Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-10-29

Pápd Lapok merem a román viszonyokat és így szívesen teszek eleget kérésüknek, hogy t. olvasóikkal némiképen ismertessem az ottani viszonyokat. Gazdám egóaz birtoka 6000 hektár volt, melynek lele kenyérmagokkal és kukoricával volt bevetve. Gazdám csakis az aratás ideje alatt volt Romániában, mint a többi bajor nagybirtokosok, az évnek többi részét Parisban és Londonban töltötte. Nem tartom érdektelennek ós igy elmondom, hogy földesuram első feleségével tiz év alatt körülbelül hét millió frankot vert el Parisban és Monte Carlóban. Ezután elvált és újra egy több millióval bíró nőt vett el feleségül. Életmódja ezúttal sem változott és az újabb hozományt hat év alatt újra a legtökéletesebben elverte. Jellemző, hogy a főszakácsáuak havi 350 frankot, autóvezntőjónek havi 400 frankot fizet. A birtok-kormányzó görög volt. A gazdatisztek románok, az erdészek pedig osztrákok és magyarok. Az óriási birtokra nehéz volt felügyelni, mert a nép nagyon sokat lopott. A román paraszt lusta, hanyag és indolens. A birtok-politika Romániában nagyon helytelen, mert az ország nagyrésze gazdag nagybirtokosoknak a kezeiben van. A parasztnak alig van földje. A termőföldeket egyik évben vetik csak be, a másik évben legelőnek használják. A jószág majdnem egész éven át szabadban vau. A rossz idő ellen egy falat emelnek csak fából. Ha a területet a jószág lelegelte, lebontják a falat és tovább hurcolkodnak. Határozottan állítható, hogy a balkáni jószág általában nem érzékeny az időjárással szemben. Az állat szőrezete olyan, hogy a nedvességet nehezen veszi be. A juhászok, csordások és kanászok rendszerint heti husz frankot kapnak és élelmiszereket egy hétre előre, még pedig: kukoricalisztet, halat, sót, babot, ecetet, hagymát ós juhsajtot. Vasárnapokra kapnak egy kevés búst is. A külsömunkálatok pitymalattól este ötig tartanak. A bérfizetés nagyon balkániasan történik. Minden egyes alkalommal veszekedések és verekedések fűszerezik a kifizetéseket. 70 80 franknyi követelésükkel szemben csak 10 fraukot kap a munkás kézhez, a hátralékot csak aratás után kapja meg. Ha követelődzik, egyszerűen kirúgják a cserencsótlent. Mehet az aztán akárhová, az igazat nem kapja meg sehol. Az aratás juuius hónapban szokott lenni. Ökrökkel történik az aratás, érdekes, hogy júniusban mindig sok cigány jelentkezik munkára. Ezeket akkordba fizetik. A fizetéseket az uraságok húzzák és a nagyobb biztonság okáért csendörséget rendelnek ki a munkások felügyeletére. Csendörsóget ilyenkor a földbirtokos fizeti és így nem igen volt még aratónak igaza a gazdájával szemben. A paraszt, mint már említettem, teljesen védtelen a tőkével szemben. Nem tud magának elégtételt szerezni bírói úton, vesz tehát maga. Lop. Lopja az uraság erdejét, vadját, barmát és minden egyebet, ami kezeügyébe kerül. A parasztságnak néha valóságos harcai vannak a csendörséggel. Nem is csoda, ha a nép rossz. Nemrégiben történt, hogy a falusi tanító jelentkezett nálam a neki dukáló famennyiségért. Ki is utaltam, de ő egyszerűen megkért, hogy adjak neki kétszer annyit, — mondván — nem kell azt a gazdámnak megtudni. Igy gondolkozik Romániában egy elég jómódú tanitó, élénken elképzelhető a nép morális felfogása is. Néhány szót a pópákról. Legtöbbje napról-napra be van rúgva. Ruhájuk olyan piszkos és rongyos, hogy az ember szivesebben tartja őket koldusoknak, mint lelki atyáknak. Ha a pópa belép a korcsmába, a közönség kivétel nélkül feláll és kézcsókkal üdvözli. Működésük, illetve tartózkodásuk ideje a korcsmákban sokkal hosszabb, mint a templomokban. Nem is annyira az igét hirdetik a szent atyák, mint inkább politizáluak. Ennek kapcsán oltják b a jámbor buta parasztba az izzó magyar- és nómet-gyülöletet. Szinte hihetetlen, hogy eléggé tanult és eléggé jómódú emberek annyira le tudjanak aljasodni, mint ezek a pópák. A megélhetési viszonyok eléggé olcsók Romániában. Háború előtt a következő árakat fizettük: 1 kgr. marhahús S0 fillér, disznóhús 1 frank. 3 drb. tojás 10 fillér, a zsír kilogrammja két fnuk, liszt kilogrammja 40 fillér, egy pár csirke 1 frauk, egy tehén borjúval száznegyven frank. Romániának ipara csekély. Kereskedői mBJduera mind zsidók. Midőn a világháború kiütött, követségünk felhívására a 18—30 évesek azo. ual hazautaztak hazájukba, hogy hadi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A helyzetem mindinkább kritikussá lett és én főnökömhöz utaztam, hogy hátralevő fizetésemet megkapjam. Végre hogzszas idő utáu fizetésem felét kiadta, másik felét pedig még ma sem kaptam meg. Jüzenkivül oda veszett minden ingó és ingatlanom. Feleségemmel ós gyermekemmel csak azt birtam jóiormán megmenteni, ami a testüuköu volt. Midőn lázasabb lett a hangulat ellenünk, gyermekeimet nem eng« dtetn ki az utcára, mert mihelyt egyik a kapuban megjelent, az oláh kölykök hatalmas köveket dobáltak reájuk. Az utolsó Romániában töltött hat éjszakán át töltött fegyverrel virrasztottam családom mellett. A háborús hangulatcsinálók a pópák voltak. Akik egész napokon át részegen üvöltöttek a korcsmákban, éltetve a háborút. Á pópákon kivül angol és orosz ügynökök csaholták tela a parasztság fejét a háború nagyszerűségével. Főleg a németeknek a franciák és belgák ellen elkövetett brutalitásairól beszéltek. Lelkesen hangoztatták a provokátorok a nagyszerű orosz ós a Somtne-menti angol diadalokat. Ezeket a hazugságokat terjesztették a ruszofil érzelmű lapok is. Képzelhető rémületünket, midőn megtudtuk, hogy a bukaresti német nyelven megjelenő „Bukareater Tagblatt" szerkesztőségi épületét megostromolták és hogy a német és magyar alattvalókat nyíltan inzultálják. Átszöktünk a határon. Legfőbb ideje is volt már. Megkönuyebttlten sóhajtottam fel, midőn Predeáluál átléptük a magyar határt. Néhány órával későbben román csapatok már betörtek Erdélybe. Határozottan állíthatom, hogy mind a kereskedői világ, mind a parasztság határozottan ellenezte a háborút. A lab ni mellett csak az oroszbarát bojárok és a franciákkal szinpatizáló tisztek voltek. A többiekről a minden irányba guruló arany és a romáu királyné gondoskodott. Reformációi emlékünnepek. A protestantizmus nagv ünnepét városunkban is méltóképen megünneplik. A református nönevelö-intézet október 31-én d. e. 10 órakor tartja ünnepét a következő műsorral: 1. Révfy Géza: Az Úr hatalmas. Énekli a képzői énekkar. Haydn : Sonata. Z mgorázza Benkö Margit II. k. o. növ. I. 69. dicséret. Szavalja Csányi Mária IV. k. o. növ. 4. Emlékbeszéd. Tartja Varga Gyula vallástanár úr. 5. Gályarabok éneke. Éneklik a III. - IV. polg. o. növ. 6. Rafl': Sonata II. rósz. Zongorázza Erdélyi Edit IV. k. o. növ. 7. Harangszó. Tompa Mihálytól. Szavalja Borsos Margit. H. k. o. növ. 8 XC. zsoltár. Éneklik az összes növendékek. A theol. akad. önképzőkör október hó 31-én délelőtt 9 órakor a református templomban tartandó ünnepélyének a következő műsora: 1, Közének. LXXX. zsoltár 3, 11. versei. 2. Imádság. Mondja Tapsouyi Sándor IV. pn. 3. Ének ; Főiskolai énekkar. 4. Ünnepi beszéd.. Tartjn Győry Elemér főisk. sz'nior. 5. Október 31-én (Porkoláb Gy.) Szavalja Tóth Sándor IU. é. pn, 6- Ének: Főiskolai énekkar. Este 6 órakor az evangélikus nőegylet tarl emlékünnepet a gyülekezeti tanácsteremben. A nőegylet estólyének műsora a következő: 1. Esti éuek, Deák Gerötöl. Előadja: az ev. 1916. október 2

9. leányegylet énekkara. Vezető: Szutter Dániel. 2. Imát mond s alkalmi szentigóket olvas. Baldauf Gusztáv püspöki titkár. 3. 90. Zsoltár. Női karra alkalmazta: Gáthy Zoltán. Énekli: a ref. tanítónöképzö-iutézeti növendékek kara. 4. Luther. Irta: Porkoláb Gyula Szavalja: Farkas István theol. akad. hallgató. 5. Ünnepi beszéd. Tartja: Mesterházy László m.-lelkész 6. Az Úr az ón hü pásztorom. Vallásos ének Kapi Gyulától. Énekli: Becsey Einiiia, Nagy Pál tanitó zongorakisérete mellett. 7. Az agg prédikátor. Irta: Kozma Andor. Szavalja: Tóth Sándor theol. akad. hallgató. 8. Az Úr hatalmas. Női kar Révfy Gézától. Énekli: a ref. tauitótiö-intózeti növendékek kara. VEGYE

S HÍREK. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselő testülete folyó évi október hó 30-án, hétfőn délután 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Kiküldött bizottság beterjeszti a legtöbb állami adót fizető városi képviselőknek 1917-ik évre érvényes névjegyzékét. 2. Az 1915. évi zárószámadások. 3- Az 1915. évi gyámtári számadások. 4. Hercz David ipariskolai igazgató, Füredy Gyuláné óvónő, Kiss József városi kertész és Welluer Jánosné drágasági pótlókot kérnek. 5. Városi rendszeresített napidíjasok, napidíjuknak felemelését kérik. 6. Tóth Gábor volt rendőr özvegye, nyugdijának megállapítását és folyósítását kéri. 7. Lamperth Lajos városi tanácsos kérvénye nyugdíjaztatása iránt. 8. A rom. kath. iskolaszék, a kálvária temetőt, a városi pénztárban kezelt pénzkészletekkel együtt, tulajdoni joggal átengedni kéri. 9. Idetösógi ügyek. — Kitüutoios. Ö cs. és kir. apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék Horváth Autal a m. kir. 7. houv. huszárezrednél beosztott 1. honv. huszárezredbeli főhadnagynak. — Érdemkereszt. Az Őfelsége által erre felhatalmazott parancsnokság a koronás vas érdemkeresztet adományozta Hack Mátyás 7. honv. huszárezredbeli tart tizedesnek. — Vizsgálat. Wimmer Károly a pápai rom. kath. tanítónőképző igazgi.tója, okleveles középiskolai hittanár, a budapesti polgári iskolai tanárképzőn a nyelv- és történelmi-szakból a végképesitö vizsgálatot jó sikerrel kiállotta. — Új veszprémvarosi plébános Ádám Iván apát-kanonok a veszprémvarosi plébánia vezetésétől felmentetvén, a veszprémi püspök veszprémi plébánossá Perényi Antal kanonokot nevezte ki. — Hurcolkodasi idö. A reudörkapitányi hivatal közhírré teszi, hogy a hurcolkodás ideje november 2-án leend. — A színházi államsegély. A vallás és közoktatásügyi miniszter ez évben még nem folyósította az új szinház építésére városunknak engedélyezett államsegélyt. Ezért a v. tuiács elhatározta, hogy a ministertöl felterjesztés útján fogja kérni a színházépítési államsegély megfelelő részét. — Kataszteri munkálatok. A 19. számú kataszteri leimérési felügyelőség értesítette a városi hatóságot, hogy a telekkönyvi betétszerkesztés folytán lelmerült változások műszaki tárgyalása rövidesen kezdetét veszi. A városi taI t nács az értesítés folytán utasította a v. gazdát, hogy a munkát vezető mérnök utasítása szerint annakidején gondoskodjék a szükséges napszámosok és fuvarosok kirendeléséről. -- A polgármester és a főjegyző megjutalmazása. A közélelmezési bizottság október 23-án tartott ülésén felszólalt Böhm Samu bizottsági tag és felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy más városok is külön jutalomba részesítették azokat a tisztviselőiket, akik kiváló munkás-