Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-04-22

Megjelenik minden vasár NAP. 8z*rk«izt6s4g és kiadóhivatal : Goldberg Oynla papirkereakeléxe, Kő-tér 'l'.-ik szán: Tclefca szám Mészáros Károly 1897 1917. A már három éve örvénylő világháború véres forgatagában elszoktunk az ünneplésektől: egyesek és események ünneplésétől egyaránt. Nem azok az idők járják, amelyek alkalmasak volnának a múltban kihívott sikerek és eredmények méltatására. Szemeink elé világrengető eseményeket tár nap-nap után a történelem most lejátszódó legnagyobb tragédiája — a jelenben; ki tudná ilyenkor ügyelő tekintetét a múltra irányítani? Ám vannak egyéniségek, kikben összpontosul az eredményes mull, a küzdelmes jelen és a reményteljes jövő s az ily egyének életéhez fűződő fontos határnapok mellett nem halatihatuuk el közönyösen még a mai rendkívüli időkben sem, mikor összeomlóban a mait, forrongásban a jelen, kialakulóban a jövő. Ilyen kiváló egyéniség Mészáros Károly s ilyen határnap: 1917. április 24, annak a napnak huszadik évfordulója, amelyen őt Pápa város képviselőtestületének egyhangú bizalma mini polgármestert e város élére állította. Norman Augell klasszikus háborúellenes mfivébeu olvastuk, hogy az u. n. „gyorsulás törvénye" nemcsak a fizikában igas, hanem a társadalmi fejlődést illetőleg a szociológiában is. Az ember a tűz használatát a tertiiirkorban, tehát mintegy háromszázezer évvel ezelőtt ismerte meg; s e háromszázezer évből az utolsó kétezer esztendőben nagyobb változásokon ment keresztül az emberiség, mint az előző kétszázkilencvenuyolcezer esztendőben együltesen, az utolsó félszázadbau többet haladt ós jobban megváltozott a világ, mint az egész előző ezerkilencszázötven évben. A gyorsulás a törvényét városunk fejlődése történetében Mészáros Károlynak immár 20 esztendős polgármesteri működése napnál fényesebben igazolja. Ha igaz az a történelmi monda, hogy városunkat a legelső magyar király alapította annak örömére, hogy e helyen vette át Asztrik apáttól a pápa által neki küldőit szent koronát, ha tehát városunk története már kilencszáz évnél hosszabb] időt ölel magába, úgy bátran elmondhatjuk, hogy e kilencszáz hosszú esztendő folyamán nem fejlődölt annyit és oly sok téren Pápa városa, mint a Mészáros Károly 20 éves polgármestessége alatt. Ha valami csodatevő hatalom egy szép napon sétáia vinné a város utcáira a 20 évvel ezelőtt sírba költözött öreg pápai polgárokat, azok nem ismernének rá arra a városra, amelyben egy életet éltek át s amelynek zegzugos utcáit talán tenyerüknél is jobban ismerték. Valóban, mindaz, ami egy városnak város-jelleget kölcsönöz, a mi városunkban Mészáros Károly nevéhez fűződik. Annak a közgyűlésnek tárgysorozatán, amelyen először elnökölt mint polgármester, már legfőbb pont gyanánt a vízvezeték nagyfontosságú ügye szerepelt. A nála megszokott tapintattal és eréllyel vitte keresztül e nagy művet s a vízvezeték, városunk leghasznosabb és legnagyobbszabásu közműveinek egyike már 189b. június havában átadatott a lakosság használatára. A vízvezetéket néhány év múlva: 1903-ban követte a városi villauiosmű létesítése. Amire a legtöbb magyar város csak az utolsó néhány évben jött rá, hogy a közszüksé:detet kiolégíiő üzemek a közérdeket teljes mértékben c.->ak házi kezelésben szolgálhatják, azt polgármesterünk már ebben az időben sem tévesztette szem elől. Ennek a helyes érzéknek köszönhetjük, hogy villanytelepünk amellett, hogy sikerült elkerülnünk az ilynemű vállalalok megváltásával mindenkor együttjáró rázkódlatásokat - ma már oly* fényesen prosperál, hogy a közvilágítás kifogástalan ellátása mellett kerek 211500 K-át juttatott 1915-ben a város házi pénztára ba. A közüzemek közül az ő nevéhez fűződik a jéggyár ós közvágóhíd létesítése, amely utóbbinak a közellátás szempontjából való óriási jelentősége épen a világháború folyamán domborodott ki. Annak a helyes elvnek felismerése folytán, hogy a városok ipari jellegét iz ipar és kereskedelem fejlettség*! adja neg, minden igyekezetével azon volt, •ogy minél több nagyszabású ipartelep étesüljün városunkban és új vusutvolalak építésével minél je'eniékenyebb nértékben emelje a város forgalmát. Az 3 polgármestersége alatt épült a több jzáz munkást foglalkoztató Perutz-féle ízövőgyár (ma már városunk egyik legíngyobb pótadó-fizetője) és az osztráknagyar monarchia legnagyobb mütrájyagyára: a Hungária-gyár. Városunk ősi iskolajellegének to,-ább fejlesztése egyik főgondját képezte, vlatta létesült a bencés főgymnázium, iz izraelita polgári iskola, fejlődött ki nai hatalmas arányaiban a református nőnevelő-intézet, kapott díszes új otthont a kereskedelmi és iparos-tanonciskola, nyílott ínég az alsó és felsővárosi óvoda Sil). Az ö idejében telepedett meg városunkban a kataszteri ielmérési felüg} előséir. Az ilyképeu megszaporodott tanári, hivatalnoki státus nehéz helyzetén jelentékeny mértékben segített a tisztviselőtelep létesítése, amelynek a fix fizetésüek úgyis kibírhatatlan megélhetési viszonyait enyhílő jótékony hatása csak a háború után, akkor fog teljes egészében mutatkozni, ha a béke kötés után az általános dráguláson kívül a házbérek !

s - amit biztosra veszünk — hirtelen és nagy arányokban emelkedni fognak. De polgármesterünk nemcsak a városnak — hogy úgy mondjak belső életét fejlesztette ilyen rohamos mértékben, hanem mindenkor így* ke/.ett a város külső képét is szépíteni, városiassá fejleszteni. Az a hatalmas kiterjedésű városrész, amely az új gyárak mellett létesült: az Erzsébetváros az első háztól az utolsóig Mészáros Károly polgármestersége alatt épült. Különös gondját képesté az Estei házy-út kiépítése, szépítése, amely ma már a város legszebb útvonala ós igazán kellemes „elsó benyomást" nyújt az ugyancsak néhány éve épült ritkaszép vasúti állomásról a városba igyekvő idegennek. Speciálisan őt illeti a köszönet és hála a párját rikítóan szép Erzsébet-ligelért. Alatta történt a Kossuih, Damjanich, Csatorna és Zárda utca megnyitása és rendezése, alatta tűnt el a haltéri Koritsehoner-ház, amely mint valami csúnya szeplő éktelenítette a város egyik legszebb pontját. U rendeztette az Uszoda utcát és az Anna-teret, ő burkoltatta be a Cincát és kezdeményezte az Árok utca, valamint a tiseamalom lelkének rendezését. Utcáink legnagyobb része alatta nyert aszfaltburkolatot. Egyik legközelebb megoldandó jelentős problémánkat: az új szinház építésének épen az anyagiak miatt oly nehéz problémáját óriási léptekkel hozta közelebb a megvalósulás sládiurnához azzal, hogy nem csekély üzleti érzékkel liázi kezelésbe vette a tengődő mozit, amely ma már a város egyik legjövedelmezőbb vállalkozása, egyben biztos anyagi alapot nyújt az új szinház nagy költséget igénylő építéséhez. De talán legyen elég a múltból!