Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-06-22 / 52. szám
8. oldal. MUNKÁS UjSÁG 1919 j un ius 15. Világ proletárjai egyesüljetek 1 nem egy pusztában elhangzó szó, hanem meg fog valósulni, mert nem hiába küzdött a proletáriátus annyi évtizeden keresztül minden országban. A küzdelem célja világos, ehhez a célhoz igyekeznek egyre közelebb hatalmas léptekkel mindenütt. Nyugodtan bizhatjuk sorsunkat elvtársaim a világ proletáriátusára, itthon csak egy lebegjen szemünk előtt: kitartani és dolgozni, hogy a magyar Tanácsköztársaság sziklaszilárdan álljon fenn, hogy semmiféle külső vagy belső erő meg ne dönthesse, hogy a munkások milliói kezében maradjon a hatalom. Éljen a magyar Tanácsköztársaság! * * * Riadó éljenzés követte a nagyhatású beszédet, amely után Pitoth György elvtárs szólalt fel. Kifejtette, hogy a hadiadósságok elviselhetetlen terheket rónának az országra, mert a leszerelésig Ausztria-Magyarország összes háborús adóssága 35 milliárd korona volt, melyből Magyarországon minden emberre, még a csecsemőre is 500 K esik. Támogatni kell tehát a tanácsköztársaságot, amely a háborús terheket nem vállalta s a vörös hadsereget, hogy győzedelmesen szállhasson szembe a külső és belső ellenséggel. Zárószavai után a hatalmas tömeg rendben szétoszlott. Fizikai és szellemi munkás. A városi alkalmazottak értekezlete úgy döntött, hogy kiválik a közalkalmazottak szakszervezetéből és mint községi szakszervezet külön működik. Az ott volt közalkalmazottak megbízottai pedig arra kérték a kilépőket, hogy az egy cél felé való törekvés érdekében maradjanak továbbra is együtt, mert csak úgy érhetik el céljukat, mi szerintük elsősorban abból állna, hogy a szellemi munkás is részesittessék abban az elismerésben, elbánásban és javadalmazásban, mint aminőben a fizikai munkás most részesül. Tény az, hogy ma a fizikai munkás messze fölötte áll javadalmazás tekintetében a szellemi munkásnak. Ez kényszeríti harcra a ma elnyomott szellemi munkásokat. Ezen állapotok szemlélése és az ezekből leszürődő igazságok tanulságként való felemlítése céljából vagyok kénytelen tollat ragadni, hogy ismertessem mindazokkal, akiket illet, hogy a fentirt sérelmek, sajnos, fennállanak, még pedig — ismerjük el kedves kartársak — a szellemi munkások hibájából! Mi volt a régi rezsimben a fizikai munkás a szellemi munkás szemében? Ki mernék-e ma mondani a szellemi munkás elvtársak, hogy átlagosan kinek és minek nevezték őket? Ugy-e nem, de nem is volna kívánatos. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy mint szerény kishivatalnok ember, Pápán állandóan magam álltam a fizikai munkások mellett. Ezek jogos érdekeiért és jobblétéért egyedül én harcoltam. De ezért ki is jutott nekem bőven és évtizedeken át a szellemi munkások és ezek szövetségeseinek, illetve gazdáinak: a burzsoáziának állandó titkos és nyilt üldözéséből, mellőzéséből és megvetéséből, amit egyesek még máig is folytatnak ellenem. Hát, kedves elvtársak, a mi helyzetünk is javulni fog rövid időn belül, az egész bizonyos. Várjuk be türelemmel. Azonban ne telejtsük el, hogy a most uralmon levő fizikai munkás elvtársak bizony aggodalommal eltelve intézhetik és rendezhetik a mi anyagi és egyéb ügyeinket. A multat tekintve, erre elég és igen nagy okuk is van! Sajnos, ezt nekem, mint nagyon gyengén dotált kishivatalnoknak el kell ismernem és megállapítanom. Valljuk csak be, hogy a szellemi munkások voltak — mint a burzsoá szolgái — mindenkor a szociális irányban haladó fizikai munkások ellenségei, ezt pedig nekik nehéz elfelejteni. Halász Mihály riyugalraaiott munkásbizt. pénztári igazgató. KÖZMŰVELŐDÉS. Az agitátorképző tanfolyam hallgatóinak szombaton Déry Gyula elvtárs tartott előadást a szociálizmus múltjáról, forradalmairól, fokozatos fejlődéséről. A szociálizmus nem programm, nem egyes emberek által csinált valami, hanem az emberiség fejlődésével járó korszerű követelmény s így a forradalmak is a történelem rendes folyamatát képezik. A szociálizmus történetében három korszak van: álmodozó, jajgató és tudatos szociálizmus. Az első korszak az volt, amelyben csak egyes emberek, írók elméletben, Írásokban, regényekben és könyvekben rajzolták meg azt a boldogabb jövőt, amelyet a szociálizmus segítségével lehet elérni. A második korszak az, amelyben a dolgozók tömegei az elnyomatás alól szórványosan sztrájkokkal, zavargásokkal, apró forradalmakkal iparkodtak helyzetükön javítani. A harmadik korszak a tudatos szociálizmus korszaka, amelyben ma élünk, amikor tervszerűen csinálnak mozgalmat a tömegek egységes irányítás mellett. A szociálizmusnak a mostani cselekvése az egyedüli mód arra, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljon a dolgozó nép a kapitalizmus elnyomatása alól. — Déry elvtárs előadását a tanfolyam hallgatói hálás figyelemmel kisérték. A tanítók átképző tanfolyama. A tanítók átképző tanfolyamán az ev. gyülekezet nagytermében naponkint (vasárnap kivételével) d. e. 9—15-ig Déry Gyula a szociálizmus történetéről, Lantos Ferenc a Tanácskormány alkotmányáról, dr. Kürti Paula a társadalom fejlődéséről tartanak előadásokat. Gyermekvédelem. Folyó hó 14-én dr. Kürti Paula a tanítók átképző tanfolyamán a modern gyermekvédelmet ismertette. A régi szabású gyermekvédelem abban állt, hogy a társadalom törvényeivel ellentétbe jutott, elzüllött gyermekeket javító-intézetbe, gyermekbiróságok elé küldötte. A szociálista gyerI mekvédelem meg akarja előzni a gyermek elzüllését. Másik célja pedig a gyermek egészségét megóvni és a járványoknak az iskolába való befészkelődését megakadályozni. E célra szükséges az iskolaorvosok intézménye. De nem vezet célra, ha az annyira elfoglalt hatósági orvosokat ruházzák fel e tisztséggel, mert ők legjobb akarattal sem érnek rá a tanuló-ifjuság nagy tömegével a megkívánható gondossággal foglalkozni. Bízzanak meg e misszióval fiatal, kis praxisu orvosokat, akik ráérnek e fontos feladat teljesítésére, akik naponként meglátogatnák az iskolákat és alapos szemlét tarthatnának a tanuló-ifjuság fölött. A magvas tartalmú előadást a nagyszámú hallgatóság tetszéssel fogadta. Előadás. Buxbaum Béla elvtárs „Egyén és család a kommunista társadalomban" c. előadását f. hó 16-án, szerdán d. u. 7 órakor folytatja a városháza nagytermében. Ifjúmunkások propaganda előadása. Folyó hó 12-én este az ifjúmunkások szakszervezetének vezetősége a szinházban mozielőadással kapcsolatos propaganda-előadást rendezett. Ezen alkalommal a termet zsúfolásig megtöltő ifjúság Pompeji utolsó napjai cimű klasszikus képeiben és dr. Kürti Paula e témával összefüggő szép előadásában gyönyörködött. Az előadó felhasználva az alkalmat, Róma társadalmi életéről, társadalmi viszonyáról beszélt és összehasonlította az ifjúság felfogásához simulva az akkori osztályharcot a mostanival. Vasárnap ugyanezt az előadást megismételték a felnőttek számára. Ezen estén az ismeretterjesztő előadást Várhelyi Izsó tartotta, aki a vulkanizmusról, tűzhányó hegyekről, Titus császárról és koráról és a római osztály harcokról beszélt. Könyvviteli tanfolyam. Felkérem a könyvviteli tanfolyamra jelentkezőket, hogy csütörtökön, jul. 17-én d. u. 7 órakor a Fő-téri (volt róm. kath.) elemi iskola I. sz. termében pontosan megjelenni sziveskedjenek. Szabadiskola vezetője. Ifjumunkásnők! Iratkozzatok be minél számosabban a szabadiskolába ! A FORRADALOM az emberért van! Minden emberért! A jobb emberért! Az igazabb, a tisztább, az emberibb emberért! A forradalom kell: rombolni és építeni; rombolni mindent, ami útjában van az ember teljesebbé teremtésének és építeni: megépíteni az eljövendő embert és mindent, ami kell néki az örömhöz, jólléthez, lelkének és izmainak teljesebb életéhez. Az emberekért, de ha másképpen nem lehet, az emberek ellen: diktatúrával: forradalom! És akik ezt a forradalmat kirobbantották, akiket megcsapott az eljövendő napok illata, akik kilendítették a karjukat embert karolni és ütni is jövendő karolhatásáért, — ezek az emberek mind hivők, előreküldöttjei a megváltásnak; — vagy azok legyenek! Mind hivők legyenek, hivői a tiszta embernek és tudói a maguk egész emberségének. Aki rombolni vagy nevelni akar a forradalomért, az emberért, akinek munka jutott a jövendő élet megteremtésében, aki részese a dolgozó kifosztottak maguk felszabadításának: mind tiszta emberek legyenek: mindent másért, semmit magukért, mindent mindenkiért, a a forradalomért, az emberért!! Hogy megtanítsunk mindenkit hinni a megjobbodott emberben, az örök élőbbretörhetésben, a forradalomban (és ez a legfontosabb! tudásnál is fontosabb, gazdasági megismerések száraz magunkbafogadásánál is fontosabb!): ehhez nekünk magunknak kell élő például lennünk, magunknak előreküldött sugárzásul a jövendő nagy napfényes ragyogásból. Tisztaság, tisztesség, magunkatfeláldozás, mindenünketodaadás, önzetlenség, szeplőtlen teremtés: ez a módja, ez az egyetlen módja megtartanunk a forradalmat, emberré, tiszta, újhodott emberré megtennünk az embert!
