Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-10-13

uovember 9-iki keletű 4308/1917. M. E. számú rendelete, mely a háborús gaz­dasági központok kormányhatósági fel­ügyeletéről ós ellenőrzéséről rendelkezik. E rendelet nagy vonásokban körül­írja, hogy a miniszter felügyeleti jogát, — mely a megbízottak, bizományos és albizomáuyosok tevékenységére is ki­terjed, — miképpen gyakorolja. 4-ik §-a szerint a miniszter felügye­leti jogkörénél fogva utasíthatja a köz­ponti szervezet vezetőségét, hogy a mulasztást, vagy szabálytalanságot el­követő alkalmazott ellen illetményeinek terhére egy havi fizetése erejéig, a bizo­mányosok és albizomáuyosok ellen pe­dig ötezer korona erejéig terjedhető rendbírságot szabjon ki. Bár kétségtelen, hogy a rendbírság kiszabása, valamint a bizományosi vi­szony rögtöni hatályú megszüntetése a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik, mégis azt tapasztaljuk, hogy a közpon­tok vezetőségei — nyilván félreértés­ből — ezeket a hatósági jogokat önma­guk is gyakorolják. A közönség teljesen tájékozatlan a központok vezetőségének jogkörét ille­tően s ennek folytán nem ritkán meg­történik, hogy illegitim uton kivetett bírságokat megfizetnek, mert a megbír­ságolt fél nem akarja magát további el­járás tortúráinak kitenni. Közjogi szempontból végtelenül fontos ugyan e kérdés, mert felette ve­szélyes még a legtávolabbról is lehető­séget nyújtani arra, hogy magánsze­mélyek és magánintézmények hatósági, pláne büntető jogokat gyakoroljanak, mégis inkább a kérdés érdemi oldalá­val kívánunk ezúttal foglalkozni. Bár tagadhatatlan, hogy kizárólag a miniszter gyakorolhatja a bírságolás és azonnali hatályú felmondás jogát, mégis kétségtelen, hogy az iniciativa nem a minisztertől, hanem a központok vezető­ségétől s azok közegeitől fog származni. Végeredményképen tehát a miniszter felhatalmazásából egy roiuistériumi tiszt­viselő gyakorolja eme rendkívüli jogo­kat, aki a központok közegei által egy­oldalúan és sokszor az érdekelt személy minden megkérdezése nélkül eléje ter­jesztett tényállás alapján határoz. Ha most figyelembe vesszük, hogy a központok a még kiszabandó bírság nagysága, illetve egyéb jogkövetelmé­nyek tekintetében is javaslatot tesznek a miniszternek, akkor egész bátran ki­mondhatjuk, hogy itt a központok olyan jogokkal ruháztattak fel, amelyeket kritika nélkül nem hagyhatunk. Minden megtorló eljárás: bírásko­dás. Ez esetben a központok bíráskodnak minden jogászi közreműködés hijján. anélkül, hogy a terhelt fél egyetlen szót emelhetne védelmére. Nincs is módjában az, hogy a vád adataiba te­kintsen. Nem is tudja ellenőrizni az el­lene felmerült bizonyítás adatait Egy szép napon megkapja a határozatot, egy­szerűen befejezett tény előtt áll, anél­kül, hogy módjában volna magán segí­teni. A Közigazgatási Bíróság elutasítaná a panaszt, mert törvényes rendelkezés azt kifejezetten hozzá nem utalta, a pol­gári bíróságok pedig azt mondanák, hogy a jogorvoslatot kereső fél szerző­dése alapján vetette alá magát a mi­niszter bírságolási jogán alapuló hatá­rozatnak. Szóval előfordulhatna az az eset, hogy valaki személyes bosszú vagy alantas kenyéririgység áldozatává válik, anélkül, hogy súlyos sérelme ellen or­voslást találhatna. De nem védi a minisztertanácsi rendelet a közérdeket a szabálytalan tulkapásokkal szemben sem. Ha ugyanis valamely bizományos, vagy megbízott szabálytalanságot követ el, akkor az il­legitim uton elért nyereség oly nagy, hogy ahhoz képest mosolyogva várhatja a kiszabandó bírság maximálisan 5000 korouáig terjedhető ítéletét. Parancsoló rendelkezés ugyanis nem írja elő a bűn­vádi eljárás folyamatbatételét, az ily irányú intézkedés tehát teljesen fakul­tativ. Nézetünk szerint ezen a fonák hely­zeteit csak ugy lehetue segíteni, ha a minisztérium valamelyik osztályában egy legalább részben birákból álló ta­nácsot állítana fel, mely kellő kautelák mellett kontradiktóriusan lefolytatott bizonyítási eljárás alapján hozná meg határozatát, mely ellen egyfokú felül­vizsgálati eljárásnak lenne helye. Ez a bizottság aztán egyrészről nem engedne lehetőséget annak, hogy ártat­lan személyek szenvedjenek, vagy ala­csony indokokból eredő áskálódás ál­dozatai legyenek, másrészről, ahol bűn­cselekmény tényálladékát látná fennfo­rogni, kérlelhetetlenül megindítaná a bűnvádi eljárást s ezzel kapcsolatban érvényesítené a kincstár kártérítési igé­nyét is. Alkotmányos államban helytelení­teni kell azt, hogy a kormányhatalom és annak közegei birói jogkörrel legye­nek felruházva. Nálunk már is túlságos uagy büntetőjogszolgáltatási jogkörük van a közigazgatási hatóságoknak. Hová jutunk, ha még a központok is büntető jogkört gyakorolnak. Maradjanak a központok gazdasági intézménynek, de szervezni kell mellé­jük egy külön ügyészi osztályt, [mely szigorúan megvizsgál minden a köz­pontok működési körében előforduló tulkapást. Az ügyészi vád alapján azu­tán meglelelően összeállított független bíróság hozzon ítéletet oly módon, hogy a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket, az ártatlanok pedig szabaduljanak miu­den zaklatástól. Ezzel kapcsolatban módját kellene ejteni annak is, hogy az árdrágitási és hasonló tárgyú kihágási ügyekben való bíráskodást kivegyék a közigazgatási hatóság kezéből és független bíróságok elé utalják, melyek a büntető perrend szabályai szerint ítélkeznek. Dr. Szatmári Ferenc. VEGYES HÍREI. Gróf Esterházy Péter. Grót Ester­házy Péter a debreceni os. és kir. 7. huszár ezred hadnagya, ki hosszabb ideig harcolt az olasz fronton, gróf Zichy János moórí vadászkastélyában a inostaui veszedelmesen dühöngő spanyol nátha áldozatául esett. A daliás és mindenütt általánosan rokon­szenvnek örvendő vitéz huszártiszt tetemét okt. 13-án délután 3 órakor hozzák Pápirs, ahounau Qannára szállítják és a családi sírboltba helye­zik örök nyugalomra. A gyászoló apa, gróf Es­terházy Sándor os. és kir. kamarás, cs. és kir. felsége a királyné főudvarmestere, marcaltö ura iránt, az egész környéken általános a részvét. Pihenj békében örök nyugvó helyeden gyönyört! családfának korán letörött fiatal hajtása! — Díszközgyűlés. A mult vasárnap d. e. 11 órakor nagyszámban összegyűlt városi kép­viselők előtt, díszközgyűlés keretében leplezték le Mészárol Károlynak, városunk volt polgár­mesterének arcképét, dr. Autal Géza, dr. Tenz­linger polgármester és dr. Kende Adám mon­dottak lendületes szép beszédeket, melyek a volt. polgármester érdemeit gazdagon méltatták. A kép, melyet Herz Dávid, városunk neves festő­művésze festett, a közgyűlés elnöki asztalánál ábrázolja Mészáros Károlyt, előtte a zöld posz­tóval fedett asztalon a csengővel. — Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Dinkgreve Nándorné szül. Tory Emiha, Dinkgreve Nándor celldömölki nyomdatulajdonos ifjú neje folyó hó 11-én rö­vid szenvedés után meghalt. Férjén és három kis árváin kívül nagyszámú rokonság gyászolja. — Ah. rendőrkapitány felhívása. Két héttel ezelőtt részletesen foglalkoztunk Kemény Béla, városunk helyettes rendőrkapitányának aszal a felhívásával, melyben hivatali alárendelt­jeit a közönséggel szemben udvariasságra és előzékenységre inti. A vidék nagyobb hetilapjai, köztűk a Veszprémmegyei Hirlap is, mely újság megyénk hivatalos lapja, nagyrészben leközli a dicséretes felhívást és éppsn ugy mint mi is tettük, hoszátűsi, bogy e fogalmazvány városunk rendőrkapitányát a legelőnyösebb oldaláról mu­tatja be. — Meghívó. Jóakaróimat és ismerőseimet ezennel van szerencsém, Szerus leányomnak, Steiner Jenő úrral leendő egybekelésére, mely t. hó 20-án saját lakásomon d. u. 2 órakor tog megtartatni, tisztelettel meghívni. Ösv. Lő weit­stem Vilmosné. (Minden külön értesítés helyett.) — A pápai izr. ingyen népkonyha és ingyenfürdő vezetősége f. hó 9-én tartotta meg évi rendes közgyűlését, kevés érdeklődő jelen­létében. Az évi jelentésből kitűnt, hogy e nemes intézmény az elmúlt évben gyönyörűen műkö­dött, öt hónapon át több mint 20.000 ebéd ke­rült kiosztásra éhező iskolás . gyermekeink és öregeink között. A közgyűlés elhatározta, hogy a népkonyhát az idén is megnyitja, még pedig november 3-án. Hogy azonban a jelenlegi sú­lyos viszonyok között legalább a hideg téli hónapokban zavartalanul működhessék, nagyou kérjük városunk nemeslelkű adakozóit, hogy aa idén is, mint eddig, adományaikkal bennünket támogatni kegyeskedjenek. — Eljegyzés. Schwarcz Dezső TJgodról eljegyezte Singer Mariskát Lovásspatonáról. (Minden külön értesítés helyett). — Áthelyezett tanfelügyelő. A vallás­os közoktatásügyi m. kir. miniszter Schaller Flóris kir. tanfelügyelőt Báos-Bodrog vármegyé­ből szolgálattételre Veszprémvármegyébe áthe­lyezte és dr. Verleaz Gyula vezető tanfelügyelő mellé osztotta. — A spanyol betegség járványszerü fellé­pése folytán városunkban is tömeges megbetege­dés fordult elö, a minek következtében az összes iskolákat nyolc napra bezárták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom