Munkás Ujság 1. évfolyam, 3-52. sz. (Pápa, 1919)
1919-06-03 / 45. szám
1919 ju li tis 3. MUNKÁS üjSÁG 3. oldala PARANCS! Mindenki, ki tüzérséghez volt beosztva, tekintet nélkül rangjára és alkalmazására, folyó hó 4-én délután 3 órakor hivatalomban megjelenni tartozik. Aki e parancsomnak ellenszegül, forradalmi törvényszék elé állítom. Piroth, th. poi. megb. i Propaganda-bizottság munkája, 11 népgyűlés a pápai járásban. Tizenegy népgyűlés volt a pápai járásban vasárnap. Tizenegy ismeretterjesztő előadáson építgették a Tanácsköztársaság bástyáját a nép lelkébe fáradhatatlan propagandistáink. Tizenegy helyen osztották széjjel a nép között a propaganda iratokat s oktató füzeteket, s ugyanannyi helyen omlott össze a tanácskormány ellenségeinek minden reménye arra, hogy ez a sokat szenvedett magyar nép most, amikor az egész világ éhes szeme vágyakozva tekint kis kánaán földünkre, — amit védeni kell és tudunk is — felvilágosítás hiányában, öntudat hiányában a testvérharc tüzében égeti el minden erejét. Ebben csalódik a kapitalista ántánt. • A faluk népe megérti a néki új eszméket, szorgalmasan dolgozik, jobban, mint a régi tőkés rendszer idején. Propagandista elvtársaink minden rendeletet népiesen ismertetnek s útbaigazítják egyes dolgokban azokat, akik tanácsért fordulnak hozzájuk. így azután lassan gyökeret ver a vidék szivében annak az igazi testvériségnek az érzete, amely legerősebb támasza lehet a kommunista táraa dalomnak s elpusztítója minden kapitalista törekvésnek. A legszebb hangyaszorgalom jellemzi a propaganda munkáját, s aki figyelemmel kiséri őket, annak lelki világában könnyen kialakulhat a jövő boldogságának képe, amely boldogságot a dolgozó népmilliók nagy társadalma fogja elnyerni a Tanácsköztársaságban. A gyűlésekről az alábbi jelentéseket kaptuk: Farkasgyepü község lakossága előtt Muli József és Bodai Gyula elvtársak jelentek meg, akik a jelen politikai helyzetet és a szövetkezés eszméjét ismertették. A népgyűlésen megalakult a farkasgyepüi szoeiáiista pártszervezet is, amelynek elnöke Vida Ádám lett. Alsógörzsöny, Acsád és Felsögörzsöny községekben Gáspár Ödön és Réfy István elvtársak tartottak szépen sikerült népgyüléseket és a földmunkások és kisgazdák szövetségének ottani helyi csoportjait vizsgálták felül. Szelestey János elvtárs Mezőlakon rendezett népgyűlést. Kéttornyulakon Becsey és Madarász elvtársak voltak kint. Külsővat, Vinár, Marczalgergelyi községekben a gyűléseken a falvak apraja-nagyja részt vett, akiknek Kardos Ferenc, Simon István és Vecsey Ferenc elvtársak tartottak felvilágosító beszédeket és öntudatnevelő előadásokat nagy tetszés mellett. Gecse és Vaszar községekben Ott György és Hollós János elvtársak népgyűlések keretében megalakították a Földmunkások és Kisgazdák Szövetsége helyicsopor-tjait. A gecsei csoport vezetői: Gulyás József elnök, Bárdosi Aladár társelnök, Mayer Károly jegyző, Sdieffer Kálmán pénztáros, Németh Ignác ellenőr, ifj. Eőri István és Jakab Mihály csoportbizalmiak A vaszari csoport vezetőivé a következőket választotta a gyűlés: Nagy József elnök, Kapácsi Pál társelnök, Nádasdy Ferenc jegyző, Kasza István pénztáros, Gacs István, Bertcsik József ellenőrök, Jócsi István, Mészáros Imre bizalmiférfiak. Házasságon kivül született gyermekek törvényesítése. Amióta a Forradalmi Kormányzótanács rendelete a gyermekek törvényesítéséről megjelent, a pápai árvaszéknél nagy az élénkség. Asszonyok karjukon gyermekükkel jelennek meg, sok esetben a gyermek atyja is eljön, hogy a törvényesítést kérje. Naponként számos pápai és járásbeli jelentkezőnek intézik el az ügyét. Azonban még mindig vannak, akik idegenkednek a törvényesítéstől, leginkább az asszonyok és mint megállapították, azért, mert félreértették a Forradalmi Kormányzótánács intencióit. Ezek ugyanis azt hiszik, hogy a gyermeket elveszik tőlük s az apának adják. Ez természetesen tévedés, mert az árvaszék minden egyes esetben a leggondosabban figyelembe veszi, hogy a gyermek nevelésére hol fordítanak nagyobb gondot. Az előforduló eseteket nagyjában három kategóriába lehet osztani. Legsimábban és leggyorsabban bonyolítják le az ügyet, ha a gyermek atyja elismeri, hogy a gyermek tőle származott. Ebben az esetben jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet még aznap továbbítanak az illetékes anyaj könyvvezetőhöz, hogy a bejelentést az anyakönyvben tüntesse fel s ezzel az ügy 24 óra alatt elintéződött, amennyiben a gyermek atyja nevét veszi fel. A második kategóriába tartoznak azok az ügyek, amikor jogerős birói ítélet állapítja meg, hogy ki a gyermek apja. Ebben az esetben elegendő, ha az anya behozza a birói Ítéletet, ennek alapján jegyzőkönyvet vesznek fel s az ügyet továbbítják az illetékes anyakönyvi hivatalhoz, hogy a bejegyzést végezze el. Ha a fél a birói Ítéletet nem hozza magával, akkor az árvaszék rövid úton beszerzi az ítélet másolatát s annak beérkc^Cab uUu inítfzí e! m ügyet. csupán azok ügyének elintézése marad függőben, akiknek ügyében valamely megszállott területen levő bíróság hozott Ítéletet. A harmadik csoportba azok az ügyek tartoznak, amikor sem birói itélel nincsen, sem az apa elismerése nem áll rendelkezésre. Ilyenkor az összes bizonyítékokat beszerzik s amennyiben van rá mód és lehetőség, a bizonyítékok közlése mellett megkeresés utján igyekeznek az atya tartózkodási helyéről az atya elismerő nyilatkozatát beszerezni; ha pedig ez az atya ismeretlen helyen távolléte vagy elhalálozása miatt nem lehetséges, legvégső megoldásként az atyaság megállapítása iránti per folyamatba tétele végett az illetékes bírósághoz teszik át az iratokat. Igen gyakori azoknak az eseteknek a száma, amikor közvetlenül a házasság megkötése előtt kérik a felek gyermekük törvényesltését. A közeli napokban egy 22 éves vöröskatona jelentkezett az árvaszéken azzal a kérelmével, hogy őt törvényesítsék. Az anyja súlyos betegsége miatt nem jöhetett el, apja pedig meghalt. Az elvtárs azonban közjegyző előtt készült iratot hozott magával, melyben az apa még annak idején elismerte, hogy a a gyermek tőle származik. Ügyét minden bürokratikus huza-vona nélkül azonnal elintézték. Természetesen nagy azoknak az eseteknek a száma is, amikor az ügyet az itt felsorolt kategóriák közül egyikbe se lehet besorozni, ilyenkor az árvaszék a legmesszebb menő jóakarattal fáradozik azon, hogy a törvényesitési eljárás minél hamarabb befejeződhessék. Azon törvényesitési ügyekben, ahol az apa a gyermeket önként el akarja ismerni, legcélszerűbb eljárás az, ha a szülők akár együttesen, akár külön-külön, de személyesen jelentkeznek közvetlenül azon anyakönyvvezetőnél, akinél a gyermek születése anyakönyvezve van. Figyelmébe ajánljuk elvtársainknak a pápai árvaszéknél a proletárok részére rendszeresített esti inspekciót (naponként délután 5—7-ig). HÍREK. Felhívás. Mindazon egyéneket, akik nálam ezideig nem jelentkeztek fegyvereikkel és engedélyükkel, felhivom, hogy folyó hó 12-ig haladéktalanul jelentkezzenek, azok is, akiknek engedély van birtokukban, de fegyver nincs és viszont. Be nem tartás esetén az illetőket forradalmi törvényszék elé állítom. Pápa, 1919 junius hó 2-án. Piroth György, th. pol. megbizott. Parancs! Az összes 1874—1901. évi születésű évfolyambeli hivatásos, nyugállományú, szolgálaton kivüli viszonybeli, tartalékos és népfelkelő tisztek, alhadnagytól felfelé az ezredesi volt rendfokozatig bezárólag tekintet nélkül arra, hogy milyen állami, vagy polgári alkalmazásban állanak, tekintet nélkül továbbá arra, hogy milyen fegyvernemhez, vagy különleges csapatokhoz tartoznak, nyilvántartásba vétel végett folyó évi junius hó 2-téf számitandó 3 (három) napon belül személyesen jelentkezni tartoznak. Hivatásos és nyugállományú volt tisztek 60 éves korukig tartoznak jelentkezni. Jelentkezni tartoznak azon szoeiáiista volt tisztek is, akik a szakszervezeteknél már lajstromozva lettek, de ez ideig tényleges katonai szolgálatra nem hivattak be, illetve a Vöröshadseregben tényleges szolgálatot nem teljesítenek, tehát a vörös katona kötelezőjét nem írták alá. Azok a volt tisztek, akik a Hadügyi Népbiztosság által katonai szolgálat alól felmentettek, szintén jelentkezni kötelesek, ezek felmentést okmányaikat vigyék magukkal. Á Pápa város és a pápai járás területén tartózkodó tisztek i Győrött (és npm jnirtf .. srsdsl: rendelettéá van Nagykanizsán) kötelesek jelentkezni a győri 19. dandár póttestnél, még pedig a jelentkezésre fentebb megjelölt határidőn belül Aki nem jelentkezik, vagy jelentkezés alkalmával valótlan adatokat (címet stb.) szolgáltat, katonai forradalmi törvényszék elé állíttatik. Pápa, 1919. évi junius hó 2-án. Piroth György teljh. politikai megbizott. Kinevezés. A Közoktatásügyi Népbiztosság Déry Gyula volt sárospataki állami tanítóképző-intézeti tanítót Pápa város művelődésügyi megbízottjává nevezte ki. Ezzet a kinevezéssel megvalósult a pápai munkástanács és a művelődési osztály azon óhaja, hogy városunk kulturális tekintetben önállóságot nyerjen, amint ez iskoláinak nagy számánál és magas színvonalánál fogva megilleti. A földmunkások és kisgazdák szövetségének pápai I-ső számú (alsóvárosi) helyi csoportja folyó hó 1-én d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A megjelent nagyszámú földmives elvtársakat ifj. Giczy Gábor ideiglenes elnök üdvözölte s ismertette a gyűlés célját, a csoport belügyeinek végleges rendezését. A csoport eddigi vezetőit a gyűlés megerősítette pozíciójában s közfelkiáltással a vezetőség létszámát alapszabályszerűen kiegészítették, illetve megválasztották. Az alsóvárosi csoport ezidő szerinti vezetői a következő elvtársak: ifj. Giczy Gábor elnök, Szakács István helyettes elnök, Baráth József pénztáros, Szakács Dániel, Kőszegi József ellenőrök, Réfy István jegyző, Varga Lajos, ifj. Máté István bizalmiférfiak. Elhatározták, hogy a csoport tagjai részére a befizetési órákat minden vasárnap délután 3—5 óráig tartják, s ugyanakkor mindenben tanácsot nyújtanak az arra szorulóknak. Réfy elvtárs felszólalása után Gáspár Ödön tanító elvtárs mondott tartalmas beszédet, amelyben párhuzamot vont a mult és a jelen munkásviszonyai között. Madarász elvtárs az aktuális kérdésekkel foglalkozott beszédében, majd a csoport elnöke az ülést berekesztette.
