Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-02-04
H p g j e l E 11 1 l; in L ii IL e n V | J a V N a P. Szerkesztőség és kiadóhivatal Ooldl».rg (lyuia rapirkereske iése, HMM : SZÁM. - ..oion 3.12 szám Kukoricakenyér. A Közélelmezési Hivatal hivatalosan j közzétette, hogy február havában az ország egész területén forgalomba hozza a kukoricával vegyített lisztet. Ez a híradás első pillanatban természetesen szomoi ósággal tölti el a Hinterland lakosságát. Amikor kél évvel ezelőtt utoljára ettünk kukoricás kotieret, boldogan búcsúztunk el ettől az ételtől, abban a reményben, hogy soha többé nem lesz rá szükségünk. De a sors fordult, immár harmadik éve tart ez a rettenetes világöldöklés, és most újra vissza kell fordulnunk a kukorica kenyérhez. Ami a szomorúság ténybeli enyhítését jelenti, az az, hogy a kukuricás kenyér és liszt ma távoliul sem lesz olyan élvezhetetlen, olyan rettenés ennivaló, mint két év előtt volt. Akkor kényszerűségből fanyalodtunk a kukoricakenyérre, hirtelen volt szükségünk arra, hogy kukoricával vigyítsük a lisztkészletünket, mert nem volt elég gabona.. Eddig ugyanígy áll az ügy az idén is. Azonban, mint ahogy mindenben nagyon fejlődött a háborús technika, az élelmezés kérdésében is nagy fejlődésen mentünk keresztül. Azok, akiknek gondjaira van bizva a nép élelmezése, előrelátóbbak voltak, mint a nagy tömeg, a nagyközönség, és már hosszú idő kísérleteznek azzal, miként lehetne a kukoricát az emberi gyomor számára élvezhetővé tenni. A tengeri csírátlanítása, ez a hivatalos elnevezése annak az eljárásnak, amely teljesen elveszti a tengeri keserű ízét és megóvja a gyors romlástól és fanyarságtól a kenyeret, amely belőle készül. Ezt a csirátlanitott tengerit fogják a búzaliszthez keverni és így fog előállni az új liszt, amelyből ha talán nem is fog olyan jóizü és kitűnő kenyér készülni, amilyen a tiszta buzakenyór, mindenesetre élvezhetőbb lesz hasonlíthatatlanul annál, amit két év előtt ettünk. Ez a ténybeli része ennek a dolognak. Van azonban — lmgy úgy mondjuk — erkölcsi része is a kukoricakenyérnek. Ez az erkölcsi rész az, hogy 'I ^Fajajw. n/.orneatttt él laptulajdouos: 'GOLDBERG GYULA.. * I világháború harmadik évében vagyunk ;örül vagyunk zárva, blokálva vagyunk i hatalmas Anglia három óv óta hau rozhitja a kiéheztetési harcot és es !sak abban nyilvánul meg, hogy iget ds mértékben kénytelenek vagyunk t isztünket kukoricával keverni. Ez i ény maga felér egy harctéri diadallá is győzelemmel ós egészen bizonyos togy rendkívül erős erkölcsi ós gazda lági alapnak a bizonyítéké. A központ tatalmák erkölcsi alapja megingathatat an, azt már ez a tény is bizonyítja. DI ermészetesen erkölcsi értéke és jelentő jége ennek a dolognak csak akkor van iá az ország lakói koraolyan és a nag;; dőkhöz méltó lelkierővel veszik tudo uásul, hogy valamit a n;gy cél, v r égső diadal érdekében nélkülözniöl cell. Kétségtelen, hogy a nélkülöző foka nem olyan nagy, hogy bárki el n airhatná. Kétségtelen, hngy az orszáj közönsége a legnagyobb könnyedség £el túl fogja tenni magát ezen a csekél, változáson és ezzel újra be fogja bizc nyítani, hogy el van tökélve mindé erejével, műiden tehetségével és idei. szálával a háború érdekében dolgozi és úy;y élni, ahogy azt a magasabb éi elekek megkövetelik. A kukoricakenyór is hozzá fo tartozni a történelemhez ós fényese fogja bizonyítani egyrészt azt, micsod hatalmas gazdasági erők szerepelnek központi hatalmak harcában, de máskó dokumentálni fogja azt az erkölcsi tők( is, amit a központi hatalmak népeiue lelke és lelkülete képvisel. A bárány. In i: Slrindbcrg Ákost II. A főpapok udvarán állott Kaiphas ég Hauni és beszélgettek egymással: — Miután a gyalázatot nem tudtuk e hárítani — szólt Hiiphas — és a császár szobi a szentélyek szentélyében állni fog és a ni lázong, legjobb lesz, ha az Urnák áldozat fogunk b 'ININ NI ni és a népéit valaki meghal. — Igazad van, szükségünk van egy rem kívüli engesztelő áldozatra és mivel busv közeledik, áldozzuk tel a gali»l*ait. — Jó, de az áldozatnak tisztának és árta Klnflzetések í's hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kiildendfik. lap ára : egész évre 12 kor., félévre 6 k., negyedévre 3 ,-ilt-tér soronként 40 fillér. — Kgyes szám ára 30 Uli. lantiak kell lennie. Tiszta a galiftai? — Tiszta mint a bárány. — Ve»3'e hát magára Izrael bűneit, hogy minket vérével megváltson. Ki fogja öt kezünkbe adni. — E»yik tanítványa, aki künn áll. — Vezesd be! JÁNOST, kit később evangélistának neveztek, b-vezet'ék és Kaiplias megkezdte a kihallgatást. — Milyen tanúságot teszel mesteredről? Megszegte Mózes törvényeit? — Beteljesítette a törvényt. — De milyen új paranosot tett a mi szent törvényeinkhez ? • — Szeressétek egymást. — Mondta azt, hogy ő a zsidók királya? — Azt mondta a mester: Az én országom nem e világból való. — Lázította a gyermekeket a szüleik elleu ? — Azt mondta a Mester: Aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó énhozzám. — Mondta azt, hogy elhanyagolhatjuk polgári kötelességeinket? — Azt mondta * Master: Először töre' kedjel ek Isten országa éa Isten igazsága felé. — Mondta azt a munkásnak, hogy hagyja 1 abba a muukáját ? — Azt mondta a Mester: Jöjjetek énhozzám, mind, akik fáradtuk gyöugédtek vagytok. — Mondta azt, hogy meg fogja hódítani a világot ? Ázt mondta a Mester: Ebben a világban j félelem van rajtatok, de ne féljetek, én legyőztem a világot. Kaiphas elfáradt. — Azok után, amit hallottam és megértettem, látom: h>gy e férfiú egy kérdésre sem válaszolt. A Mester gondolatokkal és igazsággal válaszol: ti pedig bús és betűk utáu kérdezősködtök. Mi nem vagjuuk egyforma vérből. — Nem értem. — Azért küldött eugem, hogy a szegényeknek jó hírt hozzak, összetört sziveket megj 8J°g) itsak, a vakoknak viszzaadjam szemük ! világát és a szenvedőknek megváltást hozzak. — Amit esztelenségedben beszéltél, az sem ueked, sem mesterednek nem válik dicsőségére. I — Jaj nektek, kiket az emberek, és aki a rossztól óvakodik, az érdemel dicséretet. Kaiplias Hannashoz fordult, I — Ez csak nem az, aki a galiáait kiI szolgáltatja. i — Másvalakit küidtek. HallgM ide. Iskorioth a te neved ? — Nem, Jánosnak hívnak. i — Akkor meuj békével éa küld hozzánk Iskoriothot. Várj csak! Mond meg két szóban • mestered tanait az életről.
