Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-02-20

PAPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-\idoki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden •• h •> á r n a p. Szerkatitóség és kiadóhivatal Ooldt>erff Oynla papirkeroakedése, Kó-tér '.'.'i-ik »zhm. Telefon 112 szám Pelelfta «zorkoszirs éi> laptulajdonea: GOLDBERG GYULA. KlftltaaMeak é* hirdetéii dijak a lap kiadóhivatalához kiildendffk. A lap ára: egész évro 19 kor., félévre ti k., negyedévre 3. Syilt-tór scrmiként 40 tlllAr. — Kcvea BalM ára 30 BN. A társadalmi béke. Örof Tisza Jstván miniszterelnök említette egyik legutóbbi beszédében a társadalmi békét. A miniszterelnök beszédében csak egy mellékmondatban szerepelt a társadalmi béke, pedig ha egy kissé mélyére nézünk a dolognak, meglátjuk, hogy a társadalmi béke problémája egyike lesz háború után a legégetőbb és legizgalmasabb problémáknak. A magyar társadalom a háború alatt megállta a helyét. Nincs olyan ember, akár belföldön, akár külföldön, aki valami kifogást tehetne a magyar társadalomnak a háború alatt tanúsított viselkedése ellen, de egyben nincs is rétege a társadalomnak, amely ne vette volna ki részét iniudeu teherből, amit . a háború rárótt. Természetesen nem beszélünk kivételekről, amelyek a társadalom minden rétegében előfordultak, és amelyeknek tetteit sokszorosan kellet jóvátenni. Az általános tény az, hogy a magyar társadalom rang és osztálykülömbség nélkül, teljes egyetértésben működött közre mindazokban a munkákban, amelyeket a bábom a Hinterlaudra ró. Ez volt most a háború alatt, amikor mindenki — szegény és gazdag egyaránt érezte, hogy valami vészes felhő lebeg felettünk, amelyet el kell hárítanunk ÉS amelynek veszedelmei agyarául sújtanak a gazdagot ÉS a szegényt. He mi lesz háború után. Mikor Damokles kardját egyszerűen elveszik a fejünk felől ÉS amikor újra vissza fognak térni a külön érdekek. Amikor a haza ós a nemzet létérdeke nem fogja lenyűgözni az egyéni és osztályérdekeket. Mikor egyszerre felszabadulnak azok az indulatok, azok az érdekellentétek, amelyeket most a háborús állapot lekötve tartott. Bármennyire is foglalkozik Kitel.enef, Ponicaré, »Stürmer és Salaudra, a háborúnak vége felé járun

1-'. Határidőt nem tudunk mondani, de érezzük, hogy a háború pályája lefelé hajlik. Gondolkodnunk kell tehát arról a problémáról is, hogy mi lesz háború után, hogy fogjuk megakadályozni a szenvedélyek kitörését, az érdekellentétek összeütközését, amelyek minden társadalomban természetszerűleg fennállanak. hogy fogjuk biztosítani a hirtelen változás kapcsán a rendes és rendezett társadalmi életet. A kormánynak bizonyára nagy gondja ez a probléma. A társadalmi békén kell felépülni a béke épületének, amelynek csak alapjait rakj i le a bókészerződés. Az összetaitó malter a társadalmi béke és ha ex nincs akkor alig érünk valamit a legelőnyösebb, legjobb békeszerződéssel is. Komolyan és lelkiismeretesen kell foglalkozniuk az iilelekes tényezőknek ezzel a nagy problémával, hogy a béke ne találja őket készületlenül. De komolyan kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel a társadalomnak magának is. Minekünk magunknak kell annyi önfegyelmet produkálnunk, hogy a háború után a kezdő átmeneti stádiumban — mert hiszen minden bizonnyal csak átmeneti stádium lesz a háború be végződése utáni néhány hét. mig minden a rendes kerékvágásba jut vissza — ne legyenek zavarok, ne törjenek ki régi ellentétek, ne lobbanjanak lángra háború előtti szenvedélyek. A társadalmi béke problémája talán majdnem oly fontos, mint a külpolitikai béke problémája. A külpolitikai béko ügyének elintézésébe a társadalmi csak közvetve szólhat bele, de a társadalmi béko kérdését nekünk magunknak kell megoldanunk. Az olasz határon. Irta: Kálmán Jenő. Akinek kedve tartja, ránduljon át Olaszországba. Innét már nem me_sazi az ut, csak 9gJ nyirkos, zeg — zugos alagúton kell átmenni, ahol láthatatlan lények -zuszognak öles sziklák inesterileg kivájt, külvilágra kukucskáló hasadékai Blőtt. — Kaí i » — Nyüat nyioz. Semmi újság. —• Dobzso uvazsacs ! — Ja. uvazsam, uazsaui . . . igen. vigyások. Elek a posztok két ellenséges birodalom határán. Még egypár tapogatódzó lépés, s azonnal ott leszünk abban a misztikusan ható erődben, lunelyet a inonatchia lengyel katonai olasz löldöu vágtak és robbantottak, megcsúfolásul az agitátorok által szentté avatott olasz törekvéseknek. Hogy olnsz földön vagyunk, könnyű számítani. A földrajzi határ a hegy legmagasabb pontján megy keresztül, nini el Ott« vau, nz már Itália. 3 a hegy legmagasabb pontján mi ü ünk. De ez még nem • Oőthe által megénekelt Olaszország, Itt nincs narancsfa, sem babérerdö, ÍI terméketlen, szürke sziklák egymásra tornyozott homokzsákokat fiadzottak, melyek mögött töltött (egyverrel áll a katona. A szürke mantlin kenyérzsák van átalvetve, de a tnrisznya kárnmj/.áz patronból dagadt meg olyan szép köveire. A mngns sziklafal desskap4ru/iin állnak és igen komikus, ahogy kinyalnak és visszagörbülnek, mert unják mindig a védőpajzs tenyérnyi lórésén ügyelni a lát hatat Inn ellenséget, mely ott van egy gyönge sóhaj távolságra. Most éppen egy kis pauza állt be a lövöldözésben. Ha az einher vigyáz, itt ugyanis mnideu hiába, a lövés nem hatol át a sziklán, sem a védőpajzson, a kézibombákkal való dobálást pedig mind a két tél végső esetre tartogatja. Az olaszok már mindent megpróbáltak, hogy a mieinket puskavégre kapjak. Legutóbb azt a naiv tervet eszelték ki, hogy amikor innét lőttek, odaát valamelyik olasz elkezdett keservesen jajgatni. A jajgatás arra ment ki, hogy a mi embereink kíváncsian kihajolnak majd a párkányon és akkor, puff, szépen lelövik őket. De mi régebben csináljuk a háborút, több taudijat is űzettünk érte, hát az olasz reménykedés fiaskót vallott. A bosszantástmii azonban mi se maradunk hátrább. Most kapóra jött Mouteuegro. Valaki fölirta öles betűkkel egy ív papirosra, hogy Montenegro megadta magát, ezt a papirost a hegymászók botra szúrták és kitűzték a dekkung fölé. Az olaszok kiabálni kezdték : — Magasabbra . . . Most egy kicsit balra.... Ugy, most látjuk .... El is olvastak s az első pillanatban kitört belőlük az őszinteség. Ilyeneket mondtak: — Hála istennek, legalább hamarabb lesz béke. Nemsokára hazamehetünk. Később meggoud iltak a dolgot, valószínűleg a tisztek térítették ök^t uiás véleményre és igen drasztikus választ tűztek ki egy póznára. Ezzel aztán vége szakadt az érintkezésnek, megint a puska vette át a primet és egész nap csattogott a sziklafal. A legmulatságosabb mégis, liogy az olaszok végkép felültek az entente — diplomaták által oly gondosan keresztülvitt kiéheztetés meséjének. Ezek odaát komolyan hiszik, hogy mi éhhalállal 'küzdünk és egy idö óta minden reggel átdobnak egy kenyeret hozzánk. Szegény, naiv olaszok szentül meg vannak győződve, hogy egy éjszakán az éhes tábor átvándorol hozzájuk. Nem akarok az otthoDvalóknak gusztust csinálni a fronthoz, de meg kell irnom, hogy a mi katonáiuk kosztja elsőrangú A lel kenyér még egyetlen nap se maradt el. a ineiiázsi is pontosan elkészül minden délre s a vacsorához kerül még egy-egy nagydoboz szardínia két-két, katonának, jut kolbász, szalonna, sőt akár hiszik, akár nem, ízletes lekvár is. Kávé, cukor, dohány, cigaretta, gyújtó, a hadvezetőség mindenről bőven gondoskodott s a dekk'iugok mögött esténként vígan 1 Üstül a szamovár, melyben egy-egy svarin teája, kávé ha készül. A jól berendezett állóharc valóságos szadomstákká nevelte bakáinkat. Csak uevetuek, mikor az obligat reggeli üdvözlés megérkezik az olaszoktól, hozzá nem nyúlna egyik sem. Hitzen még a rezeivé porciók is sértetlenül megvannak a torniszterbeii, pedig azelőtt a legkeservesebb kikötés sem riasztotta vissza a bakát, hogy titokban meg ne egyék legalább egy konzervét. A kenyerek tehát röpülnek s minthogy arra nézve nem intézkedett a biblia, mi történjék avval, aki minket kenyérrel dob meg — ilyen esetet bősz ellenségek között igazán nem mert föltételezni a bölcs törvényhozó — a harcot könyörtelenül tovább folytatjuk. Es büszkén, hogy Olaszországban állunk. Ks Cadoriia írhat akármit, az én posztjaim azt mondják itt nekem ; nyima nyicz. Nincs semmi különös jeleutetiivalójuk, elhihetik kérem, nyima nyicz ....