Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916

1916-02-06

6. sz.ím PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több t pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztőiig és kiadóhivatal : Qoldberg Oyula papMtenksbedéM, Kő-tér 'J!!-ik szám. Telefcn. 13.2 czáin Felelős szerkesztő és lep tulajdonos: GOLDBERG GYOLA. KlSflSStlaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A 4i. ára : egész évro l'J kor., félévre ti k., noifyedévre ?. Nyilt-tér norunként 40 lillér. — Kgyes szám ára 31) 11'. I A háború után. A háború eddigi folyama alatt már sokféle remény, sokféle bizakodás sem­misült meg, nemcsak ellenségeinknek,' hanem a mi részünkről is. Nem a nagy j döntő eseményekre vonatkozó remé­nyekre gondolunk, hanem a minden­napi életben. Van egy nagy remény, ami éltet és táplál bennünket és ezzel a reménnyel is fel kell hagynuuk. Bármerre járunk, bárkivel beszé­lünk a háború eseményeiről, a mai helyzetről, de különösen a gazdasági viszonyokról és a drágaságról, egy vi­gasz, egy remény az, ami mindenkit éltet: A háború után! Szinte érthetetlenül és megmagya­rázhatatlanul terjedt el a köztudatban az, hogy háború után egy csapásra megváltozik minden. Hogy lesz minden termény, az árak rohamosau foguak esui, uem kell majd takarékoskodnunk, nem lesz drágaság és nem lesz szük­ség a liszt, kenyér- és egyéb élelmi­szerek kimélésére. Lehet, hogy igy lesz, de annyi bi­zonyos, hogy csak jóval a háború után. Ennek a reménynek is sirba kell dőlnie éppen most, mikor az előjelek szerint valóban közeledünk a háború vége felé. A háború után közvetlenül, ha le­hetséges, még nehezebb lesz a helyze­tünk. Nem kell elfelejtenünk azt, hogy a háború mindenféle nemzetközi keres­kedelmi és gazdasági szerződést felbo­rított, szétszakított, pedig ezek a szer­ződések teszik lehetővé a rendszeres és megfelelő kereskedelmi és gazdasági forgalmat. Ezeket most pótolni kell majd és pótlásuk, megújításuk, vagy uj meg­alkotásuk nem egy-két hét műve. Lesznek természetesen cikkek, ame­lyeken azonnal érezhető lesz a háború befejezésének hatása, de például épen az élmiszereknél a háború belejezéséuek hatását, legjobb esetben egy évvel a békekötés után fogjuk csak vulam-iképen érezni. Más cikkek viszont épen munka­erők hiányában, vagy nyersanyag hiá­nyában még sokáig magas árakon fog­nak maradui. s Mindez szomorú, de megállapítandó tény. Ahogy keresztül tudtuk küzdeni ezt a hábnrut, amelynek az egyes idő­szakai bizony szomorúbban, kritikusab­ban festettek, mint a mai diadalmas idők, ha zúgolódás nélkül fogadtuk el a háború okozta kényszerhelyzeteket akkor, amikor a háború vége még beláthatatlan volt, akkor könnyen és csendben kell majd végigszenvednünk, a háború végének legközelebbi követ-1 kezményeit, amelyek ugyan épen olyau súlyosak lesznek, mint a háború folya­mán voltak, azonban abban foguak kü­lönbözni a mai idők viszontagságaitól, hogy akkor valóban fog éltetni bennün­ket a közeli változás reménye. Ma nem szabad délibábokat, illúzió­kat festenünk magunk elé, hauem el kell fogadnunk az eseményeket és a lielyzetet ugy, amint vau és ha a hely­zetbe belenyugszunk, ruzsás, jövő ki­festegetése helyett a jelent kell minél diadalmasabbá, minél graudiózusabbá tennünk, mindeu erőnk összegyűjtésével ás megfeszitésóvel. Ferdinánd cár. Ina: Dr. Strausa Adolf tanár. Hogy megérthessük Ferdinánd királyt mint iiplomatát, szükséges, hogy előbb megismerhes­sük mint embert, s csak igy, ua niiui. eiihVri latijuk írtekelui, akkor láthatjuk meg a trónon igaz lagyságában. Ferdinánd car egy igazi univerzális tudata ember. Különösen sokat foglalkozott a erniészettudoiniinyokkal, jelesen a növény- és nadártanuaJ. Növénygyűjteménye a muzeális jotanikai gyűjtemények bármelyikével vetekszik, fruithologiai kutatásaival pedig számtalanszor épte meg a tudósvilágot. Ezeknek az előrebo­isájtásával érthető, hogy uralkodása (alatt a bol­gár iskolákat oly magas fokra fejlesztette, hogy •/••Ii tanintézetek minőségileg vetekszenek a ,müvelt nyugat" iskoláival. Nem egyszer fordult ilö, hogy a cár előadás alatt látogatta meg a 'őiskolákat és kérdezgette a hallgatókat, különös ilöszeretettel az általa auuyira kedvelt természet­udomáuyokbol. <J alapitotta meg a természet­udoniányi muzeumot és az ö kezdeményezésére dlitottak fel a sófiai egyetemeu egy szépművé­;zeti tanszéket. A külföldi irodalmat ö kedveltette neg a bolgár néppel és igyekezett e hajlandó- j lágot minél szélesebb rétegekben terjeszteni. I S'em is igen vau klasszikus, kiuek remekei uem ennének átplántálva a bolgár nyelvre. E téren »lsöuek toiditotta üöthe: Faustját. A drámákat 'eudkivUl szereti és ö építette a sótiai nemzeti izinházat, azonban az idegen nyelvű drámákat Mak mintegy alapul, lépcsőnek fogadta be a izinházba, mig elérkezik majd az idő, hogy a lazái drátnaterinelés el áthatja saját otthonát, j teljes öntudattal átérezte, hogy egy nemzet :sak akkor lehet nagy, ha miuden tekintetben •itii'lja látni magát, ezért forszírozza annyira! i bolgár művészetet, melynek alkotóelemei bi-< sánoi és szláv motívumokból állanak. Ferdinánd > ;ár szabad idejében azonban mindig visszatér' iedvelt foglalkozásához : a teruieszettudományok­IOZ és Konstátinápolyban tett látogatása alkal­uából, midőn Abdul Hamid szultán kérdezte nagas vendégét, vau-e valami kiváusaga, állitó­ag azt felelte : Egyetlen kívánságom voltia, hogy j szabadon és zavartalanul botauizálhassak Kis­( ízsiábau. A bolgár cár nyelvtudása is óriási. Majd­• uem minden európai nyelven beszél. Oroszor­szágnak elismerten legjobb bolgárnyelvü szónoka, (iörüg alattvalóival görögül, spanyoljaival spa­nyolul beszél. Németül és franciául természetesen folyékonyan beszél. Amit pedig azt hiszem lölösleges megemlíteni, hogy nagyon jól tud és rendkívül szeret magyarul beszélgetni. Ferdinánd kitűnő emberismerő. Nagyon pontos és lelkiis­meretes. Egy államférfiú beszéli, hogy nemré­giben egy hosszú és fárasztó audiencia után történt, mely az éjszaka késő óráiba húzódott, épen, midőn távozni készült, a cár észrevett ft gy nagyobb aktacsomót és addig nem etigedte el magától a halálra fáradt referenst, ameddig pontosan nem volt informálv a a hatalmas paksa­métáról. Feldman! cár majdnem minden európai uralkodó családdal rokonságban vau. Uralkodási pályafutásán ez nagy előnyre szolgált és midőn batteubergi Sándor utáu a bolgár trónt elfog­lalta, nem kezelték mint holmi jövevényt, s midőn Bulgária és Keletrumélia egyesítése után Bulgáriába bevonult a Koburg her.'.eg.-t minde­nütt a legnagyobb bizalommal és tiszteletlel fogadták. Igen, mondhatni, hogy a bizalom jö­vendőbeli oiszágában sokkal nagyobb volt a liatai .hoiive.ihusz.ir százados" iránt, miut a nagyhatalmaknál, akik a here-™ •rón'-alépósét, elősegítették. S midőn később Ferdiuáud király Tirnowba a cári koronát lejére tette, az egész világ ünnepelte ezt a jelenetet, mint egy törté­neti eseményt. Midőn Ferdinánd herceg átvette az uralkodást, egész országa orosz befolyás alatt, állott. Az orosz uralom alól való felszabadítás öröme már ott ragyogott minden bolgár arcon, mégis félve pislogott, a hatalmas zsarnok szom­széd felé. Ferdinánd király a talpára állította Bulgáriát. Orosz Bulgáriából, bolgár Bulgáriát teremtett, amely nem az orcsz, hanem a bolgár érdekeit tartja szem előtt. Most harminc év után látja hatalmas munkájának gyümölcsét. Bulgária végleg lerázta magáról az orosz igát. Az idegen rajzból iráce) származó Coburg herceg magára kette a bolgár karakter legszeb jellemvonásait : i politikai becsületességei, az állhatatosságt, a sors súlyos csapásainak elviselésének birását és I győzelmi mámorban is mindig megtaitaui e nőies mértékletességet. A leányegyesület művészestélye. — 1916 február I. — Azokhoz a nagyszámú és fényes sikerű hangversenyekhez, amelyek kereteben az idei háborús léli szezonban közönségünknek alkalma volt a nemes szórakozás és hazafias jótékony­kodás ügyét együttesen szolgálni, mindenképen méltán sorakozik az a uagyszabásu tnüvészestély, melyet a Pápai Leány-egyesület illusztris fővárosi vendégszereplök közreműködésével f. évi tébr. 1-én, kedden este rendezett a (iriti-szalló nagy­termében a helybeli hadi rokkantak és árvák menházának alapja javára. Nemesebb célra uagysz-iübb módon fényesebb erkölcsi es anyagi siker jegyében nem is áldozhatott volna a Leány­egyesület, amely fáradhatatlan elnökének: dr Fürst Sándornónak vezetése alatt mindeu olyan akcióból teljes mértékben kiveszi a maga részét, amelynek célja a háború ütötte sebeket gyógyí­tani, a háború okozta nyomort enyhíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom