Pápai Lapok. 45. évfolyam, 1918

1918-01-06

XLV. évfolyam. a. 1918 fam&rt. 1. szám. Pápa város hatóságának ét több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott köilönye. Megjelenik minden vasárnap 8i»rke$ztö»ég ét kiadóhivatal: floldberg Gyula papirkereskedeae, F8-tér 23. szám. Telefoa. 3.1S3. KelelSa sterkesstf 4a laatulaidonoa : GOLDBERG GYULA Kir.ii/. féa.k ea hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához lii.ldendSk. A lap ira: egész évre 13 h\, félévre C K., negyedévre i K. Njitt-tér toronként 40 Hllér. — Kgyea alám ára M SUár. A nök társadalmi tevékenysége a háború alatt. Irta Bireiy látván, Budapest fS- éa székvároa polgármestere. Az a feladat, a melyet a tisztelt szerkesztőség volt szíves rám bizni, némikép a krónikás körébe vág. Egyszerűen csak fel kellene sorolnom mindazokat a tevékenységi ágakat, melyekben

1 „honunk széplelkli hölgyei" a háborús bajok enyhítésére közreműködnek s ezzel a rámbizott feladatot igen hálásan, már meg is oldottam volna. A nök társadalmi tevékenysége ugyanis a háború alatt oly sokféle s főként oly leleményes új flieg új jótékonykodási alkalmak produkálásában, hogy tevékenységük különböző fajtáinak egyszerű felsorolása magában véve is bő anyagot nyújtana nemcsak egy {cikk, hanem egy egész- melléklet számára. A mozgósítással együtt, mely hadba szólította katonáinkat, minden külön parancsoló rendelkezés nélkül ment végbe egy másik mozgósítás: az emberszerető, lelkes, hazafias, áldozatkész magyar női szívek mozgósítása. Társaságbeli asszonyaink, leányaink oly tömegesen vonultak a háborús jótékonyság szolgálatába, hogy talán nincs egyetlenegy sem, a ki a munka valamely ágazatában ma részt nem venue. Ellenben van egész sereg olyan, a ki számára nincs annyi ágazata a háborús társadalmi tevékenységnek, hogy még valami újat hozzá ki ne találjon. Passziónak, nemes kedvtellésnek, divatnak nevezhetném, — ha könnyedén elméskedni akarnék, — de valójábau a kötelességtudásnál is több az, a mi hölgyeinket a háborús jótékonyság munkájába vonta. Valami kötelességösztön ez, mely olykor szinte a tudatosság alatt áll s csak érzi, hogy a mikor mindanynyiunknak mindenünk kockán forog, a mikor a vér s amikor az élet árfolyama alászállott: uékik is tenniök kell valamit, nékik is cselekedniök kell, ha egyebet nem, hát cigarettát lölteni, s lemenni az utcára s teletömni az első szembe-bicoegő sebesült katona markát. Ha végiggondolok azon a sokféle munkán, a melyet a magyar nők végeztek és végeznek a háború kitörése óta, szinte azt látom, hogy ez maga az okos feminizmus legnagyobb sikere. De egyszersmind útmutatást is látok a nők jóvendó érvényesülésére. Nem a férfi én a nő egyenjogúsítása a fő, hanem a férfi ós nő értékének egyensúlyba holyezése. Mert a mit a háborúban a mi katonáink véghezvittek, arra csak igazi férfiak képesek, de csak akkor, ha leányaink és asszonyaink olyan hősies, gyengéd ós nemes munkát végeznek, a melyre férfi képtelen. Az, a mit a magyar katonák ós a magyar nők most produkáltak, ennek a háborúnak immár kétségbe nem vonható, meg nem dönthető, el nem homályosítható és soha el nem évülő diadala. Ez a háború valamikor csak el fog innlni, s hisszük, reméljük, hogy Isten segedelmével jól fog elmúlni reánk nézve. De annak a nemes vetélkedésnek, annak a kedves ötletekben oly gazdag s szívjóságban, segítőkészségben oly áldásos munkának, melybe hölgyeink most tanulnak bele, vége ne szakadjon a háború végével sem. Ha valamire e téren még szükség van arra, hogy ez a sokléle és gyakran talán itt-ott ötletszerűen szétágaz tevékenység szervesebb, rendszeresebb legyen. Mert a háború veszteséglistájának nem azok a derék hőseink az igazi áldozatjai, a kik nyugosznak immár s emberfölötti fáradalmaik után elpihentek a Drina partján, a kárpáti fenyvesek tövében vagy Galícia, Orosz-l/mgyelország