Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-02-04
késtél el? A gyerek zavartan felelte: Szüksége volt rém az apámnak. — Hm. Éppen te iád? Igenis, tanító úr, Más nem is volt jó? Neia tanító úr! Aztán miért? — Mert el akart verni — felelte most már sírva Gyuri. — Stuart Maria. Schiller nagyszerű tragédiája, mely sziuházaiukban is úgyszólván állandóan műsoron vau, egyike a nagy német költő nálunk is legnépszerűbb színdarabjainak, most új magyar kiadásban jelent meg. A fordítás Badó Antal műve, igazi művészi fordítás, mely lelkiismeretes hűséggel, az eredetinek nemcsak szavait, hanem szellemét és hangulatát is visszatükröztetöeu adja vissza magyarul a német költő verseit, e mellett hangzatos, erőteljes mindenképen úgy hat, mintha eredeti volna. Nagy nyeresége irodalmunknak, hogy a világirodalom e remeke, mely eddig csak a Sulkowskyfóle régi fordításban volt kapható, most e kiváló becsű új tolmácsolásban s a mellett igen olcsó áron válik hozzáférhetővé miuden olvasó számára a Magyar Könyvtár útján: a testes kötetnek ára 1 korona 8 fillér. Kiadta a Lampel R. (Wodiauer F. és fiai) könyvkereskedés. — Visszahív a mait. A Magyar Könyvtár egyik új füzete nálunk eddig kevésbé ismert angol írót ismertet meg a magyar közöusóggel: Leonard Merricket. Hamar és nagyon sokan fogják megkedvelni a Visszahív a mut c/iinű tüzet révén: n gyon rokonszenves, elinés, mulattató, e mellett finom és elegáns tónu*ú iró, a hangja derült és behízelgő, novellái miuden irodalmi értékük mellett kiválóan szórakoztató olvasmányok. A most megjelent iüzetbun két novellája van, mindkettő a bohém-élet köréből mond el egy-egy pompás történetet. A füz-tet Sáfár Andor fordította friss, ötletes stílusban. A Lampel B. (Wodianer F. és fiai) czég kiadásában megjelent füzet ára 36 fillér. — Kis emberek. Ballá Ignácznak öt novellája jelent meg e czim alatt Badó Antal kitűnő vállalatában, a Magyar Könyvtarban. Humor, érzelmesség, finom hangulat és lélekrajz váltakozik a novellákban, melyek az ismert iró termésének legjavából valók s bizonyára széleskörű olvasóközönséget fognak szerezni. A tüzet a Lampel B. (Wodianer F. és fiai) czég kiadásában jelent meg; ára 36 fillér. — Felvétel. A pápai os. és kir. szüks tart. kórházban jó irásu és a német nyelvel tökéletesen bíró írónők, vizsgázott betegápolónők, továbbá tisztogatónök felvételt nyernek, Jelentkezés: 1917- február 3.-áu d. e. 10. órakot a gazdászati irodában. (Bencés gymnázium) — Víz-vicc. Kérdi a boltos egy asszonytól: — Mondja, a maga ura hol van ? — Az uram szegény a láiupa-telefonistáknál (tudniillik a fényszóróknál). CSARNOK. Latzfij Bálint unatkozott. Jolanda a Janiin de Paris olasz származású, közepes tehetségű táncosnője immár négy hete tartózkodót kastélyában. Régi viszony volt nár ez amitől szabadulni szeretett volna Latzfij, de nem tudott. Hja ismerkedni könnyű, szakítani nehéz. Egy esős szeles délután Jolandának biz a* ötlete támadt. — Te Bálint vannak ebben a faluban cigányok ? — Vannak. Hogyne volnának felelte Latzfíj Miért kérded? — Szeretném, ha mi ketten úgy, ahogy itt most vagyunk muzsikaszó mellett mulatnánk, ennénk, innánk, daloluánk; elfelejtenök m» minden bajunkat, r.l akarok ma felejteui mindent, mindent. Milyen jó volna babi! Elfelejteni, hogy sokszor csikorgó, fagyc en vékony selyem harisnyában és vékony fél •oben, hajnali három órakor a Város Hgetbí sselényi utcai lakásomba gyalog kellett men m, mert nem telt konflisra. Hogy nálogházb llett vinnem szép, meleg benn lm galléro ilskin bundámat, amit Kutnevskynél vettün sten. Es vékony kabátban fázva, dideregve jái m ki a Jardinbe táncolni, mulattatni csillogt /.dag nőket és férfiakat. Es fáztam, dideregtem, míg aztán egyszt i Pestre jöttél és kiváltottad az én kedves j eleg bundámat. Es meg is szidtál akkor, am t nem írtam neked erről; féltettél, hogy mej tegszem. Óh Te mindig nagyon jó volti izzúm Bálint. Ma mindent, mindent el szere ik felejteni. Ugye megteszed bubi? Jolanc egcsókolta Latzfíj szemét. — Jó hát legyen — mondta Bálint álm< n, eluézön átölelve barátnőjét. Fél óra múlva már ott muzsikáltak a cigi fok a dohányzóban. Széles, sok violaszín, sárga, zöld selye iruás török kereveten hányat feküdt Latzfi 'ianda mellette ült szép sárga selyem pougyol in. Szép volt. Buja, fekete bőréhez, hajáht 1 illett a sárga szíu. A földön, vastag finom szőnyegen pezsg regek, karcsú poharak hevertek. Miudjá ellettük egy szép magas szárú lakk fejeiéi hór oipö, egyptomi cigaretta, déli gyümöl e g e gy lia gy> gyönyörű selyemkendő hihete n pazar színekből álló diszítés*kk< 1 a osenkavalier. .. A cigányok valami keleties, búja melódiái 9zdtek. Jolanda fölállt és táncolni kezde [agas, izmos, sudár alakja mint egy nem árducé hol kinyúlt, hol összehúzódott, B ülöuösen szépeu táoolt (pedig a zeue ugya lak gyeuge volt). A blazírt unatkozó Bálint fölemelked« ikhelyéböl és kéjes gyönyörűséggel nézte bari öje szép Salome tanoat. — Bravó. Gyönyörű volt kicsi. De MT lár jer ide mellém és adj egy csókot te éd Jolanda villámgyors mozdulattal vete íagát a kerevetre Bálint mellé. ölelés, csók, pezsgő, muzsikaszó, vala ajátsagosau kábító, finom érzéki illat a leveg en, amit az egyptomi cigaretta kék füstje ét íorilopsis parfümé kipárolgása ád. — így csak telivér úr mulathat. — Te Pali! mondja Latzfíj a primásu lost már nekem is muzsikáljatok egy kicf em mondta, hogy mit. Neki mindegy vc sak régi legyen, bús és magyar. Szép, szőke, férfias fejét tenyerére hi itta (már uehéz volt kissé) és hallgatta zomorú nótákat. A cigány meg húzta szívből, lelkéből, igáuynak pihenés a hallgató nóta, mert eg zerü, nem nehéz játszani. Csak érzés kell hozzá, de ez aztán st »az, magyar rögből fakadó . .. — Szép, sa-.'p — mondja Latzfij. Jól v 'alkó! De nini! Jolanda elaludt. Szép teke sein« le vau csukva, hosszú fekete szempil nőm kis árnyékot vetnek mély nagy sze ödrei aljára. Finoman domború melle ritmikusan ein edik, amint lélekzik. Ez a nő el tudott aludni muzsikaszó M »tt (no kissé be is volt csípve, az igaz). De meg nem is nagyon rajongott ő yesmiért. — Nem szeretem, ami olyan nagy zomorú (az élet rigyis elég bús) szokta monda () bohém volt és világvárosi. Neki ni yujtott örömöt a pusztai dal. Ö nem érte teg, bogy miért szép az, hogy „Nem akar körcsárda legelni." — Mi köze van az ökörosordáuák ahht hogy engem „nem akar az én szeretőm szeretni** ? Bálint más volt! Ö rajongott a magyar dalért. Értette. Ismerte a falut, a pusztát (hisz ott szívta magába az anyatejet). Ismerte a népet erényestől hibástól. KISSÉ sentimentalismusra hajló lelke még meg tudott rezdülni a szép és nemes láttára, hallatára. Csak egy hibája volt (tán nem is hiba). Szerette a nőket. Rossz nyelvek azt beszélték, hogy a változatosságot is szerette ezen a téren ... Annyi bizonyos, hogy ha meg is volt ez a hibája. (Amiről — mondom — nincs is bebizonyítva, hogy hiba), tisztelni is tudta a nőket úgy mint egy XVI. Lajos korabeli grandsiegneur. „Frauendienst vor Gottesdienst". Ezt apámtól tanultam — szokta mondogatni. A cigányok, akik már közbe pihentek is ittak is most újra muzsikálni kezdtek. Joiund.it, AKI még mindig egész nyugodtan aludt (a pezsgő bizonyos adagban bevéve jó altató) nyalábra kapta Latzfíj és bevitte a vendég-hálóbs. ott, mint egy kis gyereket szokás, szépen lefektette: . ., maga pedig vissza ment a dohányzóba. Ivott. A szomorú nóták mélabús áriáját most már elég gyakran zavarták meg finom, vékouy poharak csörömpölése; amiketa falhoz, VB gy egy finom Biedermeier stilü aranyos velencei tökörbe vágott Latzfij. A karcsú poharak finom, halk csörömpöléssel törtek össze. Ám a vastag metszett tükör nem. Es bosszantotta öt. — Hej cigány az apád istenit! úgy szól a hegedűd, mint a keuetlen eke taligája. A béres ilyenkor kikap. Vigyázz! A cigány sietve gyantázott. Bálint lomhán nyúlt végig a kereveten. Húzd el a hetvenhetedik dédöregapád keservit. Friss ambitióval rákezdett Pali egy szomorú nótára. Latzfíj fölütötte a fejét, mint a haldokló kuruc vitéz, mikor ismerős kürtszót hall. — Te cigány miféle nóta ez? — Bizony a szavát nem is tudom nagyságos uram, nekünk csak az „árja" kői). — Lelőlek gazember, ha meg nem mon dod! Szegény cigány nem tudta. Latzfij odarohant a prímáshoz és neu lőtte le, hanem megcsókolta . .. — Tudom már csak játszd, majd éu dalolom, így van te tulok te! Csóklom a kis kezedet, írjál nekem egy szerelmes levelet; Egy sor nem sok az is elég, Csak azt írd, hogy szeretsz-e még.. [engemet — Megérdemelnéd, hogy karóba húzassalak gazemb-r. Ezt a nótát nem tudni! Ez szent nóta, te te állat te! Érted?! Igenis. — Milyen nóta? Szent nóta nagyságot uram. (Vége köv.) M. kir. anyakönyvi hivatal. SzilUllr.k : Popovics Jánoi és neje Eisinger Mária leánya Irén rk — Sieker Borbála fia: Oyula rk. — Szered "yula és neje Scherhák Julianna fia: Ervin rk, Csizmadia József és neje Hrabovszki Mária üa : Józse rk. — Aczenberger István és neje Szabó Kozétia fia látván rk. Aver Jéasef és neje Bali Julianna leánya Lujsa rk. M«ijhn1ialí: Bojevic Arcén gk. 45 éves. — Tóth József ref. 6 éves, hasliártyalob. — Unger Szabina 1 hónapos, görcsöl — Baráth Károlyné ref. 77 éves, végelgyengülés. Kuzsekin Leontin pravoslav 24 évos, tudígyélladás. Jliiz'iss'ijot nem kötöttek. Stábé István rk. és Horváth Rozália rk. — Rui Jen'» rk. és Szabó Julianna rk. Vingler József rk. (• Neumann Mária rk. — Nagy János rk. és Soós Mari ref.
