Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-06-09

De még egy lépést tehetne az adV politika az ipari többtermelés érdekóbei Az iparvállalatok egészsége** fejlődés*' uél az uj befektetéseknek, a termeié kiszélesítésének költségeit csak részbe szokás az alaptőke emelésével fedezni a költségek nagyobbik felét rendszerin fokozatosan törlesztik a nyereség eg; hányadából. Ezt a momentumot figyc lembe vehetnék az uj adótörvények Enyhébb kulcsot szabadna csupán al kalmazui arra nyereségrészre, amelye üzemi befektetésekre fordit a részvény társaság, nem pedig a részvényesei osztalékigényeinek kielégítésére. A pénz ügyi hatóságok feladatát ugyan kétség kivül komplikálná egy ilyen megkülöu böztetés, de ettől nem szabad vissza riadni, mert a kétféle adóskála felálli tásával taláu határozotlabban mozdítani elő az állam az A ori többterinelést, min bármilyen nms utón. A szubvencionálás és a kedvezmó nyes vasúti szállítások rendszerévé szakítani kellene a háború után. Ez i rendszer nem vált be több okból. Üveg házi atmoszférát teremtett egyes gyárai számáru, amelyek igy évtizedeken á vegetáltak, anélkül, hogy hasznára lettet volna a magyar gazdasági életnek. D« káros volt az államsegélyek és a ked vezmóuyek szisztémája azért is, mer a magyar gyárak egy része nem a2 áruk minőségének javítását, vagy a ter melési költségek fokozatos redukálását ÓH nem a fogyasztópiao kiszélesitéséi tűzte ki programúiul, hanem az állau erszénye ellen indított offenzívát: hiszei az állami támogatás egyszerűbb, bizto sabb, kényelmesebb mód volt a jövedel mezőség biztosítására, mint a gyár üze mének javítása. Az iparsegélyezés he lyett az államuak taláu inkább társu kelleue szegődnie a magántőke mellű olyan iparágak meghonosításánál, arae lyek még teljességgel idegenek Magyar országon. Hiszeu a magyar vállalkozás kedv ritkán indul el uj csapáson: hauen ehelyett tömegesen alakuluak uj gyárai az olyan iparágakban, amelyekben egykét vállalat véletlenül uagyon jó mér legel mutathat lel. Ugy, ahogy uálunJ a jóforgalmu divatárukereskedós mellet telepszik meg egy másik ilyen bolt, nen pedig egy olyan, az egész környékei uniós uiég efféle üzlet. Az utánzás é: nem a kezdeméuyezós szelleme irányi totta a magyar gazdasági élet iparpoli tikáját. Ahol valódi kezdemónyeióatt vau szükség, ott kell közbelépnie é segítenie az államnak. De komolyabb, legnagyobb feladat; it magyar államnak az ipari többtor nie lés problémájával szemben az ipari szén esükségletéuek biztosítása. Mindeu más feladatot lényegileg amúgy is ^sak a magángazdaság oldha meg. Ezen a ponton azonban csaknen lehetetlenek az egyes vállalatok, itt csal &z állam segíthet ós segítenie kell azza az energiával, amelyre a magyar né] létkérdései kötelezik a kormányt és Í törvényhozást. Réezben a földgá«t és viziorőket kell praktikusan 02 ipar rendelkezésére bocsájtani a szén pótlására, részben pedig eszközt és módot kell találni arra, hogy a szénhiány miatt ne álljanak meg minduntalan a magyargyárak üzemei. Amig a széukérdós nincsen rendezve, addig a magyar állam nem romélheti, hogy az ipari többtermelés fog sei>itsó«íóre sietni, a financiális nehézségek ellen vívott nehéz küzdelmében. A városi párt. Polgármesterünk, dr. Tenzlinger József programmbeszédében jelezte, hogy egy u. n. „városi párt"-ot óhajt alakítani, mely párt üvatva volna a közgyűlés elé kerülő ügyetet már eleve megvitatni s azt ugy vinni ída, hogy az ott keresztül is menjen. Ha >cdig e párt ellene foglalna állást, ugy a (özgyüléssel nem kellene az időt hiába, ires szalmacsépeléssel eltölteni. A legmelegebben együtt érzünk és gonlolkodunk e tárgyban polgármesterünkkel 5s szívből óhajtjuk, hogy e tervének sikere Is legyen. . Azonban azt szeretnők, ha „a városi »rt" már meg is alakulna, mire ő székét ilfoglalja, hogy a nagy munka, mely ő rá rár, azonnal kezdetét vehesse s a vezér így teljesen felszerelt kész sereget vehesten át. Mert az idő pénz s ezen rossz időben nég inkább az mint azelőtt volt. Minden jercnyi mulasztásért kár. Az a tekintélyes Járt, vagy legalább is annak igen nagy •észe, mely őt polgármesterré, vezérévé váasztotta, kiegészítve az ellenpártnak azon aulaival, akik a múltban is megmutatták, logy e város közügyei iránt önzetlenül érJeklődnek és működnek közre, olyan biztos bázist nyújthat az alkotást és javítást begérő polgármester számára, hogy azt haladéktalanul megalakítani elsőrendű feladata »őt kötelessége a volt Tenzlinger-pártnak. 1: pártnak tömörnek, egységesnek, fegyelmezettnek kell lenni s tagja lehessen ne csak városi képviselő, hanem minden városi polgár, a ki e városból egy haladó, fejlődni akaró várost akar. A párthatározatnak érvényt kell tudni szerezni a közgyűlésen s a közönyt, amit eddig éppen ezen tagoktól láttunk, fel kell váltani a nemes hévvel s ott kell lenni a küzdőtéren. Láthattuk, hogy akárhányszor egy véletlenül összeverődött alkalmi többség (ámbár nem a képviselők többsége) homlokegyenest ellenkező határozatokat hozott, mint pár héttel ezelőtt ugyanezen ügyben egy másik alkalmi vagy igazi többség. Ezt a városi párt hiánya és az alsóvárosi képviselők szervezettsége okozta. Az ilyen vacillációnak egyszer és mindenkorra véget keli vetni s nem szabad tűrni, hogy egyes képviselők cézáromániája írasson vélt sikereket a közöny segélyével. Ehhez kell a „városi párt" s ehhez kell az energikus, igazságos uj vezér, amiyen Tenzlinger József dr. polgármester. Színészet. E Léten igen változatos műsorral kedve* nedett dr. Patak a pápai közönségnek. Hét <-st lia* darabot adott elő. Mii-deu este ma* iai látszottak, csupán a „Tavasa és szerelem" men kótszor. Sajnos a minőség nem felelt meg mennyiségünk. Az opere't GsTOffcaáinsái nem lehe kifogásolni, mert a vidéki közönség más előcdá »okat nein igen látogat. így aztán nem is kíván liatjuk, hogy heteukiut kettőnél több drámai é vígjáték előadás legyen, mert a kettő közül ;eg ilálb egyik üres vagy félig telt nézőtér ölöt játszódik le. Szombaton „Mágnás Miskát" adták. E da rabban léputt fel Bihary Böske leguagyobb saj aálatunkra utoljára. Vasárnap a „Limonádé ezredes" ke ül műsorra. A Limonádé ezredes — valóban li'uo iádé. De sok embernek, különösen a nőknek islil i limonádé. Váljék egészségükre! A darab *ze •eplöi: Eudrödy, Julia« Margit, Lantos, Pogiay Jrvössy, Dezső, Molnár, cjzigethy Annus é tíedgyessy Erzsi ueni limonádészerüeii, haiien >lyau tűzzel játszottak, mintha pezsgő szellem ne it daiabban léptek volna lel. A 9ziuház főcélja 1 közö'iség muiattatása kitűnően sikerült nekik Hétfőn a „Itézígy'-at játszották kevó számú közönség elótt. Kiss Mariska ismét 1: ralo szerephez jutott. Elragadóan kedves Voll uaiut durcáskodott, kényeskedett és becézget téltokeuy urat, kit Ungvári adott, as idegesség »zeszé!yes?ég, féltékenység hangját kit unó-n el találta. Mudgyessy ismét a színpadi beszed első rendü művésznőjének bizonymt. Molnár Janó •)•:•. gesztusával, minden mozdulatával w -g iacagtutta a kúzouség tl. Igen jó volt Nadahs, Mici a néger szobalány szerepében. Kedden a „Svihákok" mókáin kaoagott lözöuség. .yiolnár János és Kiss Cecil reinekü látszották a bájosan huncut, kedveseu szeuiteie: is becsületesen szélhámoskodó csibészpárt. Ma •ud-'.i, élethű maszkjukkal és kosztümjükkel i hatottak. Lantos Lola és Szigethy Annus rend kivül sueidig, fess tisztek voltak. Juhász (Mi-u. és Telokáu (lioland) szép énekükkel gyöuyork'd tették a közönséget. Pogány a hóbortos test izerepében remekelt. Endrődy kiapadhatat in humorának sunki sem tudott jóizü kacagás nólki • 1--i-u lani. Igen jók voltak ííádassy és Éiokövy Szerdáu és csütörtökön a sok banalitás u' . \ zenéért ok lelke: ,. „Tavasz és szerelem" indul fel. Ha a bájos dalok halhatatlan költője : Sohubei Fereno felkelne sírjából, ö sem választhatna ké poótikusabb megjelenésű előadót, mint Juhás Margitot és Kis Cecilt. Kis Cecilt egész est iiunepelte a közönség, Juhász Margit ináaodi (elvouásbeli művészileg előadott nagy áriája szűnni nem akaró uyilt ssini tapssal honoraaa közönség. Molnár János flrgang) magas sziu voualu játékával ismét megerősített ama véleni<í nyüukbon. hogy jeilemszinész a javából. Pogáu Metuzsáieui szerepében igen tetszett a közou segnek. Endrődy, Medgyessy és Szigethy első rendü alakításokat nyújtottak. Pénteken Csiky Gergely vígjátéka a „Nagy mama- került színre. Homokay Gabriella mélLó sággal adta a nagymamát. Gyengéd, szerefetteljei kedves és érzelmes nagymama volt, anélkül, hog; árzeigőssé vált volna. Bájos alakot mutatott b Sziget hy Annus, Martha szerepéuen, mely ne szép tiiádáit nagy hatással adta elő. A lelki fe tzüitség, a kedélyben összegyűlendő és hirtde kitörő érzelmek, indulatok igaz és hü kifejezései vei mindig hozzá férkőzik liallgatóiuak szivéhei Ungvári Miklós mint Űrkéuyi baró és Fogán, mint Kosuta nagy hatással játszottak. Medgyess; Erzsi mint Seraphine, túltett mindeu férlikomiku kollégáján. Dezső Vilmos Tódorka sserepét szer fölött mulatságossá tette. A kitüuo elöadú* maga színvonalán állottak kisebb szerepeiben: Nadass; Mici. Örvössy, Kállay, Dócy Emma és Gimei iizi. Szombaton az .Elvált asszony" c. opentte átszólták.