messze vidékén ... Ezeket már földi gond nem zavarja... De a kik utánuk árván, özvegyen itt maradtak, a kik bennük és velük mindenüket elvesztették, ezek az igazi áldozatok. Dúsan sarjadzik most a hősi kereszt a véráztatta csataföldből: sok, sok kicsi fakereszt, a mely messze az otthoni hajléktól, idegen országutak mentén jelzi a névtelen hősök nyugvóhelyét. A sok, sok fakeresztnél talán csak az a töméntelen nehéz kereszt SEomorúbb, a mit a háború a fenntartóiktól megfosztott családanyák számára ácsol. Hősök mindannyian, a kik görnyednek alatta, ők talán a legigazibb hősök; halálos küzdelmet vivnak az élettel, magukra hagyottan. Az ő keresztjük a legsúlyosabb, köunyítsünk rajta nem lankadó, megmaradó, állhatatos, meleg szeretettel és munkával. A mostani nehéz napok szép és áldásos női tevékenysége itt kaposolődik bele hölgyeink számára a jövő teendőibe. Minden család, melyet a jó sors megkímélt a csapástól, vegyen gondjába egy-egy olyan családot, a melyet a fen közeitől fosztott meg a háború. Támogassa a roskadókat, segítse az esendőket, tekintse minden asszony a maga veszteségének asszonytársa veszteségét; • szülessen meg a háború vérkecesztségébeu s a nagy assszonyi szolidaiitás is, melyet eddig csak emberi szolidaritásnak neveztek. A nöegyleti estéfyek. - 191? december óa 30. Előkelő tóvárosi művészek vendégszereplésével, a helyi írói gárda legkiválóbbjainak közreműködése mellett fényesen sikerült, ernlékezetea két iiitjy e«é|yt. rendezet mait izombaton és vasárnap a Pápá vároei jótékony nflegvesiitet a rá várakozó, megsokszorozódott nagy* •ágú humanitárius Mádatuk megoldások est aaükséges anyagi erük gyarapítása »é Íjából. Mindkét estély a Grirl-szálló nagytermében folyt 1« előkelő, dísze* közönség jelenlétében, bár nem hallgathatjuk el azon megjegyzésünket, hogy tlye» igazán magas' színvonalon álló, vidékfii ritkaság* számba uietiö művészi eaeiuéuy iránt kissé nagyobb érdeklödéel tanúsíthatott volna a pápai publikum, ölömmel konstatálták a megjelentek, hogy a nagyiéi "in régi módi, sok zavart okozó ivlámpnil. a figyelmes rendezőség pompás, új égőkkel, oseréltette ki. A 9kH szombati eetélyt Tomor Árkád saját szerzeményű hatásos prológjával nyitotta meg. Majd a legkiválóbb magyar orgonaművész, Koestler, Botti és Straube világhírű tanítványa: Intuitív Zsíros LUzsö zeneakadémiai tanár mutatkozott be, zongorán mutatván be néhány pompás hangulatú saját szerzeményét. Antalftytüárom akadémiai tanártársa kísérte el pápai útján, mind a három a mag» hangszerének országszerte csodált mestere. «. Közülök St.-in.-r Hugó regi kedve* ismerőse a pápai publikumnak. Pápai fin, kit gyermekkorától ismer és szeret közönségünk. 8 0 e-eae* letetet szívesen viszonozva azzal, hogy majd minden évben eljön hozzánk, hogy időközönként beszámoljon ueküuk, szűkebb pátriájának uiüvésaetének folytonos és nagyarányú fejlődéséről. A. közönség mindkét este tűntető módon juttatta iránta kifejezésre elismerését, köszönetét és sas-, ratetet, Romaguoli Ferenc vAdáazkdrt-müvéec. ás Demeter Lajos fuvolaművész, mindketten a* opera tagjai, egyaránt magukkal ragadták a hallgatóságot azzal a tökéletes művészettel, amely lyel mindegyikük a saját hangszer'-* kezeli, á két nagyszerű hangverseny-estnek igasjati nehéz lett volna méltóbb befejezést találni, mint azt a Serenade-ot. amelyet a három művéén} Demeter Lajos, Rotnagnoli Ferenc, és Antal Ily Zeirot Dezső trióban adott elő, egybe forrasztva, harmóniába öntve mindhármójuk csodás művészetét. Az első est művészi szamai köaé méltókép illeszkedett bele dr. Antal Géza oraz. képviselő gyönyörű előadása, am lybeu a mélyen járó, magvas gondolatok ssiues külsőben egy rendkívül vonzó és közvetlen előadás kensáébsn ti)ertek ki tej esést és hatottak be a hallgatóság tartójától, avagy hotdogujánáuuk «s«*|«gyába, lelkébe,