Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-08-26

AZ állam tehát valósággal a saját érdekét, a közérdeket nézi akkor, mikor most a hadisegélyek felemelését hatá­rozza el. Ez a felemelés nemcsak azt az összegbeli javulást jelenti, amit a kUlömbség a most meghatározott és régi hudisegély között kitesz, hanem azt a lelki többletet is, amelyet az érez, aki látja, hogy törödnok vele. És ezt érzik azok, akik itthonmaradtak és érzik, akik künn vannak a harctéren. AZ állani ezzel az elhatározásával nagyobb erősítést adott u hadseregnek, mint amennyit egy új sorozás kitesz. Papul Lapok 1(1.7. augusztus 26. A kávé. Szegényeknek és gazdagoknak ez a kedves élvezeti cikke kezd nagyon ritka és dra^a fény­űzési cikk lenni. Az olvasó ugyan nem sokat ér vele, ha a kellemes aromájú párolgó pikkoló helyett cikket kap róla, de aktuálisnak látjuk mégis elmondani egye'-mást a kávéról. A ma oly elterjedt kávékulturaknak alapját az arábiai kávét a (coffea arabica) képezi, mely a maga hazájában mint örökzöld fa, különösen fehér virágpompájábau, igazán lebilincselően szép látvány. A karcsú arábiai kávéfa 5-6 m. magas­ságot ér el, a hozzá közeli rokou, de nem olyan jelentős libériai kávéla mégegyszer olyan ma­gasra is megnő. A mintegy tiz cm. hosszú, sötét­zöld, fényes levelek a babér leveleire emlékez­tetnek. A virágok igen jó illatúak s miután rö­vid, alig 24 óráig tartó életüket befejezték, eleinte sötétzöld, bogyószerü terméssé alakulnak át, mely az érés előrehaladásával folyton változ­tatja a szinet. sárga, világosvörös, majd sötét­karmin sziuü lesz. Ez utóbbi szíu a teljes érés jele. A libériai kávéfa hasonló, de az arányai nagyobbak, így a levelei 30 cm., a virágai 3 cm., nagyságot érnek el, az érett termés sötét­vörös. Az érett termés húsába vannak beágyazva a magvak, a jól ismert kávébabszemek. Mindkét mag pergament-burokkal van körülvéve, melyet el kell távolítani. OlyKor az egyik mag elsat­nyul, mig a másik meggöinbölyödik és a rendes babnál nagyobb lesz. Utóbbit nevezik gyöngy­kávénak s ennek magasabb ára vau a kereske désben, noha a jobb minőség uem indokolja ezt a magasabb árat. Különösen az öregebb fákon fejlődik sok gyöngykávé, ahol néha az egész termés negyedrészét teszik. A kávéfára legelőnyösebb a 15-25 fok kö zötti hőmérséklet, "melynek semmi esetre sem szabad hosszabb időn át a 32 fok fölé emelkednie vagy s tők alá sülyednie. A virágzás ideje reu desen a száraz évszak és az esős évszak eleje közé esik. A virágok beporzásához néhány szá raz, napsütéses nap szükséges. Erösebb csapadék a virágzás idején ugyancsak rontja a termést. Ha azonban a beporzás megtörtént, akkor na­gyon kell az eső, mert akkor a termés gyorsab­ban fejlődik. A termés teljes megérése minden­esetre 7-10 hónapot igényel. A végső éréshez megint száraz idő kell s még inkább ez kell az aratáshoz. A nagy brazíliai kávéterületen a hő­mérsékleti viszonyok különbözők s ezért a virág­zási és érési idők i« eltérők. Így pl. Bio de Janeiro állam melegebb, mint Sao Paolo állam s ezért a rió kávé egy hónappal lumai abb kerül piacra, mint a santos kávé. Mivel a kávéfánál nagyon gyakoii az utóvirágzaa, az aratasi idő is nagyon elnyúlik és sokáig tart. Az iiltetvéuy-kávéfák rendesen a harmadik évben adják az első ter­mést, az ú. n. sztizt M liest, mely rendesen még nagyon kicsi. Az átlagos hozadék egy-egy fánál Vi-2 kg. A trágyázás nagyon előnyöseit hat a kávéfákra s az ilyen fák 6 kg. s még nagyobb termést is hoznak. Az érott kávébogyókat, csak­nem mindenütt kézzel szedik le • a muukások egy fölakasztott kosárba rakják. A kavéterniés feldolgozása kétféleképeu történik: és pedig a nedves vagy száraz eljárás­sal, A-nedves eljárásnál vízben, gépekkel mos­sák ki u magvakat, mig az egyszerűbb de hosz szadalinnsabb száraz eljárásuál egyszerűét) kiszá­rítják a termést. Az eredmény mindkét esetben a száraz pergameutkávé, mely aztán hántoló gé­pekben szabadul meg a héjaktól s a tiszta bab­szemeket még fényesitik is, szintén gépekkel Európában sok nagy kavéháutoló van, melyek néha nagy kávéü tetvéuyek egész termését, meg­veszik feldolgozásra, igy nálunk a fiumei kavé­háutoló. Természetes, hogy a kávéországokban szintén vannak hántolok. Ismeretes, hogy a nyers kávéból még nem lehet a kávéitalt előállítani, előbb a szemeket meg kell pöi kelni, A pörkölés lényeges vegyi átalakításokat csinál a kávóbabban. új vegyüle­tek keletkeznek, melyek a kávénak ismeretes ízét és illatát megadjak. A pörkölés többfóleké­pen hat, átalakitólag a kávébabra. Először is a nyers bab sokat veszít a súlyából, »/• kg- nyers bab ad 1 kg. pörkölt kávét, a veszteség tehát mintegy 20%. Továbbá a pörkölés felduzzasztja a szemeket. Ennek oka a kávécsersavas koffein­szőr mesterségesen sárgitják a kávét. Igazán ki­tűnő minőségűek a rendesen igen nagy szemű java- ós szumátrakávé';. A jávakávé közvetlenül a megérés után zöldes s csak később sárgul meg. A ceyloni kávénál megkülönböztetik a jó minő­ségű ültetvónykávét a vadkávétól, melyet a ben­szülöttek termelnek nagyou gondatlanul. Az elö­soroltakkal koránt, sincsenek kimerítve az isme­retes kávéfajok Még néhány szót a kávéitalok elkészítésé­ről. A szemek megörlésének az a célja, hogy .a forró víz jobban átjárja a kávét s alaposabban kioldja a koffeint és a többi anyagokat. Ezért célszerű a kávét sokkal finomabbra őrölni, mint azt általában szokták. Ekkor a lassan átszivárgó forró víz a fontos anyagoknak mintegy 85%-át kioldja. A kávé fő alkaloidája: a koffein kissé iz­gat ólag hat az idegrendszerre, azért kellemes ital a munkában kifáradt embernek, de tápláló értéke semmi sincs, legföljebb ha tejjel isszák. Emeljék fel a hadisegélyeket! Megírtuk annak idején, hogy a városi ta­kálium, meiy a meleg hatása alatt'térfogatának d ki. A pörköies elveszi a kavó­|,,ács Türök Mihálynak, a városi segítő iroda ve ötszörösére térje bab keménységét is. a szemek törékenyek és könnyen örölhetök lesznek. A kávét kékes, zöl­des, sárga vagy barna természetes szine vörös­barnává vagy sötétbarnává változik. Pörkölés közben vizet is veszít a kávé s ugyanekkor ke­letkezik az a kellemetlen, szagos füst, mely a a szemeket izgntja. Ezek a pörkölésnél keletkező gőzök túlnyomólag a kávécsersav bomlás ter­mékeiből állanak. Mivel a pörkölés közben az oly nagyon fontos koffein egy része is eltávozik, nagyon kell vigyázni, hogy a pörkölés túl ne lőj jön a célon, amire legjobban a tapasztalat tanít meg. Nem szabad a pörkölést, addig foly­tatni, m'g a szemek izzadni és zsíroson fényleni ke -l-nek. Jó a szemeket a pörkölés után gyor­san lehűteni, mert különben a belső bomlás to­vább folyik. A pőrkölt*kávé hosszabb ideig meg­tartja az aiomáját, ha a pörkölés utolsó percé­ben finom porcukorral behintjük, n cukor ugyanis vékony szigetelő réteggé olvad s a kihűlést is gyorsítja. Mivel a kávé pörkölése nagyon sok tapasztalatot föltételező kényes munka, célsze­rűbb a nagy pörkölöktöl készen venni a pörkölt kávét. A kereskedelem nagyon sok kávétajtát kü­lönböztet meg, de ezeket négy főcsoportra oszt­ják : amerikai, nyugatindiai, keletindiai és más ázsiai kávékra. Ezen belül az egyes fajtákat vagy az eredési ország vagy a behajózási kikötő szerint nevezik el, így santos, rio, bahia, sava­nilla stb. kávé. A joggal híres inokka-kávé .ak Európára nézve csak történeti jelentősége van, mert a kérdéses földrajzi kávóterület aránylag kicsiny, kivitelre alig jut a termésből. Nagyon jó hirüek mind a jávai kávék, t. i. így nevezik a hollandiai kávékat, melyeknek kereskedelmi közpoiuja Amsterdam. N.hány középamerikai kávé is igen jó, így a guatemalai és costaricai. Jó kávék kerülnek ki a Fülöp-szigetekről, In­diából és Ceylonból, hasonlóképen a nyugatin­indiai Jamaicából és Portoricoból. Legkisebb ér­tékűek az afrikai és brazíliai kávék. Utóbbiak­nak mégis azért vau nagy fontosságuk, mert az egész világtermés háromiiegyedrésze Brazíliából kerül ki. tehát eunek az olcsó kávéjál fogyaszt­ják az egész világon a szegényebb osztályok. Az európai kávekereskedeleui néhány kikötőben összpontosul, ilyenek a mi monarchiánk számára Trieszt, Németország számára Hamburg, Anglia számára London, Franciaország számára Havre és az Unió számára Newyork. Különösen sz-p sziuück azok a kávék, me­lyek héjastul jönnek Európába a csak itt hán­toljak őket. A brazíliai kávénak sziue és nagy­sága nagyon különböző, de a szeuu k többnyire kicsinyek, szinük sárgás zöldes. A sárgább szinüt aranyrionak nevezik s drágább a többinél, anél­kül, hogy a miuösóge ezt indokolná. Ezért sok­zetöjének előterjesztésére elhatározta, hogy a kormánytól felterjesztés útján fogja kérelmezni a hadisegélyek felemelését és az egész segélye­zési rendszerűek modern szellemben való átdol­gozását. A szóban forgó felterjesztést, melyet Török Milüi y szerkesztett, Mészáros Károly polgármester még Esterházy Móric gróf előző miniszterelnökhöz terjesztette fel, melyet — köz­érdekű voltára való tekintettel — egész terje­delmébeu itt közlünk: Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Kegyelmes Uram! Hadbavonult s immár három hosszú év óta küzdő és vérző testvéreink itthon levő hozzá­tartozói az érvényben levő, de már minden te­kintetben elavult törvények alapján oly csekély állami segélyben részesülnek, hogy abból meg­élni teljességgel képtelenek. Neia kell ezt rész­letesebben indokolnom, elég rámutatnom magira a tényre, hogy Pápáu a fejenként és uapouként járó hadisegély maximuma 70 fillér, amelynek a b évnél fiatalabb gyermekek — ritka kivéte­lektől eltekintve — csak felét kaphatják. Ez az összeg már a háború kitörésekor sem volt elég a legszűkebbre mért létminimumra sem, ma pe­dig egyenesen a lassú éhenhalásra való ítélését jelenti hős katonáink itthon küzködő hitvesei­nek, gyermekeinek és elaggott szüleinek. A most érvényben lévő törvények és az ezek alapján kiadott rendeletek egyéb szempon­tokból is gyökeres reformra szorulnak, mert telve vaunak inhumánus, igazságtalan és méltánytalan rendelkezésekkel. Hogy többet ne említsek, rend­kívül le.rétien és a hazáért életüket feláldozott hősök hozzátartozóival szemben köteles hálaér­zésünk valóságos kigunyolása az az intézkedés, ! amely az elesett, meghalt és eltűnt katonák csa­ládjának hadisegélyét uz elesést, eitünést illetve elhalálozást követő 6 hónap múlva beszüntetni rendeli, így azokat a családokat, amelyektől a legtöbbet: a családfő életét ragadta el a háború, lényegesen rosszabb anyagi helyzetbe taszítja, mint amilyet az élő hősök családja számára biz­tosit a velük szemben is ridegen szűkmarkú törvény. Ilyeu vagy eh-z hasouló inhumánus és mél­tánytalan intézkedés garmadával van a törvény­ben, úgyhogy az minden tekintetben megérett a gyökeres reformra. Őfelsége mint osztrák császár ép a napok­ban szentesitette azt az osztrák törvényt, amely az ausztriai katonák családjait illető hadisegélyt ismételteit lényegesen emeli és az egész hadse­gélyezési rendszert teljesen modern alapokra he­lyezi. Ennek az a lehetetlen következménye lesz, hogy HZ esetleg egyazon lövészárokban küzdő osztrák és magyar katona családja közül az osztrák katona családja aránytalanul több segélyt log kapui, mint a .ele együtt küzdő magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom