Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)

1919-03-09 / 16. szám

I. évfolyam. Pápa, 1919 március 9. 16. szám. srxás ÚJSÁG Politikai lap ea A pápai és czelldömölki szociáldemokrata pártszervezetek hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Kossuth Lajos-utca 13. szám. E cimre küldendők a lap szellemi, valamint anyagi részét illető küldemények. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Szerkesztik: TORMA LAJOS és KEREKES JÁNOS Felelős szerkesztő: MOLNÁR ÁRPÁD Kiadja a pápai szociáldemokrata párt. Megjelenik minden szerdán és vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 20 kor., fél évre 10 korona Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket jutányos áron felvesz a kiadóhivatal. 1 1 1 — MUNKÁSOK !• ELVTÁRSAK! A népkormány kíirta a választásokat. Április első felében fog a forradalmi Magyarország dolgozó népe első alkalommal a választó urnák elé lépni, hogy az igazi demokratikus választójog alapján olyan törvényhozó testületet létesítsen, mely alkalmas lesz arra, hogy a feudális reakció Magyarországának romjain fölépítse * a dolgozó nép független, szabad és boldog Magyarországát. Minden munkásnak, minden elvtársnak kötelessége tehát a legmesszebbmenő agítácíóval odahatni, hogy a szociáldemokrata tábor minél hatalmasabb, minél erősebb legyen, hogy sikerrel vehessük fel a harcot, mely harcnak eredményétől függ nemcsak elvünk diadala, hanem az egész munkásosztály jobbléte is. Munkások ! Elvtársak ! Előre a küzdelemre ! Választani fogunk! Most aztán, elvtársak, tessék neki­fogni ! Most fog eldőlni az, hogy hol van a többség nálunk-e, akik az Igazságot képviseljük, vagy a keresztény szo­ciálistáknál, akik a hazugság és a népboiondítás képviselői. Polgártársaink pedig, akik nem szociáldemokraták, szálljanak magukba. Emlékezzenek vissza a forradalom első napjaira és tárgyalják meg saját lelki­ismeretükkel, hogy kinek köszönhetik azt, hogy ma nem földönfutók ők? Büszkék vagyunk erre ma is és leszünk a jövőben is. Csupán a szociáldemokrácia ma­gasztos eszméinek lehet köszönni azt, hogy ma rend van, hogy nem ömlött patakban a vér, hogy nem emelkedtek hullahegyek. Polgártársaink, ha nem érzik, hát mi megmondjuk nekik, hogy hálára vannak kötelezve irántunk! És ezt nem illik nem érezni! A mi programmunk tiszta és igaz! Tessék megismerkedni vele! Minden dolgozó munkás és polgár érdeke ma az, hogy ismerje meg, mit akarunk. Amíg a szociáldemokraták nem győznek kezükben az igazság vörös zászlójával, 'addig dúlni fog az osztály­harc is. Most tehát polgárok, rajta. Erőpróba lesz és ebből a harcból nekünk kell kikerülnünk győzedelmesen. Minden öntudatos munkás lépjen be a szociáldemokrata pártba! Aki nem áfelgozik, az ne is egyék! , i. A szentírásnak ezen elvét, ma már a társadalomnak minden becsületes osztálya hirdeti. Nemcsak a kizsákmá­nyoló modern tőkések osztálya kiabálja ezt a kizsákmányolt munkásosztály fü­lébe, de a szociálista munkásosztály is visszaharsogja, sőt annak komoly megvalósítása iránti szándékát napról­napra mindjobban kifejezésre is juttatja. A* laikus ember, aki társadalmi kérdésekkel sohasem, foglalkozik, aki a társadalmi osztályok között kifejlődött érdekellentétek okairól felvilágosítva nincs s így az osztályharc lényegét nem ismeri, az csodálkozva önkény­telenül is azt kérdi: — Nini, hát miért harcol a munkás a munkáltatójával, az elnyomott az elnyomójával szemben, amikor mind­egyik egy elvet akar megvalósítani: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék!" azaz tágabb értelemben, mindegyik azt akarja megvalósítani, hogy a társada­lomnak minden tagja, aki nem nyo­morék, az dolgozzék és csak azután foglalhasson helyet a természet terített asztalánál. Miért van hát mégis ellentét a két osztály között, amikor egyet akarnak? És ahelyett, hogy az ellentétek elsimul­nának, miért lesznek azok mindig na­gyobbak? Azért, mert amíg a szociál­demokrata munkásság a szentírás ezen elvét a társadalom mindén tagjára ki akarja terjeszteni, addig a tőkésosztály ezt az elvet csak a munkásosztályra veszi irányadóul. A henyélést megszo­kott munkáltató osztály a társadalmat fenntartó közös munkából nem akarja a részét kivenni, hanem ellenkezőleg, arra törekszik, hogy minden munka örökre a munkásosztály vállaira ne­hezedjék. Fogvacogva gondol arra, hogy egykor eljön az az idő, amikor a munkáltató szónak már nem lesz többé értelme, amikor a társadalom minden egyes tagja büszkén csak a munkás nevet viseli. Látja és érzi ez az osztály, hogy a szociáldemokrata munkásság ezt az elvet nemcsak han­goztatja, hanem lépésről-lépésre köze­lebb viszi megvalósulás felé. Zongora Cimbalom XK Gramofon és Etofé n 20: Hegedű és a létező összes zenekari- és mükedvelö­hang-.szerek! ^rnTjpp"O éP* hangszergyár: Budapest, A J-íJlV-L^I JLÍJEjXV VA^Rákóczi-út 60. sz. saját palotájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom