Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917
1917-09-02
PÁ PA I L A POK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőság 4* ki«dóhi*«t«t- Goldherg Gyula papirkereskedése, Fő-tér 2<i. szám. Talefon. 112. «zaunei. Felelő* szerkeszt•". és laptultjdonos : OOLDBBRO GYULA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: egész évre 12 K., félévre 6 K., negyedévre 8 K. Nyilt-tér soronként 40 fillér. — Egyes szám ára .'iO fillér. Országos Népesedéspolitikai Központ. Az állami működés támogatására olyan emberbaráti úton működő nagy központi szervezet felállítása kívánatos, mely uz állami törekvések kiegészítője, amely előbb a háború által sújtott vidékeken, majd pedig az egész országra egyöntetűen fejti ki tevékenységét higiéniás, kulturális, szociális népjóléti tendenciákkal és ezekkel igyekszik a népesedéspolitika hatáskörébe tartozó feladatokat megvalósítani. Legégetőbb kérdés e feladatok nagy tömegében a gyermekhalandóság csökkentése. Az alakítandó új egyesület mert ez volna erre a célra a legalkalmasabb — nem akar a már létező egyesületeknek versenyt támasztani, azok ártalmára ieuni. Ez már csak azért Rem volna lehetséges, mert hiszen kifejezetten népesedés politikával foglalkozó társulat hazánkban nincsen, a jelen alakulás volna az első e téren, másrészt azért sem okozna „konkurreiiciáf, mert a Népesedéspolitikai Központ célja nem az egyes egyesületekkel való párhuzamos haladás, hanem mindenekelőtt több, egymás mellett, esetleg divergálóan haladó törekvések, társadalmi tényezők központosítása, oly eredő resultánsa, amely összeségében és végeredményében a népesedési politika nagy nemzelmentő céljait szolgálj a. iránya mindenkor az összefoglaló működés, az egymás mellett dolgozó és egymásra utalt egyesületek összekapcsolása, láncszemek összefüzése, határterületek megművelése és egymáshoz való közelítése. így pl.: a lakáspolitika, a zsúfolt lakások kérdésének megoldása egyenlő mértékben feladata az alkoholizmus, a tuberkulózis, a veuereás betegségek elleni küzdelemnek, a gyermekvédelemnek, a füst, a tisztátalanság, a munkanélküliség elleni harcnak, a szociálpolitikának, a kriminológiának, a morálnak, az ethikának, mert egy zsúfolt lakás oly súlyos köztartalmat képez, mely számos társadalmi kárnak, romlottságnak, betegségeknek lehet kútforrása. Ugyanosak kombinálni kell és egyesített közös harcot kell kifejtenünk az u. u. szociális népbetegségek ellen, amelyek ellen küzdő társulutok eddigelé szétválasztva működtek. Az ok, az okozat, az egymásra való kölcsönhatás kívánja, hogy az alkoholizmus, a tüdővész, a veuereás báutalmak elleni egyesületek együttes munkálkodást fejtsenek ki, autonómiájuk teljes épségében való hagyása mellett. A népesedéspolitikai központ működésének továbbá kominátivnek kell lenni, azon oknál fogva is, ! mert csupán egyes ágazatok művelésével j— ami különben az egyes belépő szakI egyesületek feladata - célt nem érhetne, így hiába volna, (amint azt különben a I „Mitteilungen der Deutschen Bevöljkerungspolitik- I. 1. 1916. is hangoztat) jazt hiuni, hogy megjavított kigiéuikus ; intézkedésekkel, avagy csak felemelt [munkabérekkel, avagy pusztán jobb {lakásokkal, egymagukban a népesedésj ügy már meg volna oldva. Ép úgy téves és egyoldalú beállítás lenne az a felfogás, népesedési politikának, de képviseletéről kell gondoskodnia mindenütt, ahol új törvényt hoznak, ahol új reform készül, ahol kezdeményező szaktanácskozás, ankét, kongresszus tartatik, ha mindjárt vasúti tarifapolitikáról lenne is szó. A népesedéspolitikai központnak mindenütt keresni és kutatni kell, mennyire előnyös, vagy hátrányos a készülő reform, vagy intéztnéuy, rendelet vagy törvényalkotás a népesedés szempontjából. Éber figyelemmel kell