Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-03-04
XLIV. évfolyam. Pápa, 1917. március 4 9. szám. PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. SzerkeiitőséR *• kiadóhivatal : Ooldberg Gyula papirkereske lése, K5-tér 28-ik szám. Telefon 1X2 sxauao. Felelés azerkesztS ée laptulajdoooa: QOLDBERG GYULA. EISBzetések 61 hirdetéai dijak a lap kiadóhivatalához kUldendffk. A lap ára : ogész évre 11 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 Nyilt-tér soronként 4» fillér. — Egyes szám ára 30 üli. r 1 1 n „A..«» íK„ öf | n !m a it! idején javul is majd, legalább is bízunk Fokozzuk a város jövedelmeit! Ibeiin6| a helyzot> J a hal) * rúbau kelelke . A közel három éve tartó világháború ugyaucsak próbára teszi a magyar városoknak már békében sem tú'ságosan biztos pénzügyi egyensúlyát. Soha zeit miuuszt nehezen tudjuk helyreütni. Takarékodnrjnk mindenesetre kell, de az előbb ki lejtettek szerint bizonyos tereken nem lehet és nem szabad takarénem sejtett kiadások merültek fel, ajkoskodnunk jövödelmek ezzel szemben csaknem! A fellibent pénzügyi egyensúlyt minden téren apadást mutatnak. Álla- csuk új jövedelemforrások megnyitásálános jelenség ez az ország minden va-UaJ és a meglévők lehető tokozásával rosának háztartásában. Talán egyelleu kivétel sem akad. állíthatjuk helyre. Az előbbiekről most nem beszélünk, AZ utóbbiak közül akaAmi a kiadások szaporodását illeti, 1 rU nt ez alkalommal egyre rámutatni, ennek okai olyan kézeufekvők, hogy I Emeljük fel at ingat! unok átruházása után ezekre igazán felesleges bővebben kí>\fi t mmifi vérmipótilletékti/ Eme pótilátékrs terjeszkednünk. Az új kiadások legna| vouatkozó szabályrendeletünk a háború gyobb része olyan természetű, liogy jelőtti évben lépett életbe és már az azokat hibáztatni egyáltalán nem lehel. 1914-ben 6000 K-nál többet jövedelmeE kiadások nagyrészt alakosság zömé-| ze tt. 1915-ben 8025 K folyt be ezen a nek annyira közvetlen és elsőrendű ér- eimen. Az 19 6. évi eredményt még dekeit szolgálják, hogy bátran ki lehet uem ismerjük, de közismert tény, hogy mondani, hogy az a város volna meg-', legutóbbi hónapokban az ingatlanok rovásra méltó, amely e kiadások elke-|f or galma békeidőben nem is sejtett rülése vagy akárcsak megszorítása útján 'mérvre emelkedett. A~pénziutézetok teigyekeznék takarékoskodni. Értjük ilt hétnek tauuságot róla, hogy alig múlik elsősorban a közellátás alapvetően fon-' e l nap auólkül, hogy valamely ingatlau tos ügyével kapcsolatos kiadásokat. Nem | gazdát ne cserélne. hibáztathatok azok a kiadások sem, amelyeket a városok a hadbavonultak csa Ervóuybeu levő szabály rendeletünk szerint a városi illeték élők közötti ládjának támogatására, az általános tté-j vagyonátruházásoknál az átruházott inborús nyomor enyhítésére vagy a köa-jgatlan értékének egy százaléka. Ezt egészségügy érdekeinek megvédésére legalább is az ötszörösére lehetne, sőta fordítottak. Minél nagyobb áldozatokat;közérdek és az igazság szempontjából hozott valamely város eme célokra, annál nagyobb dicséretet érdemel annak a városnak a vezetősége és egész kö kell is felemelui. Aki most, midőn millió meg millió család ójt-napot eggyé -jtéve is alig képes betevő kenyerének zöusége. E téren a jövőben sem lehet- száraz falatját kiküzdeni, vagyonát gyanek szükkebblüek a városok. De a ki- rapítatii tudja, földet, házat, sőt házakat adások más téren is, ma még előre nem vásárol, mert köztudomású, hogy a mai látható mórtékben emelkedni fognak, U adi vevők nem egy, hanem két, három, hisz a városok a háború alatt tartózkod-,„égy házat vásárolnak egyszerre, annak tak mindennemű beruházástól, gyakran még a legszükségesebbektől is. Ennek az állapotúak a háború megszűnésének uapján véget kell érnie, ha csak nem akar az illető város a visszafejlődés dicstelen pályájára terelődni. Sőt valószínű, hogy minden fejlődni akaró városmik olyan, igen nagy áldozatokat igényelő beruházásokat is kell tennie, főleg szo ciális téren, aminőkre a háború előtt nem is gondoltunk. A kiadásoknak eme biztosan előrelátható emelkedésével szembeu hogy állunk a íedezettel? Jövedelmeink csaknem minden téren apadást mutatnak. Fogyasztási adó természetű bevételeink — békében igen tekintélyes tétel — teljesen megszűntek. Mindezideig gyönyörűen fejlődő villanytelepünk deficittel küzködik. Ha a sóvárogva várt béke igazán nem volt rossz üzlet a háború. Az ilyenek igazán könnyen elviselhetik, hogy ötszörös, vagy még többszörös illeték fizetésével kell sietniük deficittel küzködő városuk segítségére, hogy egyhítseuek egyúttal azok terhén, akik úgyszólván mindenüket elveszítették azalatt, mig ők - hogy jogosan vagy jogtalauul-e, arról ezúttal nem szólunk — megtollasodtak, meghájasodtak, sőt meg-házasodtalc. A városi hatóságok sürgős kötelessége, az ingatlanok átruházása után fizetendő városi pótiltotok esetleg visszamenőleges hatályú és jelentékeny mérvű felemelése iránt a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Török Mihály. A gazdák panaszai. A magyar gazdák gyűlést tartottak a mult héten és panaszokat hangoztattak a mai helyzet ellen. Magyaroszágon, ahol valóban a legelsősorban kell érvényesülnie az agrárórdekeknek, mert hiszen az agrárérdekek és az agrár produkció alkotják ennek az országnak a támaszát és talpkövei, tokozott figyelemmel kell fokoznunk azokkal a panaszokkal, amelyek e gyűlésen elhangzottak. Az első és legjogosultabb panasz a gazdák részéről az iparcikkek maximálására vonatkozó kérés volt. Mi magunk is hangoztattuk már több izbeu, hogy az iparcikkek maximálására sürgős szükségünk van. Nagyon jól tudjuk, hogy ennek számtalan nehézség áll az útjába, elsősorban éppen az, hogy nem vagyunk ipari állam. Az ipari cikkek maximálását azért nem akarja a kormány egyelőre mégvalósítani, mert jogosan tart attól - ha az iparcikkeket 'maximálná — a külföldi, tehát főleg ausztriai és németországi behozatal teljesen megszűnnék és akkor a maximálásnak az iparcikkeknél is az volna a következménye, ami a nyersterméuyeknél: a maximálással egyidejűleg minden áru eltűnne a piacról. Ez pedig semmiesetre sem lehet egy ország sorsát szívén viselő kormány iutencióje. Ami azonban az ipari cikkek maximálását illeti, arra vonatkozólag is tett már bizonyos lépéseket a kormány. Aki figyelemmel olvassa a lapokat, az a mult napokban egy kis hirecskét találhatott la napilapok hasábjain, amely hirecske azt mondta el, hogy a kormány foglalI kőzik a cipők árának maximálásával, lés egyben lépéseket tett aziránt, hogy Németországból nagyobb mennyiségű cipőt kapjunk. Ezeu az úton haladva [esetleg a gazdák kivánságának lassan kielégülést tud szerezni a kormáuy. Ha azouban még el is fogadjuk a gazdák panaszának a jogosságát e kérdésben elvileg, nem azért tesszük azt, mintha elismernők, hogy éppen a gazdáknak joguk volua ez irányban panaszkodni. Ma ugyan az iparcikkek ára valóban annyira emelkedett, hogy a gabona ára nincs arányban vele, de a háború első évében bizony a gazdák voltak jobban elbocsátva ár tekintetében. Elhangzott a gazdatársadalom gyűlésén a többtermelés jelszava is. Kapcsoljuk csak össze a két kérdést. A gazdák panaszkodtak, hogy a nyersanyagok,
