Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-09-08

valósággal gyilkolja egy kör. egy betegség, a tuberkulózis. Szomorú ós lesújtó kijelentés ez. Magyarországon nébány faluban több koporsót faragnak, mint bölcsőt és több balált vezet be az anyakönyvbe a pap, mint születést. Ez a lesújtó kijelentés a legszomorúbb, mondhatnók a legkétsógbeejtöbb perspektívát tartja elénk. Hiszen akkor nemcsak a harci ereken pusztul a nemzet virága, hanem itthon már eleve elpusztul az ország oreje és az ország jövő fejlődésének lehetősége. A lehető legsürgősebb, a legkomolyabb munka vár tehát az illetékes tényezőkre akkor, amikor ezt a pusztulást, ezt a vészt meg akarják akadályozni. Lehetetlenség, bogy ezek a szomorú és lesújtó szavak ne érjenek el egészen a legfelső forumokig és ne ejtsék gondolkozóba azokat az embereket, akiknek Magyarország jelenével ós jövőjével kell küzdeniük és arról kell gnudoskoduiok. Wekerle miniszterelnök nemrégiben jelentelte ki, hogy a Ház szeptemberi ülésszakán huszonegy szociális törvényjavaslatnak tartalmaznia kell olyan intézkedést, amely feltétlenül megakadályozza a tiiberkulózis terjedését. A nemzet gyilkosa névvel illeszthetjük ezt a betegséget, amely kíméletlenül ée válogatás nélkül szedi áldozatait az itthonmaradottak népéből, akár gyermekek, akár felnőttek, akár aggok. Nem lehet tovább nézni ezt a ucmzetpusztulást, mert akkor egyszerre azl vehetnők észre, hogy nincs kinek békét kötni, nincs kinek iskolákat építeni, nincs kinek lisztjegyet kiosztani. Amikor egy világhírű tanár mondja nyilt ülésen a fent idézett szavakat, akkor már uagyon szomorú a helyzet Müller Kálmán báró állásánál és tekintélyénél fogva sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy indokolatlanul Pipál glÉt* 1918. igeptember 8. ama bizouyoa huszonegy törvényjavaslat ólén igenis a tüdővész elleui küzdelem törvénybe fog állni. Hasznos tudnivalók a táviratról és csomagokról. A tisztelt közönséget pár oly hasznos tudnivalóra figyelmeztetjük, melyeket a postát gyakran igénybevevők sem tudnak s ezért mint feladók nagy kárt szenvedhetnek. Először a táviratokról jegyezzük meg, hogy a cimben a kerületet mint teljesen feleslegest, meg ne jelöljük, az utcát az utca nevével egybeírjuk, számokat pedig mind a cimben, mind a szövegben betűkkel írjuk ki. Számoknál ugyanis a táviratvevö gyakran téved, mig ha betűvel van a szám kiírva, a tévedés nehezebb, tehát ritkább. PL: Gömbös Károly Zárdautca harmincegy első emelet hat. Vegyél husz métermázsa szappant Dezső. Mivel az utóbbi időben mindsürübben vesznek el csomagok, melyekért a feladó csak csekély kártérítést kap, azért a feladó minden egyes csomagra és szállítólevélre irja ki a csomag valódi értékét. Ha értéknyilvánitás nélkül elveszik egy csomag, feladó csak a csomag súlyának kilogrammja után 5 korona kártérítést kap. Pl. 8 kgr. sulyu értéknyilvánitás nélkül feladott és elveszett csomagért 8-szor 5=40 kor. kártérítést fizet a posta. A kár lehet ennél az esetnél, mondjuk 1200 korona is és ezen értéket ha feladó tudja is bizonyítani, még akkor sem kap többet 40 korona kártérítésnél. Mig, ha a feladó a valódi értéket ugy a csomagra mint a szállítólevélre felírja, akkor a csomag elveszése esetén a nyilvánított értéket megkapja. Ezért az értéknyüvánitásért 300 koronánkint 10 fillér fizetendő. Azonban 600 koronán felüli értékkel ellátott csomagokat gondosan és előirt szabály szerint kell csomagolni. — Báró Szurmay Sándor városunk díszpolgára. A m. kir. 20. honvéd gyalogezredelmérgesítse, vagy legalább is kétség-Jdel szerves és szoros kapcsolatban állunk. Ennek beejtőnek tüntesse fel a helyzetei. Ha a fenti szavakat ő nyilvánosan elmondta és a szavakhoz egész Magyarország orvosi kara helyeslőleg bólintotta a fejét, akkor tenni kell valamit, mert akkor már nagy veszélyben forgunk. A kormánynak tehát legsürgősebb és legkomolyabb teendői közé tartozik, hogy a tüdővész ellen teljes erejével felvegye a küzdelmet. Hogy kórházat épit-e, szanatóriumokat csináltat-e, vagy az egész országban keresztülviszi az a m. kir. 20. honvéd gyalogezrednek tulajdonosává Őfelsége ussoki báró Szurmay Sándor m. kir. honvédelmi minisztert nevezte ki és az ezred immár az ö nevét viseli. Veszprém vármegyének a mi városuuk, Pápa városa az egyedüli városa, melyet belső kötelék fttz a most már Szurmayezredhez. Erre való tekintettel Kemény Béla városi tanácsos azt az indítványt terjesztette a képviselőtestület elé, hogy a közgyűlés honvéd gyalogezredünk tulajdonosát, uzsoki báró Szurmay Sándor m. kir. honvédelmi minisztert Pápa város díszpolgárává válassza meg. A városi tanács már toglalkozott is az indítvánnyal és azt egyhangú lelkesedéssel magáévá téve. pártolólag terjeszti egyes városok és falvak csatornáztatási * közgyűlés ele. kötelezettségét, erre vonatkozólag nem! - A lekáahivatal elnökének díjazása adunk és uem adhatunk tanácsot Elég orvosi szaktekintély áll a kormány rendelkezésére, aki megfelelő tanácsokkal elláthatja a kormány ezzel foglalkozó illetékes tényezőit. Itt uem az a fontos, hogy a kormáuy mit csinál, hanem az a tény, hogy csinálja és pedig csinálja miuél előbb. Mert a mai helyzet végveszéllyel fenyegeti az országot, a mai helyzetet tovább türui lehetetlen. Ezt a kormánynak is be kell látuia és reméljük, hogy A városi tauács dr. Molnár Imre lakáshivatali h. elnök havi fizetését 3S0 K-ban és megfelelő háborús segélybeu állapította meg. — Qyáaa. Őszinte részvétet keltett városszerte Koritachotier Adolf v. képviselő nejének, szül. Breuer Fáninak t. hó 4-én történt elhunyta. Az elhunyt urinö temetése f. hó 5-én volt nagy réstvét mellett. Az elhunytat térjen és egyetlen leányán kívül uagyszámu rokonság gyászolja. — A kisbirtokotok országos földhitelintézete t. hó 17-én tartandó közgyűlésére vámosunkat is meghívta. A tauács a közgyűlésre a város képviseletében dr. Tenzlinger Józaefj polgármestert küldte ki. — Hősi halál. Balogh Miklós, Balogh Qynls pápai gözfürdötulajdonos 81 éves fia. a hárotéren szerzett, betegségében meghalt. A rokonszenves fiatalember a pápai ifjúságunknak közszeretetben álló tagja volt. Temetése a Kálváriái-kápolnából nagy részvét mellett folyt le. — Mosonvármegye sorsa. A „Győri Hírlap" irja a következőket: Mióta kipattant a vármegyék kikerekitésének meg nem cáfolt terve, az érdekelt megyék természetesen ezzel a fontos kérdéssel foglalkoznak. Mosonvármegye című laptársnak érthető szélességgel ós alapossággal tárgyalja a vármegye megszüntetésének hírét és két megállapodásra jut. Első természetesen az, hogy a határszéli vármegye meg nem szüntethető, a másik, hogy ha magasabb közigazgatási érdekből ez a helyzet bekövetkezuék, az esetben csak Györvárinegyével való egyesítése a logikus, mert hiszen törvénykezési és pénzügyi igazgatása máris ide fűzi, vasutközlekedési szempontból pedig szintén ez az előnyös. A mi tudomásunk szerint a régi felosztási tervek azon alapuluak, hogy Mosonvármegye nagyobb részét csatolj.-.k Győrhöz, egyrészét pedig Pozsonyhoz, viszont annak idején Veszprémmegye pápai járásának Győrhöz csatolásáról is szó volt, kapcsolatban azzal a tervvel, hogy a pápai járásbiróság. ha nem kap külön törvényszéket, sziutéu a győri törvényszók területéhez osztják be. — Meghívó. A győri kereskedelmi és iparkamara 1918. évi szeptember hó 10-én, keddeu d. u. 3 órakor saját székházának üléstermében ^Vilmos császár-ut 5. sz. I. emelet' rendes közgyűlést tart, melyre a mélyen tisztelt kamarai tag urakat ezúton is vau szerencsém meghivni. Győr, 1918 szeptember hó 1. HlatkySchlichter Lajos elnök. — A tizesmalom telkének rendezése. A tizesmalom leégése óta a malom és környéke az állomásról érkező idegenekben egy elleuségdulta házcsoport benyomását kelti. A város most e vidéket rendezni, illetve a város kellős közepén levő elhagyatott telket parkiroztatni akarja, miért is a városi tanács megbízta a t. főügyészt, lépjen érintkezésbe az uradalom igazgatóságával, nem emel-e kifogást a parkírozás elleu. — Kéményseprési dijak felemelése. Pethö József és Csorba Károlyné kéménysepröttalet-tniajdonosok kérelme folytán a városi tanács f. hó 1-től fogva a háborús drágaság tartamára a kéményseprési dijakat az eddigiek duplájára emelte fel. Egy kicsit hirtelennek találjuk ezt az egyszerre 1U0 százalékos emelést. Talán lassúbb tempóban is haladhatna e téren a város. — A városi szegények ruházata. A városi tanács legutóbb, ülésén tárgyalta a városgazda jelentését, mely szerint a rettenetes drágaság és auyaghiány iniat.t nem képes a házi szegényeket ruhával ellátni. A tanács elhatározta, hogy a beliigymiuister utján a Népruházati Bizottságtól fogja kérni 20 öltözet, férfi ruha, 40 ing és alsónadrág, 10 öltözet női ruha és 20 női ing kiutalását. Hát a többi szegények, elsősorban a szegény iskolásgyermekek ruházatáról ki fog gondoskodni ? — Az iparos- és kereskedőtanonc iskola jvében a veszprémi l>ir. tanfelügyelő értesítette a várost, hogy az iskola részére a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 3000 korona államsegélyt utalt ki. Nem vette tehát tekintetbe a miniszter, hogy a város az előadók óradijait — a háborús viszonyokra való tekintettel — kénytelen volt fölemelni. Ilyformáu 541U K kiadás fedeaetleu maradt. A tanács most az osztályok összevonásával igyekszik a költségvetést redukálni s ha ez lem sikerülne, a tol* kiadás fedezetére a községi pótadóalap emelkedéséből várható bevételi többletet jelölte ki. — TJj vasbotonliid. A városgazda jelentése szerint a villanytelep előtti Tapolcakid deszkázata korhadt. A tauács utasította a főmérnököt, hogy a jövő évi vizfogás alkalmával készítendő vasbetonhidra vonatkozólag terjeszszen be javaslatot és költségvetést.