kisérni a közélet minden jelenségét ós ott kell lenni ép úgy a tudománj', irodalom valamint a művészet, a költészet mezején, ott kell lennie a népiélekben, a szíves érzelmi mélységeiben, a gondolhogy szigorúbb morállal ós az egyetemes; kodás magasságaiban, ha azt akarjuk, i világnézetek kibővülésével a népesedés- hogy az egész nemzetet átitassa a törekvés, egy új, uagy, erős Magyarország után. Es mindehhez mi szükségeltetik ? Az érzelmi és erkölcsi világnézet magasabb ethikai színvonalra emelendő. A vallási és nemzeti eszményeket kell lejpolitika probléma már el volna intézve. Korántsem! Sem az egyik, sem a másik összetevő nem elegendő, hanem mindkét elemnek közrehatás képes csak a felI adatot sikeresen megoldani. Nem elég i hozzá az orvos és a törvényhozó, nem í lesztenünk, amelyekot a hosszú béke léha jelég a lelkész és a tanító, hanem, mintjnapjaiban elhanyagoltunk, amelyeket ez 1 a németek helyesen hangoztatják, „Wir a nagy világháború elementáris erővel brauchen sie Alle!" jfelszínre hozott. A nemzetek egymásNemcsak a törvényhozás és a köz-'közti nagy versenyében az állam haigazgatásban megnyilvánuló állami lény-) -alma, tekintélye, jövője, a kulturális |kedós oldja meg feladatainkat, hanem a fejlődéi, az emberiség közös, vagy végszabad társadalmi alakulatok, egyesüle- célja felé való haladás, a tökéletesedés tek is, — akik érzéket és tudást ter- megkiváuja, hogy mi se maradjunk el Ijeszteni vaunak hivatva és hivatottak" szomszéd államok hasonirányu türekegyúttal szószólói lenni azon határtalan!vései mögött. nagy nemzeti, szociális és erköcsi jelen- —-•— • • • ~ " > • --- -=• tőségnek, amelyből a népesedéspolitika! Színházi élet Londonban. áll és amely tulajdouképpeu oly mun-j kálkodás, amely képes az embervédelem' A színházi alkalmazottak árvái javára mo.t m . . .1 i í .. I tartottak meg a szokásos Qarden Party-t. az oreg terén a fenkölt . deal iz m ust a gyakorlati| kK|uaAk g^^^^ ^ u**. k9rfjllb ^ i reálizmussal kapcsolatba hozni. Kérdezzük, miért nem tudott a szocialhigiéue aliol sátrakat állítottak fel, kis és uagy sátrakat, amelyekben különböző attrakciók szórakoztatták eddigelé, dacára a 80k törvénynek és'a közönséget. Az egyikben kis színdarabokat intézkedésnek, eredményt felmutatni ?'játszottak, a máaikbau kabaré-előadás volt, a Meri egyedül haladt, fel sem ismerve, i^»>*aikban varieté, tánc es énekprodukciók, A ii I .. . . lalusi mulatságok és játékok, vásárosbódék, a népünk zöme előtt meg sem értve - . . . 4 A . . .. ' ^ 6 uagy terseg közepén pedjg katonazene játszott. elhagyotton és magánosan. Most a7.onbau iEliörailgu e , legünnepeltebb londoni művészek hajnalodik, új korszak köszöni be és most következik vele a szociálpolitika és más oly tényezők is, melyek Magyarországon a fejlődés, a politika terén a közegézségi ügyet mellőzték. Helyes gazdaságpolitika kapcsolatosan a kereseti viszonyok javulásával, a szociális reformokkal és fejlett higiéniával, nézetünk szerint csak ez lehet és művésznők működtek közre ezen az ünnepségen és a nagyközönség mindig ssivesen látja közelről szinpadi kedveuceit, akik ezúttal valósággal versenyeztek abban, hogy életet varázsoljanak ar. ünnepségbe . . . Nagyon szép idő volt, a hölgyek világos toillettjeikbe öltözhettek, bár egyébként egyszerű ruhákba, mert tudnivaló, hogy Londonban a szinésznök általában véve kevésbé extravagánsuk az öltözködésben és az ! ékszerek viselésében, mint a kom mens bizonyos • fővárosaiban. A londoni színésznők inkább as talpköve a modern népesedéspolitikának. l, gyÄni okisttslsst kedvelik, föiege.sin.k megválasztásában, s nem tartják ízlésesnek holmi Nemcsak állami, közigazgatási, egyesületi működési köröket kell egyesíteni a gyauns luxus-kitejteaét, amely a tiastesságük
