Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-09-22

Pápai Lapok kozuuk «lvftsz.pt» piaeaink visszaszerzésére, nem lesz már módunkban a mull hibáit helyrehozni. Nagyon fig.\ el«mreméltó szavak hangzottak el a legutóbb a MagyarBosnyák ós Keleti Gazdasági Központ közgyűlésen e tárgyban, oly felelősség teljes személyek részéről, akiknek módjukban áll, hogy neesak szónoklatokkal, de tettekkel is segítsék, ezt a magyar kereskedelemre é* iparra nézve katasztrofális helyzetet gyökeresen megváltoztatni. Az elhangzott beszédek nem mindegyike fedi azt a gazdasági politikát, melyet mi hirdetünk, s amely a mi programruunk szerint hivatott a magyar érdekek védelmére. Mindjárt elöljáróban az elnöklő Lánczy Leó óhaját sem helyeseljük, mert mi nem kívánjuk — noha történelmi jognál fogva csakugyan Magyarország igényelhetné, Bosznia és Herczegoviuának az országhoz való csatolását. Nem kívánjuk pedig azért, mert- egy ujabb számottevő nemzetiség nyugalmára annyira káros nemzetiségi propagandát s különben is el tudunk képzelni gazdasági együtt működést minden politikai annexió nélkül is, sőt az ilyen formájú gazdasági kapcsolatot orősebbuek is tartjuk. Szterényi József kereskedelmi minister, noha speciálisan csupán Bosznia és Herczegovina gazdasági problémáival foglalkozott, igen figyelemreméltó kijelentéseket tett, melyek ha nem csupán Szterényi József kijelentései, hanem egyben a magyar kereskedelmi miniszteré is, ugy sok eddigi mulasztást hozhat helyre s talán még azt is remélhetjük, hogy a magyar ipar s kereskedelem visszanyeri azokat a Balkáu piacokat, melyeket eddig sikerült elveszteni. Egy rövid, de igen figyelemreméltó részletet idézünk Szterényi József vasárnapi nagy beszédéből, de ez a részlel is megvilágítja azt, hogy a Balkán az egyedüli piac, melynek összeköttetésére Magyarországnak mulhatatlauul szüksége vau s azt kikapcsolni egyenlő lenne, lemondani jövendő boldogulásunkról. A beszéd e részlete igy hangzik: „A Balkán-államokkal való gazdasági kapcsolatot umig egyrészről cél, tudniillik a mi magunk nagyobharányu gazdasági kifejlődésének előmozdítója, azonképpen egyúttal kell, hogy erőteljes eszköz is legyen számunkra. Csak mellékesen érintve Ut a politikai érdeket, egy uj eszmével állunk szembon: a gazdasági entente eszméjével. Az angolok királya a mai lapok nzeriut a politikai entente kiegészítéséül a háboru után. a béke korsznkára, amelye! mi, középhatalmak, szövetségeseinkkel, a török és bulgár néppel együtt igazi békekorszakának reméltünk és vártunk vagy várunk, a gazdasági háborút hirdeti. Addig, amíg a reánk kéu>szeritett gazdasági haiv tartani fog, egyetlcu nyers auyagvoualunk csak u Kelet lebet. A Keiét a maga gazdag nversanyagtárházával segítheti ki annyira, írnenynyíre a mi gazdasági élotünkef. Figyelemreméltó s megszív lel endo kijelentések ezek, mert olyan érdekeket szolgál, melyek a jövendő Magyarországgazdaságának pilléreit akarják nemcsak megerősíteni, hanem a kialakult viszonyok szerint megépíteni. Nem szabad engednünk azt, hogy pillanatnyi s talán jelenben igen nagyfontosságú, de más téren mutatkozó előnyökért, olyan uagy árat kellett űzetnünk, mely terhek végeredményben gazdasági függetlcuségüuket kívánná áldozatul. Csakis erős magyar ipar és kereskedelem lehet záloga jövendő érvényesülésünknek s ezt semmi árért sem szabad kockára tennünk. líMf*. szeptember 22. VEGYES MIEL — VarOBi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete 1918. szeptember 27-én rl. 0. 3 órakor (pénteken) és következő napjam közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. Elnöki bejelentés. 2. A szervezési szabályrendelet módosítása. 3. Javaslat a vigalmi adóra vonatkozólag. 4. Javaslat egyes üresedésben lévő tisztviselői állások betöltése iránt. 5. Javaslat a vízvezetéki szabályrendelet 25 szakaszának módosítására vonatkozólag. 0. A vadászati jog bérbeadására vonatkozó szerződések jóváhagyása. 7. Tanács javaslata a városháza átalakítása tárgyában, s,. Javaslat a Sözvagóhid helyreigazítása tárgyában. 9. Antaiháza pusztán a majorudvaron lévő kut megcsináltatása. 10. A Kossuth-Lujos utca és Petőn' utca sarkán lévő Kluge Károly tulajdonát képező ház megvételére vonatkozó javaslat. 11. Az 191G. évi zárószámadás. 1L!. A képviselőtestületnek 72/1918. tkvi sz. határozata Csoknyay Károly löjegyzö és Bédei Józsel adóügyi jegyző illetményeinek felemelése tárgyában. 13. Ösv. Szenté Jánosné kérelme kegydijauak telemelése iránt. 14. Osv. Preiner Pálué kérelme kegydij vagy segély megállapítása iránt. 15. Herz Dávid rajztanár kérvénye tiszteletdíjának felemelése iránt. 16. Dr. Böhm Zoltán kérelme tiszteletdíj megállapítása iránt. 17. Városi koosisok kérelme ruházati segély megalapítása iránt. 18. A kövezet es vasúti vámdijainak nmelése. 19. A beszerzési előleg iránti igények megállapítása. \'U. A városi közigazgatási alkalmazottak 1918/19 évi csaiádi pótlékának megállapítása. 21. Iuditvány báró Szurmay Sáudor honvédelmi miniszter uruak a város díszpolgárává leendő megválasztása tárgyában. 22. Szokoly Ignác rendőrkapitány kérelme ujabbi i. hónapi szabadság engedélyezése iránt 23. Szabályrendelet tervezet a fejőstehenek tárgváuak megnagyobbítása dien. 24. A városi tauács javaslata a legtöbb állami adót fizető képviselők jövő évre érvényes névjegyzékének kiigazítására hivatott bizottság kiküldése tárgyában. 25. Csoknyay Károly főjegyző szabadság iránti kérvénye. 2b- H dlstetter Dezső rendortogalmazó szabadság iránti kérelme. 27. Steinberger Lipót indítványa a Papa-csornai helyérdekü vasul menetrendjének megváltoztatása tárgyában. — Drágák a tankönyvek. A szülök a legnagyobb elkeseredés haugjau panaszkodnak, h< gy a tankönyvek árai egyenesen horribilisak s uebezen beszerezhetők. Minden középiskolában más tankönyveket használnak, a helyett, hogy az egész ország területén egyféle tankönyvek lennének használatosak. A kultuszministerek a béke idejében nem is tucHt. de ezerszámra engedélyezték a selejtesebbnél .selejtesebb tankönyvek kiadását, a mi jó volt a kiadóknak, de nem a szülőknek. Ez a rendszer, a mi a mellett, bogy a tankünyvirásnál a tncat termelést honosította ineg, most kegyetlenül inegbosznlja magát. Számtalan iskolakötelesnek nincs tankönyve. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kultuszminister mit. fog tenni? Mert a tankönyvhiányt egy rendelettel még sem lehet elintézni. De nem hagyhatjuk szó nélkül azt som. hogy az iró és rajzszerek, az irkák árai is rettenetesen lelraentek, ugy hogy sok szegény szülő nem birja el az amúgy is drága világban ezt a megterheltetést. A kulturkormánynak e tekintetben is cselekednie kellene minél hamarább. Nemzet

1 érdek kötelezi, hogy a kormány a jövő generáció tanulásat minden módon és eszközzel elősegítse s támogassa. — Hazi ezredünk pótszázadáuuk tisztikara — mint értesülünk — a 7-«s honvédhuszárok elesett hős legénységének özvegyei és árvái alapjajavára, folyó évi október hó 13-án, vasárnap jótékonycélu ünnepélyt rendez, mely az előkészületek után Ítélve, igen nagy sznhásuuak Ígérkezik. A részletes programmot, melyen a rendező bizottság már javában dolgozik, lapunk legközelebbi számában fogjuk közölni — A cipő. A „Veszprémi Uh-lap^-ban olvassuk az alábbi kis hírt. „A szenny gyermekek cipőjét a város keszittoti. Néhány s*áz pár már készen vau. Anyaghiány miatt azonban a munka megakadt. Arról értesültünk, hogy a hadiárvák részére a 31. hgye. árvaszéke is készitt-t cipő' és ruhát." Milyen idegen es távoli hangok ezek miuáluuk. Irigyelni lehet a veszprémi ssegéuyeket. — é, helyettes rendőrkapitány fizetése. A folyó hó 14-én megtartott tuuácsiilés Kemény Béla v. tanácsosnak, a reudői kapitányi teendők ellátásáért, havi 2U0 korona kiilöu díjazást szavazott meg folyó évi január hó 1 -tol visszamenőleg. — Horvát Kálmán városi írnok pedig, aki az aiszámvevö munkakörét tölti be. havi 50 koronát kap. — Iparengedélyt nyertek. Neumann Benő a mechnikai ipar önálló üzésére, Takács Mihályué, Ádler Jakabné, Molnár Lujza, Kuú Sándorné, Szabó Imréné, Urbán Jáuosné a gyümölcs ós söldségáru, Marko Oi/.ella a zsibárus és Miau József a lókereskeilés önálló Üzésére iparengedélyt nyertek. — Molnnr Árpád verses könyve. Két hét muiva kerül ki sajtó aiól Molnár Árpad, lapunk volt lielinunkatársanak, első könyve. — A kis veises könyv, melyet i Magyar Szociáldemokrata párt ad ki. „A Mi Csatánk" óira alatt b.g megjelenni. — A nem tényleges tisztek egyesülése. A veszprémi 31-es h. gyalogezred nem tényleges tisztjei (elsőbb intencióhoz képest megalakították e hó 12-én egyesületüket. Az egyesület célja, hogy a háboru alatt a köztük és a tényleges tisztek között létrejött bajtársi viszonyt tejlesszék és mélyítsék, a kotonai ismereteket terjesszék előadások utján, lejlesszék a sport kultuszt, jótékonycélu előadásokat tartsanak és végül az ifjúság teszi nevelésének kérdését, napirenden tartsák ezzel a jövendő generáció fejlesztését, biztosítsák. Az alakuló közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Ssulacsek Lajos századost, választotta meg elnökéül. Megválasztottak továbbá alelnökké Havasi Jenő főhadnagy, titkárrá Szűcs Ede főhadnagy, Nagy Béla és Soherer János hadnagyok, pénztárossá: Oserényi László hadnagy, ellenőrré Vojaosek Nándor hadnagy. Az egyesület évi tagsági dija 12 K. Az egyesület tagja lehet tniuden volt katonatiszt, aki az egyesület céljait megértéssel szolgáim kívánja, tekintet nélkül arra, hogy az ezreddel bármi összeköttetésben állt-e vagy nem. — A Kossuth utca szégyene. Sok hirlapi támadást állt mái ki vitézül a Kossuth utca és a Petőfi utca sarkán álló szégyenteljes kis vityillócska. Sajnos azonban olyan vitézül küzdött miudig ez a hogy a lerombolását követelök elleu, hogy a múltévben még érthetetlen okból meg is hagyták fejelui. Idő szerűnek tartjuk tehát most mikor a vaios élére, egy ombi-