Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-03-03

! Pápa viroi hatóságának és több pápai s pápa-sideki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 8zark«utA*«ff •» kl»dóhiv»ul: Qoldberf üyuln papirkereskedéae, FS-tér 23. Mám. Telefon. 113. Kelelös aaerkeastS se laptulajdonos: GOLDBERG GYULA. EISflsetéeek éa hirdetési dijuk a lap kiadóhivatalain* kttldandSk. A lap ára: eg-ées érre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 8 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára 80 fillér. Mezőgazdaság és közigazgatás. Magyarország fennállásának és nagy belső erejének, amelyről a háború folyamán tanúságot tett, kétségtelenül a mezőgazdaság az alapja. Az a tény, hogy Magyarország őstermelő állam és az a körülmény, hogy az ország saját magát tudja uyerstennényekkel ellátni, szerencséje volt ennek az idegen népfaju országnak a békés időkben és sokszoros szerencséje lett most a háborúban. Kétségtelen léhát, hogy ha a háború után igyekszünk is bizonyos mértékben indusztriálizálódni, a főbázisunk mégis a mezőgazdaság, az ugrik ultura lesz. Közéletünknek tehát még jobban, mint eddig a mezőgazdasághoz kell alkalmazkodnia. A mezőgazdaságról a háború bebizonyította, hogy az ország életerejét jelenti, tehát minden társadalmi és állami megnyilatkozásunknak ezeu a plattfnrmon kell állnia. Éppen ezért igen helyesnek és életrevalónak tartjuk azt a kérdést, amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egyik legutóbbi irodalmi szakosztályülésén szóbakerült. Ezen az ülésen ugyanis azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy miképen lehetne a Magyaróvári gazdasági akadémiát belekapcsolni a pozsonyi tudományegyetembe. Ideiglenesen azt kéri a szakosztály a közoktatásügyi minisztertől, hogy a gazdasági akadémiát végzett hallgatók folytathassák jogi tanulmányaikat a pozsonyi tudományegyetemen és itt megszerezhessék a közigazgatási pályához szükséges államvizsgái kvalifikációt, a végleges megoldást úgy kívánják, hogy a pozsonyi tudományegyetemen 5 éves tanfolyamból álló fakultás alakuljon. Az első 8 évfolyam tanszékei a pozsonyi egyetemen, a második két évfolyam Magyaróváron legyen szervezve. Kívánja ezenkívül az Omge irodalmi szakosztálya, hogy a minősítési törvény megfelelő megváltoztatásával a gazda-jogászok is érvényesülhessenek a közigazgatási pályán. Az Omgenak ezt a javaslatát mindenkinek helyeselnie kell, aki tudja, hogy magyar hazánkban mit jelent a mezőgazdaság és aki tudja, hogy milyen nagy érdekeink lflződnek a papíron már sokszor hangoztatott, de gyakorlatban még egyáltalában nem érvényesülő többtermelési akcióhoz. Azt ma megállapíthatjuk, hogy a magyar közigazgatásból sajnálatos módon hiányzik a közgazdasági szellem, a magyar közigazgatás tisztviselőitől teljesen idegen a közgazdasági eszmekor és a termelő munkának illő elismerése és megbecsülése. Enólkül pedig hiába akarunk többtermelési akciót indítani, a közigazgatás nem iogja tudni azt hathatósan támogatni. A többlermelési akciót pedig társadalmi alapon mint valami jótékonysági mozgalmat, lehetetlen megcsinálni. A többtermelési akciónak a legerősebb és legcéltudatosabb hatósági közigazgatási támogatásra vau szüksége, ha eredményt akar elérni és azért van szükségünk arra, hogy a közigazgatásban is legyen gazdasági szaktudás, hozzáértés és megértés. A háború után egészen új aera következik, amely új nerábau az ország megújhodásának kell elkövetkeznie. Ez pedig egyoldalú jogászi műveltséggel és államvizsgái kvalifikációval lehetetlen elérni és keresztülvinni. Látjuk az ukrajnai békeszerződésben, hogy a jövő problémái különösen s a mi részünkre elsősorban ós eminenter közgazdasági természetűek. E problémák megoldásúban vezető szerepet kell játszania az ország közigazgatásának. Ehhez a vezető szerephez pedig szaktudásra és hozzáértésre vau szükség. Aki tehát a jövőbe lát, az csak helyeselheti ezt az akciót, amely lehetővé akarja tenni, hogy a többtermelési akció ne csak pompás jelszó és cikktéma legyen, hanem átplántálódjék n valóságba, s ha majd megakarja nyitni a közgazdasági szellem előtt a közigazgatási pálya felé vezető mindeddig zárva tartott kapukat. Megyegyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága február hó 23-án rendkívüli közgyűlésre ült össze a megye székházában. A közgyűlés lefolyása, külső képe, a közgyűlésen elhangzott felszólalások és az egész közgyűlést uraló ünnepélyes, emelkedett hangulat — hűséges kifejezője volt a vármegye közönségét fogva tartó érzelmeknek. Szinte azt mondhatnánk: ünnepe volt ez a törvényhatóságnak. Már maga a közgyűlést megnyitó főispáni beszéd, mint az ünneplésre hívó harangszó csendült meg s ringatta ünnepi hangulatba a lelkeket. A közgyűlést — a zsúfolásig telt teremben — pontban 10 órakor nyitotta meg a főispán. Beszéde, a mellyel a közgyűlést megnyitotta, újból egy szép gyöngyszemmel gazdagította azt a füzért, a mely hivatva lesz összegyűjtve hirdetni a késő utókor előtt a mi főispánunknak utolérhetlen éfcessTóhrsát, a szivek felett gyakorolt uralkodását. Megnyitó szavaiban a világháború remélhető befejezését jelezve a már megkötött ukrán békét méltatta gyönyörűen. „Az emberi agy és szfv — úgy mond — mint ha nem is tett volna soha a békére berendezve. A mi után évek óta epedünk, most, hogy bekövetkezett: az első békekötés hire, a rendkivüliség érzetével gyönyörködtette szívünket, elménket, egész valónkat". Majd Igy folytatta nagyhatású beszédét, melyet gyakori taps, harsány éljenzés szakított félbe: „A kis gyermek imbolyogva, bizonytalanságot eláruló tipegéssel teszi meg az első lépést, miközben ott áll mellette szerető aggódással, biztató szóval az édes szülő, várva-lesve, miként tanul meg szive szerette járni. Mi, igen tisztelt közgyűlés, aggódó szívvel, édes bizakodással, sejtelmes reménykedéssel nézzük, ha vájjon ez után az első lépés után, melyet Európa a béke felé tett — mihamarább be fog-e következni az, hogy Európa biztos, szilárd léptekkel indul meg a béke útján. Hogy ma már ott jár Európa a béke ösvényén, ebben elévülhetlen érdeme van Apostoli királyunk nagy békeszeretetének, aki mindig a békét, a megértést hirdette és kereste". A főispán indítványára a közgyűlés hódoló feliratban üdvözli IV. Károlyt az első békekötés alkalmából. Majd bejelenti a főispán, hogy alig 3 havi munkássága alatt az általa létesített .főispáni jótékonysági-alap" a mai nappal túlhaladta a 100,000 koronát Mély hálájának ad kifejezést főleg a megye gazdaközöaségével szemben, mint a mely gazdag adományokkal gyarapította ezen alapot s reá nézve lehetővé tette azt, hogy segitségére lehetett e vármegye sok-sok nélkülözést, nyomort szenvedő szegényének. Ezzel kapcsolatban kéri a közgyűlést, nevezzen ki egy 3 tagú bizottságot, a melynek feladata leend megvizsgálni és állandóan ellenőrizni ezen alap helyes elosztási és kezelési módját Azután üdvözölve a szép számban megjelent bizottsági tagokat, a gyűlést megnyitotta. Utána dr. Bibó alispán indítványára a közgyűlés mély hálájának adott kifejezést a főispánnal szemben a 100.000 korona jótékony sági-alapnak összegyűjtéséért, egyben ezen alap kezelésének ellenőrzésére felkérte Koller Sándor udv. tanácsos, dr. Spitzer József és Perényi Antal bizottsági tagokat. Ezután áttért a közgyűlés a nap eseményét képező tárgyra, a Wekerle kormány ó Felsége álul történt kineveztetését tartalmazó leiratának tárgyalására. Dr. Horváth vm. főjegyző felolvasta a kor' mányelnöknek, majd az egyes szakminisztereknek I leiratát, a melyekben ezek a vármegye közönségé: nek támogatását kérik a haza javára irányuló munkájukhoz. Az állandó választmánynak ama javaslatával szemben, a mely a kormányt egyszerűen üdvözölni kivánja s ennek a közjó előmozdítására irányuló munkájához a vármegye támogatását igéri, dr. Illés Dezső törvényhatósági biz. tag hosszasan, megindokoltan. hatásos beszéd kíséretében azt indítványozza, hogy a kormányt kineveztetése ^lkaimából a törvényhatóság örömmel üdvözölje, öt bizalmáról biztosítsa s erről Wekerle Sándort a következő sürgönyben értesítse: .Mai napon tartott törvényhatósági bizottsági rendkívüli közgyűlésünkön tárgyaltuk Nagyméltóságodnak hozzánk intézett 387. és 602. számú leiratait, melyek szerint Felséges Urunk Királyunk bizalmával Nagyméltóságodat eddig is viselt mi-