Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-09-16

Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: (ioliihrt'g Ovula pnym kereskedése. Ffl-tér 28. izim. Telefon. 112. ezéaxx. Szemle. Alig múlik el nap, hogy a hivatalos lap ne közölne kormány rendeletet vala­mely közszükségleti eikk rekvirálása, maximálása vagy központosítása tárgyá­ban. Ea az állapot az új kormány alatt se változott meg, sőt úgy tűnik fel, mintha a rendeletáradat az utóbbi napok­ban megdagadt volna. Igaz, hogy az új kormány olyan időben lépett hivatalba, midőn a termés biztosítása sokohhilu intézkedést igényel. A kereskedő-világ természetesen aggodalommal látja, hogy napról-uapra szűkebbre szorul az a tér, melyen működhetik és hogy a legfonto­sabb cikkek egymásután a hatóságok hatáskörébe utaltatnak, melyek a kereske­delmet egyszerűen kikapcsolják. Három év óta tart ez a folyamat, mely most, amidőn a háború negyedik évébe ké­szülünk lépni, úgyszólván tetőpontját érte el, anélkül, hogy intenzivitásából veszített volna. Ma már a fogyasztót nem is annyira a drágaság, mint inkább az áruhiány nyomja. Ennek az utóbbinak az okát pedig az áruforgalom agyonszabá­lyozásában kell keresni. Azoknak tehát, akik a *hadi gazdasági életet irányítják, inkább a kereskedelmet lenyűgöző bi­lincsek lazítására kellene törekedniük és szakítaniuk kellene azzal a rendszerrel, mely a mai hallatlan állapotokra vezetett. Kezdik ezt már belátui Németországban is, ahol pedig a hadigazdasági intézkedé­sek a legmerevebb formában jelentkeztek. Helfferich birodalmi kancellár épp a napokban jelentette ki egy parlamenti bizottságban, hogy a dolgok nem mehet­nek így tovább és hogy a szabad ke­reskedelmei régi jogaiba vissza kell állítani. Mi is ezt moudjuk és ezt hirdet­tük minden alkalommai. A hadiállapot nem lehet ok arra, hogy a gazdasági élet menetét erőszakosau megakasszuk. Ezt már azért se szabad megtenni, mert a katonai győzelem kivívásához erős gaz­dasági hátvédre van szükségünk. Ez pe­dig csak a gazdasági erők szabad játéka és a magánkezdeményezés szabadsága mellett érhető el. Arról értesülünk hogy a pénzügy­miniszter törvényes intézkedésekkel akar gátat vetni annak a tőkefelemelési láznak, mely a tőkepiacot mostanában elfogta. Nem tudjuk, hogy a miniszter milyen természetű rendszabályokat vett tervbe. Nekünk az a nézetünk, hogy ez nagyon lenyes kérdés, melyhez csak keztyiis lézzel lehet nyúlni. Nem tartanánk he­yesnek. ha az állam a tőkekoncentrációi, nely a mai gazdasági helyzet természe­es folyománya, retorziós eszközökkel ikarná megakadályozni. Éppen a napok­)an olvastuk, hogy a porosz kereskedelmi niniszter több olyan vállalat ÚJ részvé­lyeit, melyek a lőkefelemelést az ő dőzetes megkérdezésével hajtották végre i tőzsdei jegyzésből eltiltotta. Ha a ma­gyar pénzügyminiszter is csak ehhez tasonló rendszabályt kontemplál, úgy ízt nem tartanánk túlszigorunak. \usztriábau lőkefelemelést csak kor­nányhatósági engedéllyel lehet ef­fektuálni. Ilyen eljárás ellen sem lehelne üilogást emelni, ha a kormányhatósági tiozzájárulás rövid úton megkapható lesz. Mi a mostani tőkefelemelési lázt nem látjuk egészségtelennek, mely az ibnormis pénzbőségben ós abban találja magyarázatát, hogy t vállalatok a béke­idő befektetéseire ,*>leutékeny tőkéket igyekeznek felhalmozni. * A hadigazdasági intézkedések, me­lyek az üzleti torgalom lényeges korláto zását vonták maguk után, sok nehéz­séget okoztak a kereskedelemnek, A háborús állapot kényszerűsége azonban áldozatot kíván ós ezt a tisztességes kereskedelem is meghozta, annál is in­kább, mivelhogy a kedvező konjuklura ezt az áldozatot lényegesen megkönnyí­tette. Ilyen körülmények között kétszere­sen elitéletidő egy budapesti gyarmatáru­nagykereskedő cégnek az az eljárása, hogy nagymennyiségű kávét és cukrot halmozott fel és rejtett el akkor, amidőn ezekben a cikkekben nagy hiány mu tat kőzik. A cég raktárában 8180 kiló b« nem jelentett kávét találtak! Ennyi áruval még a Kávóközpont se rendelke zik. Nyilvánvaló, hogy a cég ezzel t kvalifikáihatatlan eljárásával nemcsak i kiskereskedők ezreit, hanem elsősorbai a fogyasztók millióit károsította meg Azt olvassuk, hogy a cég ellen rendőr eljárás indult meg. Reméljük, hogy as ítélkező közegek ezt az ügyet szigoruar fogják mórlegelni és a cég tagjait nem csak pénzbirsággal, hanem szabadság vesztéssel is fogják sújtani. Mert nett szabad futni engedni a nagy bűnösöket amidőn szegény ördögöket csekély ki Iligások miatt egy-két heti elzárássá büntetnek. A tisztességes kereskedőién perhorreszkálja e cég üzleti felfogása s nem vállal közösséget egy olyan selekedettel, amely sérti a közérdeket s ellentmond azoknak az elveknek, melyekiv alegitim kereskedelem építve an. logyan született meg az orosz forradalom? Az orosz forradalom mivoltáról még ma inos tiaztábati a történelem. Kerülő úlou egymás­ak pllentmondó híradások érkeztek hónapokig. iz orosz akadémia valamint az oiosz történeti Hisul.it"!;. a nagy rázkódtatások lecsillapultával titele« adatok alapján csak most látnak hozzá az kiiyag megrostálásához és a tények megrögzítené­tez. Egy francia folyóirat, mely az oross tudo­nányos revük cikkeiből meríti anyagát, must lehány izgalmas, eddig ismeretlen jelenetet és éuyt közöl az orosz forradalomról. Az érdekes látatlanul izgalmas, történelmileg fontos rajzokat tt mutatjuk be olvasóinknak: A duma szerepe. A francia forrás szerint, mely teljesen hiteles idetok alapjáu számol be a/, orosz forradalom -Nu uapjairól, jórészt orosz történeti folyóiratok jyoraán, tévedés azt hinni, amit a külföld hiss és a sajtó is támogat, hogy a duma emelte fel elsőül a forraadalom lobogóját, hogy a duma csinálta a forradalmat. Valóbau a duma is nagy szerepet játssott a torradalomban, de nem a duma volt a kezdeményező Ellenkezően, mikor február 28-áu a dumát feloszlató ukázt kihirdet­ték, melyet II. Miklós itt alá és Qalioiu herceg jegysett ellen, a duma habozott, milyen álláspontot foglaljon el és alá akarta magát vetui esúttal is * parancsnak. Kenyeret. . kenyeret!... De a tömeg háborgott, az őrületig fokozó­dott a hangja. Arra a hírre azoubau, hogy a hadsereg a forradalmat támogatja, a duma a moz­galom élére állt. Az igazi népi mozgalom Petrográdbau kezdődött, február 23-áu, minden gyári munká­sok s/.t rákjával, kik növelték az élelmiszerüzlete­ket fosztogató éhes tömeget, utcáról-ntcára jártak és kiabáltak l — Kenyeret, kenyeret! Mások gyűléseket tartottak, melyet a reud­örség szétoszlatott, sok tömeges letartóztatás történt. v Másnap, 24-én, nagyobb arányban folytató­dott a mozgalom, a munkások a főváros szivéig hatoltak. A Kazán székesegyház előtt, ahol tízezer ember állott, a kozákok, kiket a tömeg seét­oszlatására szollitottak fel, megtagadták az engedelmességet, a tömeg őrjöngő hurrával üdvötölte őket és egyre est kiabálta: — Kenyeret, keuyeret! Ekkor ölték meg az első rendörbistost. A reudnrbiztos a tömeget fenyegette és megsebzett egy munkást; a kozákok a muukás pártjára keltek : a reudörbiztoH egy kosákra fogta revolverét é* lőni akart, de mielőtt lőhetett volna, egy másik kozák kardjával kettéhasította a koponyáját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom