Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-06-03

— De . . . éu nagyon jól tudom, édesem folytatja az asszony fájdalmas hangon, nagyot jól tudom, hogy kezdek csuuyului, liogy liajau vékonyodik, és hogy nemsokára ki kell huzat NON elülső fogaimat. — De gondold csak el, nem tart most semm sokáig — szakítja télbe a férje. Ugylátszik MOST gyorsabban öregszik az ember, mint azelőtt Apám házában még Haydnt és Mozartot játszót ták, pedig azok sokkal apám születése előtt meg haltak. És most . . . most Gounod már elavult Fájdalmas dolog ez, úgy látni viszont az emberei itjukoii ideáljait. És milyen borzongató érezni tudni azt, hogy az ember megöregedett. Feláll és újra a zongorához ül, előveszi i hangjegyet és lapozgat benne, mintha egy író asztalfiókban keresgélne ifjúkori emlékek, hajfür tök, préselt virágok és szallagok között. Szeme rámerednek a fekete hangjagyekre, amelyek olya uok, miut kis madarak, amelyek drótkerítései ugrándoznak, iparkodik bennük a rég elmúl napok tavaszi hangjait, szerelmes suttogását é örvandezö trilláit hallani, de mind hiába. MINDÉI oly idegenül tekiut rá, mintha az ifjúkorra val« emlékezést egészen benőtte volna a dudva. Igen igen; a húrokat por fedi, a rezonátor beszárad és a posztó lekopott. Egy sóhaj tut át a szobán nehéz mély sóhaj, és újra CSEND lesz. Egyszem megszólal a fiórfi: — Mégis csak különös, hogy az a gyönyöri prológ hiáuyzik ebből a zongorakivonatból. Egés: tisztán emlékszem rá, hogy volt benne egj prológ, hárfa kísérettel és nagy chorussai. Vala hogy igy hangzott. Lassan kiütögeti a dallamot, amely úgj hangzik, mint egy mély hegyszakadékban lolyc patak zörgedezése ; egyik hangot követi a másik arca felderül, ajkai mosolyra nyílnak, a ráncoli elsimulnak és kezei erőteljesen ütik meg a billentyűket, amely ES erős, és fiatalos és kedveskedő hangokat adnak ós hangos, meleg hangon énekli a basszus szólamot. Az asszony kiszabadul komor gondolataiból, könnyező szemekkel figyel ás csodálkozva kérdi: — Mi ez? — Romeo és Julia! — A mi Rómeónk -• feleli a férj. Felugrik és odateszi a kottát a meglepet fiatal asszony felé: — Látod! Ez a mi nagyapáink és nagy anyáink Rómeója volt, ez — nézd osak — t Bellini Rómeója. Hát mégsem vagyunk olyat nagyon öregek. Az asszony rápillant sürü, bársonyos haján a harminc éves férfinak, és megnézi magas, simt homlokát és fénylő, tüzes szemeit. Azután öröme' sugárzó arccal mondja: — Igazán mIN; ha 25 éves volnál! — És te? Olyan vagy, mint egy fiatal leáuy És minket bolonddá tudott tenni az öreg Bellini Mindjárt gongoltam arra, hogy ez nem az igazi — Nem, kedvesem, én gondoltam err< elsőnek. — Valószínűleg, mert te vagy a fiatalabb .. — Igen, de te . . . Es a térj és feleség egymás mellet ülnek é mint két gyerek tréfálkozva vitatkoznak arról hogy melyikök öregebb, és csodálkoznak, hogyai találtak azelőtt ráncokat és s/.ürke, ősz hajszála kat, mikor uem is voltak sem ráncok, sam ős: hajszálak. r lEGIEUIMEl — A városok Biervezkedése. Lapunk mult számában már röviden megemlókaztüuk a városok mult hó 18-iki kongresszusáról. A kongresszus iránt igen nagy volt az érdeklődéi és több mint négyszázan vettek részt a városok képviseletében. A kongresszus legnagyobb eseménye Bárczy polgármester beszéde volt, amelyben kifejtette az általa megindított szervezkedési mozgalom céljait. Látta - úgymond — a magyai városok pénzügyi bajait, pénzügyi önállótlanságát, az állami gyámkodás béklyóit, a közigazgatási feladatok folytonos növekedését és ezzeí szemközt a kórházügy és közegészségügy rettene| tes hiányait, a népbetegségek pusztítását, a városi beruházások akadályait és ezt a teljes súlytalanságot, amelyet a városok az ország közéletében jelentenek. Sikerült megalakítani a városok kongresszusát, most azonban, ha a városi polgárság érdekeit határozottabban akarják biztosítani, szervezni kell a polgárság egyetemét. Egéss közéleti munkásságomat — mondotta befejezésül — egy cél érdekébo állítottam és ez: Budapesttel együtt a magyar városok és városi polgárság boldogulása, érvényesülése, erősítése. Ebben látom biztosítva mindazt, amit várunk, amit kívánunk a magyar nemzet eljövendő új korszakában: a polgári függetlenséget és szabadságot, a gazdasági megújhodást, a magyar műveltség végleges megerősödését, a szociális haladást, egy szóval a polgári demokrácia és az új magyar nemzeti állam diadalát. Erre kell a városi polgárságnak szervezkednie, komolyan elszánt, erős elhatározással. Bárczy beszédét viharos tetszéssel fogadták. Utána még számosan hozzászóltak az általuk már ismertetett határozati javaslathoz, amelyet dr. Harrer Ferencz tanácsnok, a kongresszus főtitkára terjesztett elő és azt egyhangúlag elfogadták azzal, hogy a részletes programot a Polgár-szlövétségnek ezúttal kényszerűségből elinai adt alakuló gyűlés-) fogja megállapítani. — Gönye Lászlót, a cs. és kir. ihászi méntelephez tartozó Emiiháza puszta intézőjét a hadügyminisztérium kiváló szolgálatai és érdemdús hosszú munkássága elismeréséül föintézővé, tahát a törzstiszti állományba nevezte ki. E kinevezés széles körben — így városunkban is — örömet okoz, mert általa a kiváló ihászi törzstisztikar egy méltó és értékes taggal gyarapodott, — Katonai kinevezlek. A májusi előléptetések során a király dr. Pálőy Elek m. kir, 7. honv. huszárezredbeli hadnagyot főhadnaggyá, Tevely István u. e. e.-beli zászlóst hadnaggyá, — Signum laudia - másodszor, ö cs. és apostoli királyi Felsége a legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerés másodszor — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adassék az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása el.ismeréséül Münk Jenőnek, a 7. honv. huszár| ezrednél beosztott 6. honv. huszárezredbeli tart. főhadnagynak — Kinevezés, ő cs. ós apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben adományozni méltóztatott az alezredesi ciinet és jelleget Nagy Lászl<! nyugállomány u őrnagy ak a veszprémi 31. honvéd pótzászlóalj parancsnokának. — Hősi halai. Wesszely Antal cs. és kir tüzérzászlós május hó 23-án 22 éves korában a; olasz harctéren hősi halált halt. Az elesett ifjr, hős kiben Major Gyula villanytelepüuk üzemvezetője sógorát gyászolja, gimnáziumi tanulmányai egy részét Pápán végezte s azóta is gyakran megfordult városuukban, így korai halála nálunk is sok jó ismerősét és barátját fogja megrendíteni. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Kaufman József pápai m. kir. adóhivatali gyakornokotjelenlegi állomáshelyén való meghagyása mellett a XL fizetési osztályba ideiglenes minőségű adótiszttó kinevezte. — Meghívó! A Sárvárott működő és a hadbavonultak hozzátartozóit gyámolító „Segélyakció" saját pénztára és a sárvári hadiárvák javára 1917. évi június hó 6 án Sárvárott, a Korona-szálló nagytermében Sándor Mária és Maleczky Bianca, a m. kir. operaház tagjai, dr. Antal Géza, országgyűlési képviselő, Kacsóh Feryuó, Brezovits Iluska, a Szombathelyi Zenetrió és Enyeter László közremüküdésével Müvész-estélyt rendez. Kouferál Halmi Bódog. Helyárak az I—VI. sorban 5 K, a többi sorban 4 K. Felü'fizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek csak a pénztárnál válthatók. A hangverseny kezdete pont 8 órakor. A rendezőség. — Szakfelügyelői megbizás. A vallás és közoktatásügyi miniszter a pápai keresk. és iparos tanonciskolában Kurschák József pozsonyi felső kereskedelmi iskolai igazgatót bizta meg a szakfelügyelői munkakör ellátásával. — A köztisztviselők beszerzési segélye. A koimány a közszolgálati alkalmazottak részére egyszersmiudenkorra szóló ruhabeszerzési segélyt engedélyezett. A segély összege tisztviselők és hasonló alkalmazásnak részére 500 korona; kezelők, kezelőnők, dijnokok, óvónők stb. részére 300 korona; végül altisztek, hivatalszolgák stb. részére 200 korona. A családi pótlékban részesülő közalkalmazottak a most jelzett alapösszegen kivül az általuk élvezett családi pótléknak megfelelő nagyságú összeget is kapják. A mozgósítás folytáu bevonult alkalmazott is kaphat segélyt, ha vagy ömaga vagy erre jogosult hozzátartozója kéri. Az állami, vármegyei és állam vasúti alkalma zottak ruhasegélyét hivatalból, az illető alkalmazottnak külön kérelme nélkül, azonnal és egy összegben utalványozzák és fizetik ki.Ezzel szemben a városi alkalmazottak segélye egyelőre csak a papíron van meg, mert az e tárgyban kiadott kormányrendelet a városi alkalmazottak tégelyének mikénti utalása tárgyában újabb renlelet kibocsátását helyezi kilátásba. Ilyformán a városi alkalmazottak drágasagi segélye, akiknek pedig elsösoibau volna arra szükség*, könnyen lehetséges, hogy meg fog fenekleni a bürokráoia posványaiban. Pedig erre a segélyre igazán rá illik a mondás: kétszer ad, aki gyorsan ad. — Kőszegi ev. leánynevelő intését (iuteruátussal kapcsolatos felső leányiskola és leánygimnázium) középiskolai átszervezése a jövő iskolai évben tovább folyik. Akik a felső leányiskola I—IV osztályaiba vagy a leánygimnázium X—V osztályaiba óhajtanak beiratkozni jelentkezzenek az intézet igazgatóságánál. Olyanoknak, akik nem az intézetben, hanem a városban családoknál kivannak elhelyezést, szivesen nyújt tájékozást és támogatást akár az intézet igazgatósága, akár Kőszeg város polgármestere. — A csapatteátükhöz bevonuló katonák csak annyi élelmiszert vigyenek magukkal, ameunyit az úton elfogyasztanak, mert a feles vagy el uem készített élelmiszer a határrendőrség által elkoboztatik és kárba vész. — A bábanövendékek ösztöndíja. A polgármester értesíti a közönséget, hogy az első osztályú bábaképző iutésetbe beutalt bábanöveudékek ösztöndíját a kir. kormány 180 koronáról 300 koronára emelte fel. — A gazdák figyelmébe! A hatóság felhívja Pápa város gp.zdaközönségét, hogy mindazok, akiknek birtokaik a vasút mentén vannak, az azon learatott és kepébe rakott gabonauomüeket a pályatesttől legalább 95 méter távolságra rakják, nehogy a mozdony kihulló szikráitól azok meggyulladjanak, a tarlókat pedig mielőbb szántsák fel, hogy azok a kihulló szikráktól szintén tüz-t ne fogjauak. A learatott gabonát pedig mielőbb hordják be. — Felemeltek a hus árat. A polgármester, tekintettel az állat árának folytonos emelkedésére, Pápa varos területén a húsárakat az állatorvos véleményes jelentése alapján a következőkép állapította meg: Magáuhússzékekbeu a marha- és borjúhús eleje 8 kor. 80 1. Magánhússzékekben a marha- és borjúhús hátulja 9 kor,