy* miért kell a városházán és más közhivatalban, lépten-nyomon találkoznunk veliik r ezt nem ért­jük * n' '* '• '"*• * ij rf---': ;'l ­r ' Játszunk nyilt kártyákkal. Mi azt mondtuk, hogy had maradjanak a helyükön a régi embe­rek, végezzék el a • munkájukat, ha nincs vád ellenük, ha csak .nyilas »szimpatizánsok« vol­tak. Ők viszont ezt nyilván a gyengeség jelének vették, és vérszemet kaptak. Visszaélnek a pozí­ciójukkal és a reakciót támogatják! Természe­tesen olyan »ügyvédi« fondorlattal, hogy most se lehessen vádat emelni ellenük. Nem akarunk most neveket említeni, meg­várjuk az igazoltatást. E helyről hívjuk fel az illetékesek figyel­mét arra, — hiszen úgyis tudják kikről van szó — hogy az igazolások után ezekből egyet sem akarunk sem városi, sem más hivatalban látni. Még akkor sem, ha nincs ellenük konkrét vád. Ha pedig mégis bentmaradnának, akkor majd jövünk a nevekkel, de akkor azoknak a neveik­kel is jövünk, akik benthagyták őket, sőt, akkor azt is megírjuk, hogy miért volt fontos vegye­seknek^ hogy ezeket benthagyják. Nekik pedig azt üzenjük, hogy ne remény­kedjenek. Még abban sem, hogy »majd ha az oroszok elmennek ...« Mert mi akkor is itt ma­radunk! Csaba. Az új mstgyar hadsereg. Fekete, göndörhajú, »Jávorbajuszu« ma­gas magyar fiú; az új hadsereg egy katonája. Széles mellén feszül a —• bizony már eléggé kopott — katona zubbony, de bakancsa új; . Kellemes látni azt a lelkesedést, amellyel az új' hadsereg felépítéséről beszél. Sok hiba volt a régi hadsereg felépí­tésében, amit most kiküszöböltünk. Például? — Többek között a karpaszományt. Te­hetségtelen, semmit érő emberek, ha megvolt az anyagi lehetőségük, hogy énettségizzeníek, »tiszturakká« lettek, míg komoly tehet|ség|eík, kiknek már fiatal korukban dolgozni kellett, kiknek nem volt pénzük és nem volt megf elülő protekciójuk ahoz ; hogy tanulhassanak, ha jnég oly ügyesek voltak is, legfeljebb alhadnagyig vihették. . — És az oktatás? — Az is egész más. Most nem ajz a legfon­tosabb, hogy hogyan kell tiszteletet adni. Ed­dig arra tanították a katonákat, hogy hogyan kell tisztelegni gyalog, kocsin, lóháton, bicik­lin, állva, ülve, fekve, meg mit tudom én.. De nem tanították meg arra, hogy önállóan meg tudja állapítani, hogy kik az el!(eniségei l Megtanították arra, hogy feljebbvalóik­tól félni kell, az iskolákban megkezdett szolgai szellemet fejlesztették tovább. Természetes, a tisztek ki is használták ezt. — Vagy látott mái­valaki aktiv magyar tisztet dolgozni?! Csomar got vinni, vagy akáf hogy, a saját cipőjét kitiszr Oroszország győzelme. ' A Magyar Függetlenségi Mozgalom Francia­országban kijelentette azt, hogy a háborút meg­nyertük, azt egyedül a Szovjetuniónak köszön­hetjük. Andre Simon „Üdvözlet a Szovjetunióhoz" című cikkében a háborús bűnösök megbünte­tését sürgeti. Ugyanebben a cikkében azt írja, hogy „A Szovjet több kárt okozott a németek­nek ebben a háborúban, mint a többi szövet­séges együttvéve. Szigorúbb bánásmódot. A „New-York Times" szerint szükség, van arra, hogy a há­borús ^bűnösöket minél előbb elitéljék. Kifogá­solja, hogy Göbbersszel és társaival túlságosan jól bánnak és módot adnak nekik arra, hogy kifogásaikat elmondhassák. A német nép. A németek elismerésüket fejezik ki a Szovjet intézkedései előtt. Élelmet adnak a németeknek. A fasiszták azzal ijeszte­gették a népet, hogy az oroszok kipusztítanak minden családot, amelyiknek csak egy tagja is részt vett az oroszok elleni háborúban. Ebből semmi sem igaz. Ma már látják; hogy a Szovjet nem a német nép, hanem a fasizmus ellen harcolt. Amerika eíuiasjiüíia japán bdkeaján­latát. A Japán kormány békeajánlatot tett Washingtonnak. Visszavonná hadseregét a maláji államokból, Holland-Kelet-lndiából és visszaadja Franciaországnak Francia-Indiát és Kambodzsát, de megtartja hódításait Mandzsú­riában és Kínában. Washington az ajánlatot visszautasította. Csak feltétel nélküli fegyver­letételről hajlandó tárgyalni. Tokió Csungkingtól is kosarat kapott. Az Egyesült Államoknak tett békeajánlattal egyidőben a japánok' Kínának is megtették az ajánlatot — az Egyesült Államok kizárásával. Csankaisek az ajánlatot kereken elutasította. Az angol kormány lemondott. Az angol király Churchillt bízta meg az ideiglenes kor­mány megalakításával. A választások július 5—11-íg lesznek. 640 helyre kb. 2000 jelölt van, ebből kb. 500 konzervatív párti, 500 munkáspárti és 300 liberális. — Készül az adórendszer reformja. A pénzügyminisztérium illetékes ügyosztálya az adórendszer reformjával foglalkozik. Az új adó­törvény elkészítéséig átmeneti rendelkezéseket léptetnek életbe, amelynek legérdekesebb újítása az, hogy egyrészt egyszerűsítik a közvetlen adókat, másrészt életbeléptetik a helyértékadót. Ezt a jobbmínőségü, a főútvonalakon fekvő, közművekkel ellátott, vagy egyéb okok miatt értékes telkek után kell fizetni. Eddig az ilyen ingatlanok adóját együttesen egy bizonyos ke­rület összes adószedő polgára viselte, míg elő­nyeit rendszerint egyetlen-, vagy telektulajdonos élvezete. Ez az intézkedés alkalmasnak látszik arra is, hogy megszüntesse a telekspekulációt. — A honvédelmi miniszter rádió­beszéde. Vörös János honvédelmi miniszter rádió előadást tartott. Kijelentette, hogy e de­mokratikus szellem meghonosítása érdekében a szolgálati szabályzat módosítását elrendelte. Ezt a rendeletet további iztézkedések követik^ melyek lebontják az elválasztó társadalmi és felekezeti korlátokat kiküszöbölik a honvédség­ből a kasztrendszert.' A becsületügyi szabályzat átdolgozásával megszüntette a tiszti becsület fogalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom