Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-03-18
Előjog, ha valakinek az a históriai felad jut osztályrészül, hogy a műveltség alacsony t káu levő népeket a nyugati kultúra áldáiait>f részesítvén. Messze azon a uivóu tul, melyt kölöuben állna, lendül fel az az ország, ainel nek ez a feladat jut osztályrészül. Ezzel az előjoggal azonban kötelességek járnak. A régebbi időkben a gyarmatokat ne igazgatták más célzattal, mint azzal, hogy ők az anyaország javára kizsákmányolják, ím korábban magának a „Chartered Compaiiie»"« javára, minők az angol és németalföld-keletindi társaságok voltak. Az utolsó félszázad óta m guk a demokratikus eszmék Európában bozz járultak ahhoz, hogy jobb felfogásuk találj* utat, s mondhatjuk, hogy a tényleges viszont anyaország és birtoka között úgy fejezzük legjobban, ha a gyám- és a gyámolt közötti \ •zonnyal hasonlítjuk össze, amelynél az elsőm az a feladata, hogy a másodikat önállóság nevelje. Ez azonban az ügynek csak nemzeti oldal De a gyarmati kormányzásnak uemzetkö oldala is van, az uévszerint azért érdekes, nie a tropikus gyarmatok birtokbavétele olyau id ben következett be, amikor az államok alakulá Európában egészen más volt, mint ma. Nem szükséges, hogy nyomatékosan re mutassunk azokra a sérelmekre, amelyek ebb az állapotból erednek. A tropikus gyarmatok le; kiválóbb része, Anglia, Fianciaorszag és Holland kezében van. Azt jelenti ez most, hogy ezek . országok minden időkre maguknak sajátítják I azokat az előnyöket, amelyek az időleges terhe mellett a gyarmatok birtoklásával kétségtelen! egybe vaunak kötve? Semmiesetre sem. Nemzetközi szempontból nézve, a kormányz hatalom bánjék gyarmati birtokaival körülbeli úgy, mintha ö az összes kulturuépekuek „trustee-i meghatalmazottja volna, oly módon kormányom ván, hogy az egyik a másik mellett háttérbe u szoruljon. Ily módon kormányozza Hollandia gyarms tait. A németalföldi indiákkai szemben nini egyetlen előjogozott ország sem. Ha oda áruké szállítanak akár Németalföldről vagy Magy» országból, vagy a világ akármelyik más országi ból, azok ugyanazon vám alá esnek. A teruiékt kivitelénél Indiából egészen ugyanaz a helyze A németalföldi töke ugyanazon terheket TÍM ott, mint akármelyik más töke. A benszülött népesség viszonyaira figyeleu mel, amely még a jóval erősebb európaiakk szemben, jelentős védelemre szorul, néhány vá la.ainak törvóuy szerint bizonyos németalföh karaktert kell viselnie, hogy állandóan fan lehessen tartani azokat a rendelkezéseket, ami lyeket e védelemre figyelemmel állapitattak me| Minden más tekintetben azonban általán nini különbség a hollaudok, vagy más európai neu aetitégek közt épp úgy, mint a németalföld vagy egyéb érdekek közt. Hollandia az indiai szigetteugert, mii „trustee" igazgatja. Ily rendszer mellett mások féltékenységét nincs alap. Aki holland birtokra féltékeny, uei lehet az, mert a mostani rendszert jobbal pótolt nem tudja. A holland rendszer az egyetlei amely miudeu gyarmati féltékenységnek eleji veszi és épp ezért véget vet minden olyau oknál amely nemzetközi vitákra vezet. Aki mattakat az mindig csak azért teszi, hogy magának elé nyöket szerezzeu mások rovására és éppen ezzt okot szolgáltat a féltékenységre. A nyitott ajtónak legtöbbnyiro tökélete politikája az egyetlen helyes rendszer gyarmat területre nézve. Ámde, ha a gyarmati birtokból az embe önmagának nem szerez különös előnyöket, miér kellene a gyarmati közigazgatás terheit átvenni Mert eddigelé az auyaország által gyakorolt ei az ügykezelés valóban tekintélyes áldozatokká járt. Kezdetben kétségtelenül mindig ez az eset fokozódó fejlődéinél azonban ez is hamarosan megszűnik. Amit azonban ezzel szemben mindig ' tel lehet hozni, azok a bittokhoz fűződő kőzve1 tett előnyök, olyan előnyök, amelyek a nagy ki 1 adásokat megérik. Az anyaország helyzetéből fakad M a természetes előjog, amely a fáradságot és a terhe 1 ket is megéri. Ez a természetes előjogossáj 1 azonban sohasem olyan nagy, hogy okot szolgál 1 tatna az igazolt gyaima'i féltékenységre. Ezér > ismétlem : A feltétlen nyitott ajtónak politikájt 1 kivétel nélkül minden tropikus gyarmaton; e; 1 legyeu a jellege a háború után minden gyarmat " politikának. S ezzel az új háborúkra egy fontos inditóol 1 akkor megszűnik, s ! . lEIIEHIIEL — Tissa István gróf jubileuma. 1007 . '• március 0-óti, vagyis éppen most tiz esztendeje | ült BASH Komáromban dunántúli ref. egyház J kerület szavazatszedö küldöttsége, hogy a meg J üresedett főgondnoki állásra beérkező szavazató! kat megszámlálja. A számlálás eredménye az lett I hogy a beérkezett 285 szavazat közül 205 szavajzattal Tisza István gról miniszterelnököt választották meg a dunántúli egyházkerület gondnokává, Tisza Isi van gróf 1907. április 30 áu tartotta meg Pápán főgondnoki székfoglaló beszédét. A dunántúli egyházkerület ezt a jubiláris évfordulót, ha a viszonyok megengedik, április 30-«n ünnepi közgyűlés keretében fogja megülui, a melyre küldöttségileg meghívják Tisza István grófot, az egyházkerület jubiláló fögondnokát. — Katonai kinevezés. A király dr. Somiján Józsefet 1017 február 15 iki ranggal tart. I igazságügyi segédtisztviselövó nevezte ki. — A Gyermek8zanatórium-EgyesüTet Új vezetősége. A Zsófia Országos Gyeruiekszanatóriuiu-Egyeslilet körében a legutóbbi idöjbeu felmerült egyenetleukedésuk az egyesületinek Pestmegye székházában vasárnap délutáu Lukács György dr. titkos tauácsos eluökletével j tartott rendkívüli közgyűlésén befejeződtek. .Zichy János gróf kormauyzó-eiuök lemondott állásáról. A közgyűlés jegyzőkönyvi kös/.önetet . szavazott neki sikeres működéséért és ezután ! 1033 szavazattal Koller Sándor udvari tanácsost {választotta meg új kormányzó-elnökül. Azután I Óvári Fereuc dr. mondott beszédet, a melynek I végéu kijelentette, hogy a mai nap emh-kére a , feleségével együtt a hadiárvák javára tízezer ; korona alapítványt létesít. — A Vöröskereszt estolye. A teljes 'anyagi és erkölcsi siker jegyében zajlott le a | Vöröskereszt-egylet estelye. Az estély diszét jkülöuöseu emelte, hogy megjelent rajt az or szagos nevű költő: Szávay Gyula, a Kislaludy. és Petőfi-társaság tagja és maga mulatott be jegy sorozatot legújabb, háborús poémái közül. Hogy a pápai publikum meieg ünneplésben részesítette régi kedves ismerősét, felesleges . mondanunk is. Szávay irta az estély prológjut 'is, amelyet nagy hatás mellett Ualinyué László I Ary szavalt el. Még egy nagyobb szabású Szávay | vers szerepelt az estély műsorán, cime : „Az Úristen fogadd", melyet Tóth Sándor papnövendék szavalt ismert képességével. Tetszéssel fogadta a közönség a „Segélynyújtás" cimü élőképet, amelyet dr. Ballá Kobert, Krausz Irénke, Hindler Erzsi, Horváth Teius és a Vöröskereszt kórház sebesültjei alakítottak. Bergmann Mór komikus, akit már a Leányegylet estélyein kegyeibe fogadott a publikum, ezúttal is szűnni nem akaró kacagásra késztette a hallgatóságot. Az ének- és zeneszámok: a Gathy — Buppreckt — Krausz Adrién — Kis Kvartett, Kovács Viora elsőrendű I énekszámai, Schwarc Milivoj pompás hegedüjátéka - egyaránt az igazi művészet gyönyöiü ségével töltötte el a jelenlevők lelkét. Az est méltó belejezóseként a tauítóképzö énekkara mutatta be Lampírth Gézának Révfy által megzenésített költeményét: Ismerek egy szép országot. — Március tizouötödike. A hagyományos lelkesedéssel ünnepelte meg városuuk fiatalsága ez évben is a 48-as nagy március om!'kezetét. A házakon lengő lobogók, a szivekben lobogó lelkesedés. Az TANEPAÉGAK között a legimpozánsabb idén is a kollégium kett'is ünnepélye volt. A délelőtti ünnepély a houvédszobor előtt délelőtt 11 órakor folyt le, amelyen a fennen szárnyaló ünnepi beszédet Csizmadia Aladár, a főiskolai iijusági képzötársnlat einöke mondotta Baró Gudesius [TEÁNAK ezen alkalomra irt jutalmat nyert ódáját Du!:ou Béla papnövendék szavalta nagy hatással. Az esti ünnepség a városi színházban játszódott le. A főiskolai zene- és étinekkar preciz számain kivül újból halottuk baió Gudesius ódáját, majd Csiky Gergely réyi jó színmüve, az „Örök törvény" következett. Az összes szereplök a műkedvelői nívót messze meghaladót produkáltak. A főszerepekben Tóth Sándor, Csizmadia Irón, Ballá Jolán, Krausi Adrién, Márton Ferenc Al«zeghy Erzsébet, Vajda Dezső, Gaál Dénes, Dukou Béla és Csizmadia Aladár exceláltak. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott minden felvonást. — Szép ünnepségeket rendezett MÉG az áll. tanítóképzőintézet ifjúsága, az ág. eV. gyülekezet, csaknem valamennyi iskol». — Esküvő. Dr. Pfe 111 r Izsák sümegi rabbi, néhai Píeiő-r Mór elhunyt pápai izr. taíító fia, t. hó 4-én tartotta esküvőjét Szombatíelyen Hacker Fridával. — Az építendő új ref. templom célaira — mint a „Dunántúli Protestáns Lap u-ban >lv!issuk — 1916 dec. 31-ón kerek összegben 121500 K ált rendé kezesre. Ezen knül vau a iülön építési alapnak is 44Ö00 K-j«. A hívektől nég kl>. 15-16000 K remélhető. A templomlelyért már 1911-ben kifizetett az egyházközség 10000 K-t. — A Polgári Kör március 25-i hangers"iiyóröl ezeket az Újabb részleteket tudtuk neg: A műsor 10 számból áll, egyenkiut 5-8 lercnyi időtartamra tervezve s az egyes számok iözött apróbb szüneteket tartanak. Lesz két együttes, melyben csaknem valatnetmyi szereplő részt vesz, ezek pedig mind férfiak és mind pápaiak. A szavalaton és énekszámou kívül melyek Arany Jánosra fognak emlékeztetni, lesz még vonósnégyes, azután külön cello, hegedű, zongora, tárogató megtelelő kísérettel. A szereplők névsora ez: Gáty Zoltán, Szeutgyörgyi Sándor, •süt tó Kálmán, Koszka Vilmos, Hermann István, Rupprecht Audor, Gáty Miklós és Gáty Ferenc, igen érdekes lesz a tombola, mely a haugverleuyt követi. A azebbnél-szebb, értékes tombolaárgyak (.köztük, szinte hihetetlen, még egy pár íipötalp is) már napok óta a Polgári Körben ii vannak téve, s mostanában valamelyik töutoai lirakatban is közszemlére lesznek állítva. Beléptilij egy ingyen tombolajeggyel együtt 3 K lesz, le külön hangsúlyozzuk, hogy a zárónuendeetlel is számolva, a hangverseny pont 7 órakor negkezdödtk. — Adomány a hadiamlékre. Folyó hó 4-én tartott v. tanácsülésén bejelentette a polgárnester, hogy egy úrinő száz koronát hagyott 'alószinüleg tévedésből az asztalán. A városi talács a szász koronát a hadiemlék javára a letétlénztárba utalta. — Ittkolafelügyelöi kinevezés. A kir. anfelügyelöség előterjesztésére a minister Láng Jihály tanítóképezdei nyűg. igaagatót megbízta z iskola-felügyelöségi tisztséggel. — Signum laudis. A király elreudelte, iogy a legfelsőbb dicsérő elismerés névedi Botka ózsef m. kir. 7. honv. huszárezredbeli föhadnagyak és dr. Pulay Lajos m. kir. 31. honv. gy. e.eli tart. főhadnagynak tudtul adassék. — Az iir. Nőegylet közgyűlése. A 'apai Izr. Nőegylet ma vasárnap délután 3 óraor a Pápai Leányegylet helyiségében tartja évi »ndes közgyűlését.
