Pápai Lapok. 46. évfolyam, 1919
1919-02-02
Pá pfti Inpoh játszmát feladjuk, de az újságírókban volt annyi mélységes előrelátás, hogy a közönség elöl eltitkolják ezt a vallomást,' amely borzalmas pánikot teremthetett. Október 17. óta sorssal. terhes, napok és hónapok rohantak el felettünk; de még ma is — mintha tegnap- történt volna — éles tisztasággal látom, -amint a pariáment jo-bboldáli .első padsorában szólásra emelkedik a pusztulás rémségének szelleme: Tisza István. Rendes szókasa szerint imára merevedett ujjakkal kulcsolta.össze a kezét, álltában hátra támaszkodott ülése támlájához, s a szava ugy csuklott végig a termen, mint a halálharang kongása. Ó vitte végig a felelősséget ; de a szavaiban rejlő önvád súlyát a körötte ülő pagódli-figurák nem birták el — apránként elsomfordáltak mellőle. A szürke félhomályban a halálmadár szárnya csattogott a magyar parlament padsorai .felett — az antik mithoszök a lelkiismeret verdesését ábrázolták a vascsőrü halálmadárral —*s ezek a kis lelkű, alacsony gondolkozási, önző emberkék nem birták idegerővel : meggörnyedve, lábujjhegyen szökdöstek el vezérük mellül, aki a végzetet hivta ki erre a szegény országra. Szinte rémületesen fantasztikus volt ebben az órában a parlament világítása. A jobb oldal felett ólmos sulyu sötétség terpeszkedett, amiből csak Tisza István jellegzetes szemüveg-lencséi villogtak elő, ^meg az egymásba kulcsolt két keze: mintha ravatalt látott volna az ember. Aztán egy fénynyaláb a végtelen magasságú gótikus ablakon át odaesett éppen a szemközti oldalra : a kontraszt törvényénél fogva csak annál sötétebb maradt a jobboldal. S ebből, az ijedt sötétségből hörgöttek elő egyszerre azok a szavak, amelyek — ki tudja — Magyarország sorsát egy ujabb ezredévre előírták: . " Károlyi" Mihály grófnak igaza volt, elvesztettük a háborút! Be kell férfiasan ismernem, Károlyi Mihálynak igaza. volt!"... Aki csak kevéssé ís ért a históriához és a tömegek lélektanához, kell, hogy ebben a percben vérfagyasztó borzongás futott legyen rajta végig. Hiszen mi tudtuk, a cenzúra kosara számára ezerszer meg is irtuk, hogy a Tirpitz-féle tengeralattjáró kaland óta ezt a háborút elveszítettük. De c ha a cinikus Tisza" István mondja ki ezt a szót ilyen leplezetlenül, aki annak idején — embervér hullásakor — képes volt kijelenteni, hogy: „Magyarországon minden csoda csak három napig tart", — ha Tisza István most ezt a szót kidobta, akkor ez az'" ország nem csak a háborút veszítette el; akkor ez az ország dühödten felhördül; *s akkor azok a milliók, akiket évekig ott kínoztak a Doberdo poklaiban, most-egy borzalmas tetemrehivásra "fordulnak majd vissza. Embereket, családapákat négy esztendőn át títf rohasztottak a lövészárkok mélyén, fehérhajú embereket, családapákat ugy botoztak, mjnt a néger rabszolgákat; siró gyermekek apját kikötötték a lövész^ árkok elé, az ellenséges golyók kényekedvére. S mindezt fogcsikorgatva eltűrték azok a millió mártírok, ha volt miért! • Most- mindennek a borzalomnak* az atyja, a belgrádi demars szerzője, a német császár emberhusszállitója, \ Tisza István maga jelentette ki, hogy: minden szenvedéstek, véretek minden hullása, idegeitek őrjöngő zakatolása, asszonyaitok hervadt melle, gyermekeitek .kenyérért siró panasza, minden-minden hiába való volt! Négy és féléves vérfarsang után jutalmul egy szó: hiába!Egy hétig dermesztő várakozás, amig az újságok Pestről-a frontokra érkeznek. Tudtuk, most ki kell a viharnak törnie, s egy hétig a viharelőtti csend tikkasztó tompasága ülte ineg a lelkeket. S akkor tényleg lecsapott az t első villám: október 24-ikétól kezdve a legjobb magyar hadtestek, Debrecen, Kaposvár, Marosvásárhely, elkeseredetten odacsapják a fegyvert; hiába tovább 0 nem szenvedünk és nem pusztulunk. Gyerünk haza] S megkezdődött az igazi hömpölygés, amely-felbontással,- vérbefojtással fenyegette az egész országot azok miatt, akik lelketlenül belevitték a népmilliókat ebbe az öt esztendős kalandba. Ha ez a lavina még mindig ugy találja az országot, hogy azok vannak, az élén,, akik miatt verték, kínozták, agyonlőtték, halálba kergették a népet, akkor a latina lehengerli nemcsak azokat, akik idáig juttatták az országot, hanem velük együtt magát az országot is. Itt volt hát a cselekvés perpe: eltávolítani a bűnösöket, megváltani, az országot az ötszáz éves járom alól, s ,a bosszúval terhesen hazagombolygő katonaságot szétoszlatni a falukba, a 1 családi -Siet b'ékiíő' melegségébe. íme: ezért kellett a forradalom, ezért kellett a Habsburgóknak menniük, ezért kellett a. Linder-féle „nem akarok katonát látni!" és ezért kellett a sürgős földreform. A munkapárt volt csatlósai ébredeznek; a forradalom tul uri módon bánt el velük. A kormány ellen vádakat kezdenek szórni, amelynek rövidlátóan aljas két támasztó pontja, hogy „a forradalom tönkretette a hadseregünket" és hogy „a földreform el? vágja a magyarság életerejét." Nos, még ezúttal nyugodtan rriagyarázzuk meg minden jlyen emelkedő hangnak, hogy mindezt. Tisza István sorsszerű, végzetesen bü!nös beszédje okozta; s hogyha ma az orJszág véresen szenved, ezt tisztára az okt. ' 17-iki nagy beszédnek köszönheti, amely 'mögött ijesztő fenyegetéssel ott emelkedik ja sötét rémkép: hí áhá! És mondjuk ineg a forradalom minden ellenségének, hogy mindenki vétkes az ország pusztulásában, aki Tisza István- .csökönyösségét támogatta, aki őt istenitette s aki még ma is olyan hangokat merészel hallatni, hogy: „visszasírja még ez az ország Tisza Istvánt!" És mondjuk meg a forradalom ellenségeinek, hogy Tisza,István olyan nagyot vétkezett Magyarország ellen, .aminő nagy szolgálatot sem>István-király, sem. IV. Béla nem* tett ennek az országnak; de néki van egy mentsége: az, hogy nagyszabású ember volt. Azoknak azonban, akik a forradalom ellenségei, azoknak éz a mentségük sincsen meg; s ha sor kerül majd az Ítélkezésre — már pedig oktalan korai előbuvásukkal önmaguk hívják ki-'ezt az ítélkezést! — akkor könyörtelenek leszünk velők szemben. Mert az a végezetes, sötét szó: hiába! még itt rezeg a lelkünkben' és bosszúért kiáltoz.az ellen forradalom minden legkisebb mozzanásánál is. Ezt ne felejtsék elí e *' Színészet. E%éten is. derék színtársulatunk minden egyes tagja a pápai közönségnek tudásának legjavát nyújtotta. Ügyesen összeállított műsor, preciz előadások jellemezték az elmúlt hetet. A jutalom nem is maradt el, amennyiben az előadások táblás házak előtt folytak le. Modern estély. ^Szombat este „Modern estély" eim alatt nagyszerűen sikerült cabaret előadást tartottak művészeink. Volt műsoron kaplé, műdal, bohózat, dráma, tánc stb. Megállapíthatjuk, hogy a közönség ezen az estélyen kitűnően érezte magát. Szomaházy két tréfája „A modern iskola" a közönség szűnni nem akaró nevetése mellett került szinre. Yftjda, brilirozott Ottó szerepében. Falk Richard egj'felvonásos vígjátéka „A gróf" Kállay Jolán rendezésében ítllandó derültséget okozott. Kállay, Érckövy, Máthé voltak benne jók, Heltai, Vajda kupiéi, H. Zorabory-Érokövy mesés angol tánca, Dalnoky-Érckövy duettje, Kállay, Szép Iiózsi, Kovácsics, Benedek, Császár és Antal szólói, Benkö hatásos, szavalata fokozták az est sikeréji. Az énekszámok betanításáért, ós kiséréséért Halmágyi karmestert illeti dicséret. Vasárnap délután a „Kóristalány" ment •közepes előadásban. Piros, bugyelláris. Vasárnap este ezt a régi magyar népszínművet elevenítették fel. Kállay Jolán Zsófi szere-. póben pá'zar alakítást nyujtotk Mátljé a biró szerepében szintén elfogadható volt. Császár, Csillag őrmester tökéletesen játszotta meg. Heltai Peták alakításában mutatta meg, hogy minden szerepében kitűnő.'Kósza Gyurkát 13ihary-adtanagyon ügyesen. Heltainé és Vajdáné a szolgálók szerepében állandó derültséget okoztak. Érckövy, Vajda és Antal Lajos, ^Benkő és Antal Nusi szerepeikben kifogástalanok voltak. ° ° Szybill. Hétfő este a „Sybill"-ben volt a színházat zsúfolásig megtöltő közönségnek gyönyörködni. Szép azöveg, elragadó, muzsika, az előadás ipreciz menete maradandó emléket hagytak. Kállay Jolán nagy • művészi tökéllyel alakitotta Sybill változatos szerepét. Kellemes benyomást keltett az orosz«fogságból visszatért Antal Lajos jó hangjával, szép játékával. Császárról az elegáns n.°.gyhercegről elmondhatjuk, hogy megközelíti e szerepében Király Ernőt. Sbkab mulatott a közönség Érckövy (Poire) és .Dalnoky (Sarah) mókáin, énekükön és táncukon. Vajda mint kormányzó A szokott jó volt. ' _ Princz. Kedden este ismét Gábor Andor darabhoz volt szerencsénk. Á*mit Gábor irt az tényleg a „Princz", de amit 'bemutattak az minden-volt csak nem az. Antal Nusi nagy indispositióval küzdött és ez magával rántotta a többi szereplöket is. Mindamellett meg kell említenünk Benköt, Császárt és Biharyt kik valamennyire mégis „a helyzet magaslatán" állottak. Benedek j'ó Amelio volt, Tul a nagy krivánon. Szerdán este hawnad.szor került szinre Fafkas operettje, valamivel gyöngébben mint az előző alkalommal. Kállay, Vajda, Érckövy » Baratye család kitűnő volt. Császárnak (Kiss Pista) kissé?gyönge napja volt. Arcliibald szerepét a beteg Bihary helyett "Gilley.játszotta elég ügyesen, - ' " '"" Császár ds Császár. . Csütörtökön és pénteken a keyis irodalmi
