Pápai Lapok. 44. évfolyam, 1917

1917-01-28

Megjelenik uiiudeu vasárnap. öierkesitőíég es kiadóhivatal: Ooldberu Oyula rai'irkerriike'ls»e. FS-tír :?;;-iit «zftm. Telaíin 1X3 «zim A vidéki városok fejlesztése. A napokban egy fővárosi tanács­nok egyik fővárosi napilapban nyilatko­zatot tett arra vonatkozólag, hogy az ország székesfővárosában milyen újítá­sok, városfejlesztési munkák kerülnek a háború után kivitelre. E nyilatkoza­tában volt a kővetkező mondat is: „Most készítjük el az újvárosháza ter­veit, mert a háború a legalkalmasabb idő a tervek készítésére". E nyilatkozathoz még egyet akarunk fűzni. Báró Kürthy Lajos, az Élelmezési Hivatal elnöke, nemrégiben nyilatkozatot tett a hivatal legközelebbi munkájáról és e nyilatkozatában beune volt az is, hogy a hivatal megkezdi a háborús helyzetből a békébe való átmenetnek az előkészítését Ezt a két nyilatkozatot akarjuk einlékezetébo vésni azoknak, akik váro­sunk ügyeit rendezik. A magyar váro­sok közül alig vau olyan, amelyik azt mondhatná, hogy fejlesztésének tető­pontjára jutott. Minden városban. így nálunk is számos olyan feladat van még hátra, amelyuek megoldásával jut­hatunk csak valamennyire európai nivóra. Nem akarjuk itt részletesen elismé­telni azokat a városfejlesztési feladuto­kat, amelyeket e hasábokon már szám­talanszor kifejtettünk és felsoroltunk, csak figyelmeztetni akarunk a főváros középitósi tanácsosának a nyilatkozatára. Valóban a háború a legalkalmasabb idő a tervek készítésére. A városnak még mindig elég hivatalnok áll rendelkezé­sére, akik egy nagyszabású város fej­lesztési programmot a háború alatt ki­dolgozhatnának. Legyen a békeidők első jele és első muukája éppen a város fejlesztése, tökéletesítése, szépítése. Ha a közélelmezési hivatal már el­érkezettnek látja az időt arra, hogy igyekezzék előkészíteni a békeidőre való átmenetet, akkor nekünk sem kell már utópiának látnunk a békét, A békéből a háborúra való átmenet egyik napról a másikra történt ós bizony ma már a háború harmadik évében meg­vallhatjuk, nom ment simán és zökke­nés nélkül. Nem goudoljük, hogy a háborúból a békébe való átmenet köuy­lyebb lesz. simább lesz, ha előkészítés léikül történik. Csak arra az egyre kell gondolnunk mgy amint a háború megakasztotta as umenetre elő nem készített ipart, keres cedelmet és gazdasági életet, azáltal rogy sok munkaerőt egyik napról '. uásikra elvont igazi rendeltetésétől igyanugy a békére való átmenet nél cüli áttérés zavarokat okozna mindéi éren, már csak azért is, mert biszer lok, ma a katonaságnál lekötött és el bglalt munkaerő fog újra felszabadulni Ezeknek az embereknek munka cell adni. Munkát kell adni először i: itimanitárius szempontból, hiszen el rópzelhetetlen az, hogy valaki, aki éve :eu keresztül küzdött és harcolt hazája irt és miértünk, most visszatérve ; )olgári életbe ne találjon magáuak meg slhetést. Ez a humanitárius szempont. D< 7 an tiszta gazdaság', szempont is. Azok ikik vissza foguak térni a harctérről iá nem kapnának munkát és löglalkc itet, ismét hosszú ideig a köz terhér Miiének, kénytelen volna • város és a illám eltartani őket, ami teljeseti irr produktiv pénzkiadás ós tőkepazarlá /olna. Sokkal helyesebb volna tehát, hogyh nindcn város még most a háborús idők jen megcsinálná azt • programmot ímelyet a béke után meg akar való irtani, úgy hogy amikor az a nagy tö neg munkáskéz újra felszabadul c: íjra a békés gazdasági élet produktiv tunikájához használható fel, azonna jele lehessen fogúi a munkába. A város mit sem veszítenie ezáltal íiszen mint mondottuk a v'sszatór rarcosok eltartása úgyis részben az i feladata, sőt nyer vele, mert hiszen i /áros fejlesztése, szépítése, a közműn ták megkezdése csak nyeresége lehe i városnak. A háború harmadik évében vagy un 1 is ha a béke még határozott időpontn íem is Ígérkezik, ha még csak halván; lörvonalai látszanak is, az előrelátás é i józan ész azt parancsolja, hogy el< cell már készülnünk reá. M bárány. Irta : Strindherg* Ákost. 1. Herodos Antipas, a tetrarcba, Jeruzsálembe jött, mert a nép t'jrrougani kiadott Pilátuolioz, a helytartóhoz .szállt és a hasvétót itt Rkarta tölteni, hogy a város ügyeit reudbeszedj". Miwl előttevaló rata a cirkusaban gladiátori játékokat uézett meg és utána orgiát üit, reggel sokáig aludt, oly soká, hogy házi­gazdája, aki várt rá, a báz tetejére ment tel. Előtte terült el a szent város Moria hegyé­vel, Zion templomával és Dávid házával. Nyugatra és északnyugatra Sáron völgye buzódott a Földközi tengeiig, amely üt mér­földnyi távolságban, mint egy kék vonal jelent meg a tiszta levegőben. Kelet telé emelkedett az Olajfák begye kertjeivel, szöllöivel, olaj- és fügefáival és terebintusokkal. Lenn a Kidron­patak csörgedezett, partjai most tavaszi pompa­bau ragyogtak, telve virágzó babérfákkal és tainariskusokkal. A helytartó nyugtalan volt és gyakran megállutt a korlátnál, abol az emberek szokat­lanul élénkek voltak, exportokba álltak, amelyek felbomlottak, bogy rögtön újra összeáltjanak. Végül megjelent a tatrarcba álmosan és vé­res szemekkel. Hidegen köszönt és azonnal le­ült, mintha kihallgatást adna. Nehezére esett azoubai a beszéd. Álla lelógott és uem tudta, mibez fogjon, mert az éjszakai tivornya alatt egész mesterségét elfelejtette. Pil.ttus segítségére sietett: — Beszélj, Heródes, szivem telve van és sv.elleuied n \ ngtftlau ? — Mit mondasz, testvérem? — Arról a csodálatos emberről beszéltünk t 'gnsj'. a ki a népet föllazítja. — Igas, igaz! En kivégeztetem ezt a Ján Most is járkál s uep között? Nem, most más valaki jár. — Ketten vannak t — ígeu, ez most más. — De ugyanaz a történetük: a kinyilat­koztatás, amely megelőzi születésüket, azután a in •-« természetellenes születésükről, mint a mitológiai Perseusé és a történelem Plafonjáé. — Nem személyátalakulás ez csak I — Nem semmiesetre sem. — Hogy hívják ? Josua, Jesse . . ? — Jézusnak hívják és gyermekkorát állító­lag sz egyptomi Heliopolisban I>ontopolisbau töltötte el. — Valószínűleg valami bovésa vagy varázsló Nem jönne ide, hogy szórakoztasson ? — Nehéz őt megtalálni, mert néha itt van, uéha amott. De kikérdezhetjük a főpapot, ide hivattam és lect várakozik. — Micsoda zaj az leun, a templom udvarán? — A császár ssobrát kel a steutélyek szen­télyében felállítási.

Next

/
Oldalképek
Tartalom