Pápai Lapok. 43. évfolyam, 1916
1916-02-06
6. sz.ím PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságának és több t pápai s pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárun p. Szerkesztőiig és kiadóhivatal : Qoldberg Oyula papMtenksbedéM, Kő-tér 'J!!-ik szám. Telefcn. 13.2 czáin Felelős szerkesztő és lep tulajdonos: GOLDBERG GYOLA. KlSflSStlaek és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A 4i. ára : egész évro l'J kor., félévre ti k., noifyedévre ?. Nyilt-tér norunként 40 lillér. — Kgyes szám ára 31) 11'. I A háború után. A háború eddigi folyama alatt már sokféle remény, sokféle bizakodás semmisült meg, nemcsak ellenségeinknek,' hanem a mi részünkről is. Nem a nagy j döntő eseményekre vonatkozó reményekre gondolunk, hanem a mindennapi életben. Van egy nagy remény, ami éltet és táplál bennünket és ezzel a reménnyel is fel kell hagynuuk. Bármerre járunk, bárkivel beszélünk a háború eseményeiről, a mai helyzetről, de különösen a gazdasági viszonyokról és a drágaságról, egy vigasz, egy remény az, ami mindenkit éltet: A háború után! Szinte érthetetlenül és megmagyarázhatatlanul terjedt el a köztudatban az, hogy háború után egy csapásra megváltozik minden. Hogy lesz minden termény, az árak rohamosau foguak esui, uem kell majd takarékoskodnunk, nem lesz drágaság és nem lesz szükség a liszt, kenyér- és egyéb élelmiszerek kimélésére. Lehet, hogy igy lesz, de annyi bizonyos, hogy csak jóval a háború után. Ennek a reménynek is sirba kell dőlnie éppen most, mikor az előjelek szerint valóban közeledünk a háború vége felé. A háború után közvetlenül, ha lehetséges, még nehezebb lesz a helyzetünk. Nem kell elfelejtenünk azt, hogy a háború mindenféle nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szerződést felborított, szétszakított, pedig ezek a szerződések teszik lehetővé a rendszeres és megfelelő kereskedelmi és gazdasági forgalmat. Ezeket most pótolni kell majd és pótlásuk, megújításuk, vagy uj megalkotásuk nem egy-két hét műve. Lesznek természetesen cikkek, amelyeken azonnal érezhető lesz a háború befejezésének hatása, de például épen az élmiszereknél a háború belejezéséuek hatását, legjobb esetben egy évvel a békekötés után fogjuk csak vulam-iképen érezni. Más cikkek viszont épen munkaerők hiányában, vagy nyersanyag hiányában még sokáig magas árakon fognak maradui. s Mindez szomorú, de megállapítandó tény. Ahogy keresztül tudtuk küzdeni ezt a hábnrut, amelynek az egyes időszakai bizony szomorúbban, kritikusabban festettek, mint a mai diadalmas idők, ha zúgolódás nélkül fogadtuk el a háború okozta kényszerhelyzeteket akkor, amikor a háború vége még beláthatatlan volt, akkor könnyen és csendben kell majd végigszenvednünk, a háború végének legközelebbi követ-1 kezményeit, amelyek ugyan épen olyau súlyosak lesznek, mint a háború folyamán voltak, azonban abban foguak különbözni a mai idők viszontagságaitól, hogy akkor valóban fog éltetni bennünket a közeli változás reménye. Ma nem szabad délibábokat, illúziókat festenünk magunk elé, hauem el kell fogadnunk az eseményeket és a lielyzetet ugy, amint vau és ha a helyzetbe belenyugszunk, ruzsás, jövő kifestegetése helyett a jelent kell minél diadalmasabbá, minél graudiózusabbá tennünk, mindeu erőnk összegyűjtésével ás megfeszitésóvel. Ferdinánd cár. Ina: Dr. Strausa Adolf tanár. Hogy megérthessük Ferdinánd királyt mint iiplomatát, szükséges, hogy előbb megismerhessük mint embert, s csak igy, ua niiui. eiihVri latijuk írtekelui, akkor láthatjuk meg a trónon igaz lagyságában. Ferdinánd car egy igazi univerzális tudata ember. Különösen sokat foglalkozott a erniészettudoiniinyokkal, jelesen a növény- és nadártanuaJ. Növénygyűjteménye a muzeális jotanikai gyűjtemények bármelyikével vetekszik, fruithologiai kutatásaival pedig számtalanszor épte meg a tudósvilágot. Ezeknek az előreboisájtásával érthető, hogy uralkodása (alatt a bolgár iskolákat oly magas fokra fejlesztette, hogy •/••Ii tanintézetek minőségileg vetekszenek a ,müvelt nyugat" iskoláival. Nem egyszer fordult ilö, hogy a cár előadás alatt látogatta meg a 'őiskolákat és kérdezgette a hallgatókat, különös ilöszeretettel az általa auuyira kedvelt természetudomáuyokbol. <J alapitotta meg a természetudoniányi muzeumot és az ö kezdeményezésére dlitottak fel a sófiai egyetemeu egy szépművé;zeti tanszéket. A külföldi irodalmat ö kedveltette neg a bolgár néppel és igyekezett e hajlandó- j lágot minél szélesebb rétegekben terjeszteni. I S'em is igen vau klasszikus, kiuek remekei uem ennének átplántálva a bolgár nyelvre. E téren »lsöuek toiditotta üöthe: Faustját. A drámákat 'eudkivUl szereti és ö építette a sótiai nemzeti izinházat, azonban az idegen nyelvű drámákat Mak mintegy alapul, lépcsőnek fogadta be a izinházba, mig elérkezik majd az idő, hogy a lazái drátnaterinelés el áthatja saját otthonát, j teljes öntudattal átérezte, hogy egy nemzet :sak akkor lehet nagy, ha miuden tekintetben •itii'lja látni magát, ezért forszírozza annyira! i bolgár művészetet, melynek alkotóelemei bi-< sánoi és szláv motívumokból állanak. Ferdinánd > ;ár szabad idejében azonban mindig visszatér' iedvelt foglalkozásához : a teruieszettudományokIOZ és Konstátinápolyban tett látogatása alkaluából, midőn Abdul Hamid szultán kérdezte nagas vendégét, vau-e valami kiváusaga, állitóag azt felelte : Egyetlen kívánságom voltia, hogy j szabadon és zavartalanul botauizálhassak Kis( ízsiábau. A bolgár cár nyelvtudása is óriási. Majd• uem minden európai nyelven beszél. Oroszországnak elismerten legjobb bolgárnyelvü szónoka, (iörüg alattvalóival görögül, spanyoljaival spanyolul beszél. Németül és franciául természetesen folyékonyan beszél. Amit pedig azt hiszem lölösleges megemlíteni, hogy nagyon jól tud és rendkívül szeret magyarul beszélgetni. Ferdinánd kitűnő emberismerő. Nagyon pontos és lelkiismeretes. Egy államférfiú beszéli, hogy nemrégiben egy hosszú és fárasztó audiencia után történt, mely az éjszaka késő óráiba húzódott, épen, midőn távozni készült, a cár észrevett ft gy nagyobb aktacsomót és addig nem etigedte el magától a halálra fáradt referenst, ameddig pontosan nem volt informálv a a hatalmas paksamétáról. Feldman! cár majdnem minden európai uralkodó családdal rokonságban vau. Uralkodási pályafutásán ez nagy előnyre szolgált és midőn batteubergi Sándor utáu a bolgár trónt elfoglalta, nem kezelték mint holmi jövevényt, s midőn Bulgária és Keletrumélia egyesítése után Bulgáriába bevonult a Koburg her.'.eg.-t mindenütt a legnagyobb bizalommal és tiszteletlel fogadták. Igen, mondhatni, hogy a bizalom jövendőbeli oiszágában sokkal nagyobb volt a liatai .hoiive.ihusz.ir százados" iránt, miut a nagyhatalmaknál, akik a here-™ •rón'-alépósét, elősegítették. S midőn később Ferdiuáud király Tirnowba a cári koronát lejére tette, az egész világ ünnepelte ezt a jelenetet, mint egy történeti eseményt. Midőn Ferdinánd herceg átvette az uralkodást, egész országa orosz befolyás alatt, állott. Az orosz uralom alól való felszabadítás öröme már ott ragyogott minden bolgár arcon, mégis félve pislogott, a hatalmas zsarnok szomszéd felé. Ferdinánd király a talpára állította Bulgáriát. Orosz Bulgáriából, bolgár Bulgáriát teremtett, amely nem az orcsz, hanem a bolgár érdekeit tartja szem előtt. Most harminc év után látja hatalmas munkájának gyümölcsét. Bulgária végleg lerázta magáról az orosz igát. Az idegen rajzból iráce) származó Coburg herceg magára kette a bolgár karakter legszeb jellemvonásait : i politikai becsületességei, az állhatatosságt, a sors súlyos csapásainak elviselésének birását és I győzelmi mámorban is mindig megtaitaui e nőies mértékletességet. A leányegyesület művészestélye. — 1916 február I. — Azokhoz a nagyszámú és fényes sikerű hangversenyekhez, amelyek kereteben az idei háborús léli szezonban közönségünknek alkalma volt a nemes szórakozás és hazafias jótékonykodás ügyét együttesen szolgálni, mindenképen méltán sorakozik az a uagyszabásu tnüvészestély, melyet a Pápai Leány-egyesület illusztris fővárosi vendégszereplök közreműködésével f. évi tébr. 1-én, kedden este rendezett a (iriti-szalló nagytermében a helybeli hadi rokkantak és árvák menházának alapja javára. Nemesebb célra uagysz-iübb módon fényesebb erkölcsi es anyagi siker jegyében nem is áldozhatott volna a Leányegyesület, amely fáradhatatlan elnökének: dr Fürst Sándornónak vezetése alatt mindeu olyan akcióból teljes mértékben kiveszi a maga részét, amelynek célja a háború ütötte sebeket gyógyítani, a háború okozta nyomort enyhíteni.
