Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-03-05
10. szám PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának es több pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Qoldlierg (iynla papirkereaklxJéi*, KÖ-tér -M-ik szám. Telefon iX2 szám Felelős KZurUcsztS éa laptulajdonos: GOLDBERG GYULA Klöhzetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: effesz óvre 19 kor., félévre R k., nejjvedévre I, Nyilt-tér soronként ttl lillér. — K^ves szám ára :ití Uli. A f a c i p ő. A háború folyamán már sok újdonsághoz, sok változáshoz kellett hozzászoknunk és ezek az nj változások semmiben sem ártottak meg annak, hogy akik itthonmaradtak, boldogan élvezzék ezt az állapotot és örüljenek az életnek. A faoipő is ezek közé a változások közétartozik. De amint az eddigi változások és uj alakulások is mindig szimbolizálták valamit a háború folyamán, ugy a faoipő is szimbóluma valaminek. Voltak már eddig rossz és jú szimbólumok, a kukorieakenyér például egyrészt jó, másrészt rossz szimbólum volt. Szimbóluma volt annak, hogy nem voltunk berendezve a háborúban, a háborúra, hogy a nagyszerű termés melleit is ilyen kényszerrendszabállyal kellelt Segítenünk magunkon, de egyben szimbolizálta azt is, hogy a nagy győzelem, a végleges diadal érdekében tudunk küzdeni és harcolni saját magánkkal is, le tudunk mondani, nélkülözni tudunk. A faoipő most szimbolizál. Azt, hogy a háború valóban gazdasági háború, amelynek során a legmagasabbra kell felfokozni, minden gazdasági erőnket és technikai készültségünket. Az élelmiszerekben — ha rendszerint mesterségesen előidézett — drágaság van is — nem vagyunk fogytán és a központi hatalmak élelmezése teljesen rendben iolyik, tehát az entente nemesleikii kiéheztetés! politikája egyszersmiudenkorra esődött mondott. De az ipari termékeknél és nyersárukban már bizonyos hiányok mutatkoznak. Ez az azonban, amit pótolni lehet. Ha élelmiszereink volnának ellogyóban, azon nem tudnánk .segíteni, vagy legalább is nagyon nehezen, de az ipari termelés akadályain könnyen keresztül kell hogy segíthessük magunkat. Es meg is lóg történni azért, mert Németországgal és Ausztriával most teljesen egy az érdekünk. De képzeljük el, hogy Magyarország ma egymaga volna vagy nem volnának mellette erős ipari államok, mit csinálnánk ipari termékeink nélkül. Ez a szimbólum, amit előttünk a facipő rejteget, legyen nagy és fontos tanulság a háború utáni időkre nézve számunkra. Ki kell fejlesztenünk az iparunkat is, mert egyedül a mezőgazdaság nem tud egy országot erőssé, önállóvá tenni, iparfejlesztési programot kell kidolgoznunk a jövőre nézve és ez az iparfejlesztési program adja meg a jövő Magyarország inak az alapját és erős fundamentumát. 11a iparilag is erősek, mindenesetre erösebla^^e^ziink, mint ma vagyunk, akkor meg vagyunk róla győződve, ez az orázágot lényegesen fogja pozieió szempontjából, de ellenálló képesség szempontjából is emelni. A magyar kormány, amely most háborúban mutatta meg valóban, hogy van érzéke az ország szükségletei és érdekei iránt, bizonyára foglalkozik már ezzel a problémával. A íacipő problémáját csak iptjrilag lejlett ország tudja megoldani és ilyen problémák egy állam életében igen gyakran és tömegesen fordulnak elő. A facipő-probléma még egyike i könnyebbeknek, de el tudjuk képzelni, hogy még a háború folyamán is, sőt ezután is előállhatnak sokkal súlyosabb probblémák, amelyet csak fejlett iparral rendelkező, technikailag is erős állam tud megoldani. Gondoljunk erre már most, gondoljunk erre akkor, mikor az első facipő felkerül a lábunkra és bizonyos, hogy akkor látni lógjuk, hogy a lacipő problémája szimbolizálja, a jövő Magyarország, a jövő erős és hatalmas Magyarország problémáját is. Pápai Takarékpénztár. A Pápai Takarékpénztár részvénytársaság Lili. üzletévi rendes közgyűlését február hó 27-én tartotta meg, melyen a részvényesek nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Karlovitz Adolf takarékpénztári elnök a következő szép és szakszerű beszéddel nyitotta ineg: Tisztelt arain 1 A munkáslitány, a nyersanyagok drágasága, a rossz szállítási viszonyok a termelést ez évben is a legnagyobb inertekben károsan befolyásolták, egyedüli kivételt a h idsereg számára dolgozó vállalatok képeztek. A bőséges készpénz csökkentette az utánvaló keresletet, így redukálta a valtóescornput, az ti. n. tározaváhók mint feleslegessé vált fizetési eszközök tisztára eltűntek a gazdasági életből. Az áruk és termékenyek magas árai apasztották a jelzálogurtozásokat, és meggátolták ujak keletkezését. A kamatlábak alacsony nívón mozogtuk, a magán kamatláb államban a ráta alatt maradt. A jegybank az egész éven át nem tette közzé kimutatását a külföldi jegybankokkal ellentétben. Így a hazai és külföldi jugos érdeklődés! kielégítetlenül hagyta, kamatlábát egyébiránt a mult év április havában mérsékelte ét e leszállított tétel mai napig is érvén} ben van. Az értékpapirpiaosoB a nagyméretű állami emissionon kívül jelentcs esemény nem történt. A tőzsde ez évben is zárva volt. A kezdetben megtűrt, majd mintegy félhivatalos jelleget öltő mugánlorgalom az előző évi páuikos árfolyamok lassanként javultak. Az osatalékpapiiok kormáuyóhajra a mult évben redukáltan szolgálták tulajdonosaikat. Önöknek t. l T . a nitilt évben sem jutotté tekintetben mostoha elbánás osztályrészükül. Külkereskedelmünk 'a háború óta jelentősen megváltozott, kivitelünk megcsappant, de még jobban csökkent behozatalunk. A mult év első 'telében voltak hónapjaink, mikor az áru mérleg, activ volt, oly jelenség, melyet a béke években is regó a nélkülöztünk. Az áru mérleg Pdlíl-ban 170 millió koronával voit passiv, 11^4-ben A- pessivitás 70 millióra csökkent, 1915-ről .a"'végleges eredmény még nem áll rendelkezésre, de a közzéadott nyolc hónap adataiból mari* megállapíthatjuk, hogy a passivilás nem lógja lényegesen túlhaladni az előző líill-évit. • Az ország mult évi nemzetközi fizetési mérlegének syutézise csak évek múlva eszközölhető, mikorra az adatok hozzáférhetők, és feldolgozhatók leszuek. A nemzetközi iizetési mérlegünk mindenesetre romlott a háború kezdete óta, bár a külkereskedelmi forgalom passivitasár ak csökkenése 1013 óta, továbbá az ellenséges külföldöu elhelyezett adóssági czimletek kamatainak visszatartása, és végül a külföldi U'azások elmaradása javiló hatást tejtettek ki. Azonban az amerikai pénznek elmaradása erősen romboló hatása volt. A hadifoglyoknak kölcsönösen küldött öszszegek mintegy coiupeiizáltak egymást, mert egyrészről nagyobb összegek küldettek, másrészről nagyobb számú foglyoknak történtek átutalások, így ez a nemzetközi forgalom a nemzetközi Iizetési mérlegünkre lényeges befolyással nem volt. Valutánk a háború óta rosszabbodott. Az j utolsó béke években a londoni, párisi és berlini bankpiacokon valutánk a törvényes paritástól arra vonatkoztatva maximum U.b°/o eltolódást mutatott, most a háború éveiben az eltolódás kárunkra mind nagyobb méretű lett. Kiáltó példának csak a szövetséges Marlkát említem lel, mely a törvényes 117 fillértől 1 IQO fillér tölé is emelkedett, pedig mi a szövetséges Németországnak gabonát, exportaltunk! A belföldi drágaságnak pedig jelentős tényezője a külföldi váltó árfolyam emelkedése, és így valutánk romlása. Ennek a mélyen a zsebbe vágó disparij tusnak a megszüntetésére az elmúlt év végéig • nem történt semmi intézkedés, pedig mar a XVI. században állapította meg Gresham, a londoni tőzsde megalapítója azt, hogy u a váltóárfolyamok fellátják az uralkodókat és tönkre teszik az országokat". Csakis az óv végén lettek export őreink arra kötelezve, hogy az állukért birtokukba jutó le\n.ik.it az Umb-uek szolgálttassák be. Ujabban a luxusiniporttilalom, a berlinihez simuló devisaközpont létesítése és valutakölcsönök felvétele célozzák a javulást. A devisa piae szervezetlensége csakis kis részben lehet az oka valutánk romlásának. Itt a keresleti-kiuálat törvényén, az ellen-
